tag:blogger.com,1999:blog-61317443270054948292024-03-14T09:30:04.017+01:00Moskát AnitaMoskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.comBlogger87125tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-4600512715900039412024-01-01T18:21:00.001+01:002024-01-01T18:23:34.913+01:00Újságpapíron táncolni – évértékelő 2023<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjb1weBy4TSj4c35cLrm7QEZ-t8VmfV1AZcG4Bbt5Q5o82uG8J-4v5a8msvkMt1cJzXAEfN_ctEej-l-_rUnD_jyRBBNTLQRlYHy-WNkkzImWYaT41KzGBggyKjNvsXdaA3hOkQvcZCf3tyJYX7QskeehfUE_hjbmb-V1LriTNV268zLCYUVl3mddkxhyphenhyphen-H/s4624/20231029_151917-01.jpeg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4624" data-original-width="3468" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjb1weBy4TSj4c35cLrm7QEZ-t8VmfV1AZcG4Bbt5Q5o82uG8J-4v5a8msvkMt1cJzXAEfN_ctEej-l-_rUnD_jyRBBNTLQRlYHy-WNkkzImWYaT41KzGBggyKjNvsXdaA3hOkQvcZCf3tyJYX7QskeehfUE_hjbmb-V1LriTNV268zLCYUVl3mddkxhyphenhyphen-H/w300-h400/20231029_151917-01.jpeg" width="300" /></a></span></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">Volt az a játék a gyerekkoromban a szülinapi zsúrokon, amikor újságpapíron
kellett táncolni. Aki véletlenül lelépett róla a padlóra, kiesett. Ha a zene
leállt, félbe kellett hajtani a papírt, úgy folytatni tovább, aztán jelre újra
félbehajtani, újra meg újra, míg képeslapméretű újságon egyensúlyoztunk, ki
bírja még. Folyton ez a játék jutott eszembe tavaly, ilyen 2023-ban kulturális
területen dolgozni. Mindig elvesznek tőlünk valamit, szűkül a tér,
mi meg félbehajtjuk a papírt, és táncolunk tovább.</span></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">És
ennek ellenére, mennyit aggódom a kultúra jövőjéért, kifejezetten élveztem a tavalyi táncot. Ez volt a harmadik év, hogy szabadúszóként írásra koncentrálhattam (wow!),
és talán mostanra nyugodtam meg a kezdeti pánik után. Az elején mindenen szorongtam,
amin csak szorongani lehetett. Fenntartható ez a fura és szabálytalan életvitel?
Működni fog anyagilag? Működni fog művészileg, határidőkre és témákra is
dolgozni? Mire mondjak igent, mire nemet, hogyan tartsak egyensúlyt munka és pihenés
közt? Annyira bizonyítani akartam, hogy sokszor túlvállaltam magam, és amint
teljesítettem egy határidőt, máris a következő okozott álmatlan éjszakát, vagy
az, ha épp </span><i style="font-family: Georgia, serif;">nem</i><span style="font-family: Georgia, serif;"> volt következő. Aztán
mostanra kicsit kiengedtem. Nem a körülmények változtak meg. Nem lett könnyebb
a helyzet, sőt. Inkább én változtam, elkezdtem bízni abban, hogy ez működik,
képes vagyok rá, elfogadtam a hullámzását, a sűrűbb és lazább időszakok
váltakozását, ráéreztem az arányokra. Már nem izgultam folyton azon, mi lesz
legközelebb. És attól, hogy elfelejtettem szorongani rajta, elkezdtem végre úgy
igazán, tényleg kiélvezni.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">Nagyon
szerettem ezt a tavalyi szabadságot, hogy ennyi új dolgot kipróbálhattam, új
helyekre írhattam, új emberekkel dolgozhattam együtt. Nem szeretek megszokásból
dolgozni, az újdonságok viszont szörnyen lelkessé tesznek, és tavaly rengeteg
ilyen jutott – oké, persze, némelyik megijesztett elsőre, de pont ez a sáv a
legjobb, az „ijesztő, de még lehetséges” kihívás vonzása. Nem egy nagy projektnek szenteltem az évet, hanem sok kisebbnek, és most pont erre volt szükségem, folyamatos új impulzusokra és élményekre.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">Szóval
táncoltam. Legtöbbször jó volt a zene. Néha pedig megszakadt, és félbe kellett
hajtani az újságpapírt, de mindig visszaálltam rá, folytattam a legjobb tudásom szerint.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">Ezt
a játékot amúgy sosem egyedül játszottuk. Általában ketten vagy hárman álltunk ugyanazon
a papíron, amikor pedig túl nehéz lett a szűk helyen a tánc, egymásba
kapaszkodtunk, felváltva a hátunkra vettük a másikat, vagy elkaptuk a karját,
amikor leesett volna.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">Most
is ez a legjobb ötletem, mit tehetünk egymásért. Pont mint régen a gyerekzsúrokon.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><i><span style="font-family: "Georgia",serif;">Sound on. Dance</span></i><span style="font-family: Georgia, serif;">.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><span style="font-size: medium;"><b>Ezek
történtek idén az újságpapíron:</b><o:p></o:p></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: Georgia, serif; font-size: medium;"></span></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq241wQzGyGOQfc-Da9jpk_p3eQhkaVZk2oATkwoBaJENmZzSvUoVszV9-fSQff2EsfxZ_F9R1myJKmoq6h3HwtETOA6GKKooA83Ms67q8CTBd8dKF3PFwIzBrfGj4KAb1gHKjhlCwWj3JAJquL7a69PsaGHhP28Zrtrm4Aftge7EYVaZJ2kNPE-IcZlVL/s4334/20230919_123752-01.jpeg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="4334" data-original-width="3468" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq241wQzGyGOQfc-Da9jpk_p3eQhkaVZk2oATkwoBaJENmZzSvUoVszV9-fSQff2EsfxZ_F9R1myJKmoq6h3HwtETOA6GKKooA83Ms67q8CTBd8dKF3PFwIzBrfGj4KAb1gHKjhlCwWj3JAJquL7a69PsaGHhP28Zrtrm4Aftge7EYVaZJ2kNPE-IcZlVL/w256-h320/20230919_123752-01.jpeg" width="256" /></a></span></div><span style="font-size: medium;">– a <i style="font-family: Georgia, serif;">Horgonyhely</i><span style="font-family: Georgia, serif;"> jogait <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/pfbid02AQg8gFEjrQvW93Sn4nP1vzsE8yEuXVqynTA1UeN42JMk6NRN8vPWq6vtg6CFWscrl" target="_blank">megvette a cseh Host Kiadó</a>,
ami így az első idegen nyelvű regénymegjelenésem lesz, és persze szörnyen izgatott
vagyok miatta;</span></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">– tavasszal
a </span><i style="font-family: Georgia, serif;">Fekete monitor</i><span style="font-family: Georgia, serif;"> c. novellám <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/pfbid02mPjLqfh2tAzFDdGCPpC37We2rwv54RdsmerFELTtB51HpZmcv4yjii98k6u1e8tl" target="_blank">Zsoldos-díjat kapott </a>(és még mindig hihetetlenül sokan írtok a novella kapcsán a saját
kiégésetekről vagy rettenetes munkahelyekről; ez a sztori a ti sztoritok is);</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">– </span><i style="font-family: Georgia, serif;">A röpképtelenek</i><span style="font-family: Georgia, serif;"> c. novellám <a href="https://litera.hu/hirek/moskat-anita-kapta-a-2023-as-heviz-irodalmi-dijat.html">Hévíz Irodalmi Díjat kapott </a>ősszel, és ha még nem olvastad tavaly a Hévízben vagy a
2023-as Körképben, <a href="https://hevizfolyoirat.hu/irasok/a-ropkeptelenek/" target="_blank">itt megtalálod online</a>;</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">–
írtam is tavaly új sztorikat, a novellákban továbbra is nagyon élvezem, hogy új témákat
vagy formákat vagy stílusokat próbálhatok ki:</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">–
a "</span><span style="font-family: Wingdings;">J</span><span style="font-family: Georgia, serif;">"c. szöveg a <a href="https://continentalmagazine.com/issues/beast/" target="_blank">The Continental Literary
Magazine <i>Beast</i> </a>című számában jelent
meg angolul a csodálatos Austin Wagner fordításában, és olyan lányokról szól,
akik a társadalmi elvárásokkal szemben megtalálják a saját hangjukat. Mindig is
sejtettem, hogy szinte performansz is lehetne, de amikor <a href="https://www.facebook.com/thecontinentalliterarymag/posts/pfbid02pVT3uCka8KBBP813ajeX9tSq9pVFJaiS4noVLkMczNZMTUwWr1be3ATfhHq7zSC2l" target="_blank">Bécsben jártunk a Buch Wien könyvvásáron a magazin bemutatóján</a>, és elhangzott Suse Lichtenberger előadásában (németre fordította: Dallos Emese), akkor jött ki igazán, mennyivel
jobban áll neki a felolvasás mikrofonba üvöltéssel együtt, és szuper volt
látni, hogyan hat a közönségre (kár, hogy én sosem tudnám így előadni).</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">–
a </span><i style="font-family: Georgia, serif;">Ny mt l nul</i><span style="font-family: Georgia, serif;"> c. novellát az
<a href="https://www.libertinekonyvesbolt.hu/Konyvek/Libertine-Konyvkiado/Almodnak-e-a-normalis" target="_blank">Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal?</a> c. kötetbe írtam, ami a
Libertine Könyvesbolt szülinapjára készült, és kortárs magyar írók
könyvesbolthoz kapcsolódó sztorijait tartalmazza. Az enyém egy könyvek közt terjedő
vírusról szól; vigyázzatok a könyvtáratokra!</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">–
az </span><i style="font-family: Georgia, serif;">Innen már nem fordulhatsz vissza</i><span style="font-family: Georgia, serif;"> a
<a href="https://kortarsonline.hu/aktual/kortars-ajanlo-2023-szept.html" target="_blank">Kortárs folyóirat szerepjáték tematikájú számába készült</a>, és az open world
videojátékok keretein át mesél az utolsó küldetés utáni céltalanságról és
depresszióról. Volt egy remek lapszámbemutatója is Debrecenben.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-family: Georgia, serif;">–
az </span><i style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/moskat-anita-utolso-szo-jogan.html" target="_blank">Utolsó szó jogán</a></i><span style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/moskat-anita-utolso-szo-jogan.html" target="_blank"> online jelent meg
a Literán</a>, és a halál után is érvényesíthető szavazati jog lehetőségével játszik el.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">–
és ha már Litera, februárban a „<a href="https://litera.hu/magazin/interju/moskat-anita-interju.html" target="_blank">Hónap szerzője” rovat kapcsán Modor Bálint készített interjút</a>, ami az egyik kedvenc beszélgetésem volt tavaly, olyan témák
is előjöttek, amiket más nemigen tudott volna felhozni.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">–
szintén nagyon szerettem Lafka Dáviddal beszélgetni a <a href="https://open.spotify.com/episode/4rsotbUU31FwV6b4RLoINv" target="_blank">Sztori Podcastben</a>, ami a
történetmeséléssel foglalkozik különböző területről érkező vendégekkel – mi
főleg a fantasy kapcsán akartunk körüljárni a témát, aztán lett itt minden más.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">–
amire tavaly elkezdtem több figyelmet fordítani, és idén még többet szeretnék,
az az, hogyan adhatok vissza másoknak valamit abból, amit én kaptam a közegtől (többen
állunk azon az újságpapíron, ugye). Ezért örültem nagyon, hogy <a href="https://alfoldonline.hu/2023/08/alfold-korkerdes-nyari-muhelyek-1/" target="_blank">műhelyt vezethettem a FISZ-táborban</a> egy szörnyen jó csoporttal, vagy hogy <a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/panodyssey_palyazati_kiiras.html?" target="_blank">kitalálhattam egy pályázatot a Panodyssey nagyköveteként</a>, és rengeteg tehetséges embert
ismertem meg, akiktől alig várom, hogy többet olvashassak.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span><span style="font-family: Georgia, serif;">–
ha pedig Panodyssey: lezárult a féléves nagykövetség, amelynek keretében írtam az oldalra
egy tízrészes műhelynapló sorozatot, <a href="http://www.moskatanita.hu/2023/07/muhelynaplo.html" target="_blank">amit itt találtok magyarul összegyűjtve</a>, angolul </span></span><span style="font-family: Georgia, serif;">pedig</span><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span><span style="font-family: Georgia, serif;">a Panodyssey oldalán Austin Wagner fordításában. <a href="https://panodyssey.com/en/creative/room/fiction-snkpu9cwbpan" target="_blank">Öt próza is kikerült angolul az oldalra</a>: részlet az </span><i style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/skin-and-hide-junnguprfbg9" target="_blank">Irha
és bőr</a></i><span style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/skin-and-hide-junnguprfbg9" target="_blank">ből</a>, a </span><i style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/freedom-of-contract-excerpt-8pmrb6jvhaj4" target="_blank">Szerződései szabadság</a></i><span style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/freedom-of-contract-excerpt-8pmrb6jvhaj4" target="_blank">ból</a>,
</span><i style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/the-flightless-excerpt-b54g2fvdw5dq" target="_blank">A röpképtelenek</a></i><span style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/the-flightless-excerpt-b54g2fvdw5dq" target="_blank">ből</a>, az </span><i style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/god-mothers-excerpt-qs2rvej43mna" target="_blank">Istenanyák</a></i><span style="font-family: Georgia, serif;">ból és a </span><i style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/face-to-face-bkpewh3fn29m" target="_blank">Négyszemközt</a></i><span style="font-family: Georgia, serif;"><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/face-to-face-bkpewh3fn29m" target="_blank"> </a>című novellám.</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"><span style="font-size: medium;">– rengeteg helyre eljutottam, nem is próbálom meg
felsorolni mindent, de minden beszélgetésért hálás vagyok könyvtárakban,
táborokban, közösen olvasós eseményen, felolvasásokon, Könyvhéten, Margón, PécsLIT Fesztiválon, irodalmi esteken
vagy reggeliken – sosem lehetek elég hálás a találkozásokért és a kedvességetekért. Remélem, jövőre folytatjuk! ;)</span></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></p><p class="MsoNormal" style="background-color: white; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 17.6px; text-align: center;"><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span><span style="color: #1c1e21; font-family: georgia; font-size: 15.4px;">* * *</span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz </span><a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">és </span><a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">is.</span></span></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-23023269703425401302023-07-28T15:20:00.000+02:002023-07-28T15:20:26.931+02:00Műhelynapló<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">2022.
októbertől 2023. február végéig a Panodyssey nagykövetei voltunk Závada
Péterrel, és ennek keretében vezettem egy tízrészes műhelynaplót, magyar
nyelven a Könyves Magazinon. Régen a blogomra írtam hasonlókat, és azóta is
sokan hiányoltok több ilyen bejegyzést, szóval összegyűjtöttem ezt a tíz naplót
ide, hogy meglegyenek később is egyben. (A januári ChatGPT-s elég gyorsan öregszik,
de a többi nem, a szorongás ugyanaz a szorongás, mint tavaly decemberben, nem
jön rá update, <i>érthetetlen</i>.)<o:p></o:p></span></p><p style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia, serif; text-align: justify;">Bemásolom
az első bekezdéseket, a teljes szövegeket a linkeken találjátok.</span></p><p><span style="font-family: Georgia, serif; text-align: justify;"><br /></span></p><p><b style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_muhelynaplo_panodyssey.html" target="_blank">Senkiföld</a></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">"Senkiföldről
nem beszélünk. Sosem rajzoltak még térképet róla, nincsenek túravezetői, nem
szerepel a Tripadvisor oldalán. Ha eltévedsz Senkiföldön a ködben, és
körbe-körbe jársz, sosem fogják észrevenni, hogy eltűntél.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Senkiföldre
az írók nem merészkednek. Vagy ha mégis, letagadják.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Senkiföld
a pusztaság, ahol az írók két kötet közt bolyonganak. Az a levegőtlen vidék,
ahol egy könyv utolsó betűje és egy következő könyv első betűje közt élünk. Az
a riasztó állapot, amikor nem írunk semmit."</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_muhelynaplo_panodyssey_1.html" target="_blank">Az igazi történet az utolsópont után kezdődik</a></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">„Ne
haragudj, én nem bírok fikciót olvasni” – mondják nekem néha mentegetőzve, és
nem is spekulatív fikcióra gondolnak, hanem a fikcióra általában, mintha a
megtörtént események, az önéletrajzi elemek vagy a történelem tehetne csak
hitelessé egy szöveget. Sokat beszélünk mostanság fikció és valóság
viszonyáról, és legtöbbször vagy-vagy relációban, egymást kizáró elemekként,
amik közül választanunk kell: tessék, itt a kék vagy a piros kapszula, Neo.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Pedig
sokkal izgalmasabb a kapcsolódási pontokat vizsgálni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Sokkal
érdekesebb, hogyan hat a fikció a valóságra, vagy ránk, befogadókra.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><br /></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_muhelynaplo_3_nem_patyomkin_falvakat_epitunk.html" target="_blank">Nem Patyomkin-falvakat
építünk</a></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">„Margaret
Atwood írja A szolgálólány meséje előszavában, hogy bármilyen elem, amit a
regényben felhasznált, valahol, valamikor a történelem során már bekövetkezett,
semmi sem pusztán a képzelete szüleménye. Azért döntött így, mert nem akarta,
hogy hatásvadászattal vádolják, eltúlzott kegyetlenkedéssel. Gileád és a
szolgálólányok nyilván fikció (reméljük, az is marad), azonban minden fiktív
tér és idő létrehozásakor az írónak döntéseket kell hoznia: milyen eszközökkel
teszi ezt a kitalált világot az olvasó számára valóságossá. Vagy legalábbis
hihetővé. Mert ez a cél, az olvasás idejére valósnak ható rendszert alkotni,
különben tanmesét vagy propagandát írnánk.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-language: HU;">Nem Patyomkin-falvakat próbálunk építeni, az egy másik
mesterség.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-language: HU;"><br /></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_muhelynaplo_4_a_leirt_szavak_malacperselye.html" target="_blank"><b><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-language: HU;">A
leírt szavak malacperselye</span></b><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></a></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">„Mindig
is lenyűgözött a szavak nélküli történetmesélés.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Néha
egész napokat töltök azzal, hogy megfelelő szavakat találjak, amik hangulatban,
stílusban, korszellemben illenek a történetemhez vagy a szereplőimhez, aztán,
ha megvannak, újabb napokat tölthetek vele, hogy megfelelő sorrendbe állítsam
őket – még az utolsó átolvasáskor is tologatom, cserélgetem őket, hogy minél
pontosabban azt közöljék, amit mondani szeretnék, de persze hiába: akkor is
tudnám folytatni a szópuzzlet, amikor kijött a könyv a nyomdából.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Erre
jönnek mások, és szavak nélkül mesélnek történeteket. Úgy, hogy évekkel később
is összeszorul a gyomrom, ha rájuk gondolok. Micsoda szemtelenség. Milyen
lenyűgöző. Nem tudok betelni velük.”<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_iroi_felelmek_kalendariuma_az_ev_minden_napjara.html" target="_blank">Írói félelmek kalendáriuma,
az év minden napjára<o:p></o:p></a></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">„Félek
az üres laptól.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Félek
az első betűtől.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Az
első mondattól.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Az
első bekezdéstől.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Igazából
az utolsó sorig félek, akárhányszor belefogok egy történetbe, hogy semmi sem
fog összeállni, csak megyek be az erdő sűrűjébe, az egyre áthatóbb sötétbe, és
sosem keveredem elő; a keresőkutyák találják majd meg a gombafonalakkal beszőtt
tetememet.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Félek,
hogy amiről írok, csak engem érdekel.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Félek,
hogy annyira érdekel, hogy a lábjegyzetek lábjegyzetét is felkutatom.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Félek,
hogy semmi másra nem tudok majd gondolni ilyenkor, elfelejtem a
születésnapokat, az adóbevallást, a buszon hagyom miatta az esernyőmet, de a
végén mások csak vállat vonva kérdezik: „hát mi érdekelt ebben téged ennyire?”<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Pedig
az ellenkezőjétől még jobban félek.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Hogy
egy nap arról írok majd, ami még engem sem érdekel.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Hogy
majd szavakkal akarom rendezni a villanyszámlát meg a kávét meg a kenyeret, és
akkor igazából adminisztrátor is lehetnék, vagy könyvelő, vagy ügyvéd.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: "Georgia",serif;"><br /></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_az_iroi_munkam_elrablasa_hogyan_lopta_el_az_artificial_intelligence_az_almomat.html" target="_blank">Az Írói Munkám Elrablása:
Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat</a></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">„Az
Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az
Álmomat"<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Ezt
a címet az OpenAI, egy mesterséges intelligencia chatrobot adta a
műhelynaplómnak, miután elmeséltem neki, miről írok. Elsőre visszafogottabb
volt, már-már akadémikusan hivatalos, de arra kértem, legyen minél
teátrálisabb. A saját címem valami ilyesmi lett volna: „A mesterséges intelligencia
a munkámra hajtott. Nem hiszed el, mi történt utána.”, de be kellett látnom,
hogy ezt a kört ő nyerte. A bulváros kattintásvadászat helyett igazi drámát
ígért, sejtetés és kérdőjelek helyett pedig tényt: nem csak ráhajtott a
munkámra, el is lopta az összes álmommal együtt. Egy korábbi változatban azt is
hozzátette, „És Az Út Szélén Hagyott”, de szóltam, hogy ez azért túlzás.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><br /></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_gyonyoru_hibak.html" target="_blank">Gyönyörű hibák<o:p></o:p></a></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">„Van
az a tipikus állásinterjús kérdés: mi a legrosszabb és legjobb tulajdonsága?</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">És
van az a tipikus válasz rá: maximalista.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Ne
válaszoljátok ezt rá soha, légyszi. Akkor se, ha így van. Nem vicces. Kicsit
sem vicces. Túl sokat tudok a maximalizmusról ahhoz, hogy vicces legyen.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">„Hatosra
kell tudni az anyagot”, mondogatta mindig apám, ha iskoláról volt szó. „Az ötös
a rossz gyerekeknek előírt minimum”. Ha valami ötösre sikerült, az
természetesnek számított, nem járt vállon veregetés egy jó bizonyítványért –
ami gyakran előfordult, nem azért, mert különösebben szorgalmas lettem volna,
csak rengeteg anyagot tudtam a rövidtávú memóriámba pakolni, aztán úgyis
elfelejtettem mindent. Ha viszont egy témazáró négyes (vagy rosszabb) lett,
jött a kiselőadás arról, hogyan kell mindent hatosra tudni, túllőni a teljes
tananyagon, mert akkor nem lephet meg semmilyen kérdés, az a teljes
felkészültség.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Különösen
kegyetlen mérce olyasvalamit célul kitűzni, ami elérhetetlen. Senki sem kap
hatost az iskolában, bármennyit is gürcöl. És pláne rossz üzenet az elérhető
maximumot „rossz gyerek” számára előírt „minimumnak” minősíteni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Nem
csoda, hogy maximalista lettem. Abból is a legkönyörtelenebb fajta:
elérhetetlen célokat kitűzni önmagunk sziszifuszi büntetése.”<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_az_otletek_nem_az_otletfan_teremnek.html" target="_blank">Az ötletek nem az ötletfán
teremnek</a></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">„Honnan
jönnek az ötletek? – kérdezik folyton az íróktól, és az írók nem azért
vonakodnak felelni, mert meg akarják tartani maguknak a titkot, hanem mert
legtöbbször ők sem tudják. A megvilágosodás pillanata gyakran váratlan és
megfoghatatlan; a rajzfilmfigura felett felvillanó villanykörte. Kívülről az
egész misztikusnak tűnik, az alkotót „homlokon csókolja a Múzsa”, vagy
„megszállja az ihlet”, mintha nem is ő dolgozott volna meg érte, csak az ölébe
hullott, mint az aranyjegy Willy Wonka csokigyárába.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Az
ötletek persze nem úgy működnek, mint a tombola. De amikor megkérdezik, mégis
hogyan, nehéz igazi választ adni – kivéve Hilde Østby számára, aki Kreativitás
című ismeretterjesztő könyvében az agykutatás és a tudomány eszközével
térképezi fel, mi történik az agyban az ötletek keletkezésekor.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: "Georgia",serif;"><br /></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: "Georgia",serif;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_racionalis_megerzesek_es_mas_iroi_paradoxonok.html" target="_blank">Racionális megérzések és más
írói paradoxonok</a></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">„Ha
rossz kedvem van, személyiségteszteket töltök ki. Maga a válaszadás is eltereli
a figyelmet, de a végén ott a garantált jutalom, a jellemzés, mennyire
csodálatos, szerethető és megismételhetetlen vagy. Ez egy biztonságos játék,
egyetlen személyiségteszt sem mondja, hogy seggfej vagy. Mind szörnyen
különlegesnek lát – persze nehéz úgy érvelnie a különlegesség mellett, hogy
minden kilencedik/tizenhatodik/ikszedik ember ugyanazt a leírást kapja, de hát
ez ilyen bűnös élvezet.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Néhány
évente kitöltöm, így tudom, hogy az MBTI rendszerben fixen Építész vagyok. Ez
egy négy skálán mérő rendszer, így jön ki a tizenhat típus. Az Építész az INTJ
– Introverted, Intuitive, Thinking, Judging –, és biztos körüludvarol szép
dolgokkal, de inkább az maradt meg belőle, hogy ez a kategória csupa belső
ellentmondás. Álmodozó és racionális. A megérzései vezetik, de rendszerekben
gondolkodik és logikus összefüggéseket keres. Egyszerre idealista és
pesszimista cinikus.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Köszi
szépen, igazán sokat segítettél.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: "Georgia",serif;"><br /></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey_cikkek/moskat_anita_mennyi_lathatatlan_munka_van_egy_konyv_mogott.html?" target="_blank"><b><span style="font-family: "Georgia",serif;">Mennyi láthatatlan munka van
egy könyv mögött?</span></b><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></a></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">„Ez
az utolsó műhelynaplóm ebben a sorozatban; hamarosan ellovagolok a
naplementébe. Amikor nekikezdtem, mindenkinek úgy beszéltem róla, „remek lesz,
tíz részen át arról írok, hogy nem írok”, ami nyilván sarkos, de tényleg nem
dolgoztam közben hosszabb szövegen. Sokat gondolkoztam, és végül nem
választottam előre koncepciót a sorozathoz. Nehezen tervezek hónapokra előre,
nem biztos, hogy ugyanaz érdekel októberben, mint februárban, és nem akartam
közben ráunni. Inkább nagy mozgásteret hagytam, és mindig azt vettem elő, ami
aktuálisan foglalkoztatott. Amúgy is, ennyit gondolkozni az írásról már majdnem
írás, nem?<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Aztán
így visszanézve mégis kirajzolódott egy összetartó szál: a legtöbb szöveg az
írók és az írás körül lévő misztikus ködöt próbálta eloszlatni. Nem szeretem a
megközelíthetetlen, érinthetetlen író képét. Azt sem, ha az írás
kiismerhetetlen, mágikus folyamatként van ábrázolva. Azt szeretem, ha az író
emberi, az írás pedig nem különlegesebb munka, mint a villamosmérnökség. Azért
fontos nekem ez, mert kezdőként rengeteg bűntudatkeltő sztereotípiával
találkoztam, milyen Az Igazi Író. Az első két regényem megjelenésekor kerültem
is a nyilvánosságot, mert nem éreztem azt, hogy megfelelnék az íróképnek, és
nem akartam olyan skatulyába préselni magam, amibe nem illek.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;">Aztán
kiderült, hogy nem is kell. Semmi sem dőlt össze attól, hogy bizonyos dolgok
másként komfortosak. Az írók pont olyan sokfélék, mint bármilyen más emberek.”<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="background-color: white; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 17.6px; text-align: center;"><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span><span style="color: #1c1e21; font-family: georgia; font-size: 15.4px;">* * *</span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz </span><a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">és </span><a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">is.</span></span></div>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><o:p> </o:p></span></p>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-33711075033707475762022-12-30T16:49:00.000+01:002022-12-30T16:49:33.129+01:00A 2022-es ajándékjegy az érzelmi hullámvasútra – évértékelő<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 21.3pt;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzfcQ6NNMobRSrU40QGsEY0HXNv8P2lPMCkwMIhRMnkS8pyJp4MUnDmLUkwj3nS1FuschHIJQwCKBx-0KflF0Dx643qmDE_eYNODshWTN0lXsxQZ-qEL5V7lrSMBMokkrEBtuTmo769sBYVPUyGcMNVQfJCwRIi1be12O2lmske56bf3ItOtSmqv_fDQ/s3060/20221216_141042-01.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2448" data-original-width="3060" height="256" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzfcQ6NNMobRSrU40QGsEY0HXNv8P2lPMCkwMIhRMnkS8pyJp4MUnDmLUkwj3nS1FuschHIJQwCKBx-0KflF0Dx643qmDE_eYNODshWTN0lXsxQZ-qEL5V7lrSMBMokkrEBtuTmo769sBYVPUyGcMNVQfJCwRIi1be12O2lmske56bf3ItOtSmqv_fDQ/s320/20221216_141042-01.jpeg" width="320" /></a></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Sűrű év volt 2022, amit azért is vicces leírnom, mert
pár hete az szaladt ki a számon, hogy "nem csináltam idén semmit".
Csak látszólag paradoxon a kettő: hiába a sok változás, történés, meg az egész
érzelmi hullámvasút és sok munka idén, akkor érzem igazán, hogy
"valamit" csináltam, ha minél többet tudtam elmélyülten, csendben,
szinte láthatatlanul írni. És hát ez nem ilyen év volt, inkább kifelé forduló,
zsizsgő, vagyis "tényleg" sűrű – csak nem attól sűrű, mint mondjuk
tavaly, amikor rengeteg szöveg készült. Az alkotómunkának van egy hullámzása,
befelé és kifelé forduló időszakok váltakozása, de az a rengeteg figyelem és
kedvesség, amit <i>A hazugság tézisei</i>
kapott, arra nem igazán készültem fel, nem is lehetett. Velem
"történt", nem pedig én "csináltam", talán innen ez a
kettős érzés. Amikor tavaly év végén befejeztem a kéziratot, ez csak az én
szerelemprojektem volt, most meg hihetetlenül sokan kapcsolódtatok hozzá,
amiért szörnyen hálás vagyok. És persze alaposan ki is merültem, nem
feltétlenül fizikailag, inkább mentálisan. Sokszor voltam idén lelkes,
izgatott, hálás, meghatódott, máskor meg szorongó, elveszett, magányos, és ezek
teljesen megférnek együtt. De közben meg leginkább azt érzem, mennyi minden
kattant idén helyre, és mennyire jó volt, hogy szinte kizárólag azzal
foglalkozhattam, amit igazán szeretek, és hogy ezért milyen szerencsés vagyok.</div></span><o:p></o:p><p></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia, serif;">Néhány dolgot emelnék csak ki
idénről, amikre szívesen emlékezem majd vissza később is:</span></p><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh0EBSi-SQWSNOeoEDvVWZ0JywO6-6UbvC6rT3DlpujYvvhG2BPwMie71X6NuaGID3F5NEhMX3PdG48dSkHFxkgSEUbm2S2MB9Tvo0TFk8D9jw5i_huZ7p5MXK1-1uEhsn-nIcJQWtdjUzhvimpTQZPF-diGHLC15qiPPxXcWZnY978vUsNArR3tyfvhQ" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="" data-original-height="3468" data-original-width="3468" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh0EBSi-SQWSNOeoEDvVWZ0JywO6-6UbvC6rT3DlpujYvvhG2BPwMie71X6NuaGID3F5NEhMX3PdG48dSkHFxkgSEUbm2S2MB9Tvo0TFk8D9jw5i_huZ7p5MXK1-1uEhsn-nIcJQWtdjUzhvimpTQZPF-diGHLC15qiPPxXcWZnY978vUsNArR3tyfvhQ=w320-h320" width="320" /></a></div><span style="font-family: georgia;">Márciusban
színpadra került a </span><i style="font-family: georgia;">Gumicukorszív</i><span style="font-family: georgia;">, </span><a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/pfbid0JnM35uH4gmRH7SEwnk71jQVTCfnaHkRx38D586mhwXpvWNufcak1GB84gJHQ9VBbl" style="font-family: georgia;" target="_blank">Kőműves Csaba Bence készített belőle vizsgaelőadást</a><span style="font-family: georgia;">, és hihetetlen jó volt látni,
hogyan értelmezte ő a történetet.</span><span style="font-family: georgia;"> </span></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Júniusban a
Könyvhétre megjelent <i>A hazugság tézisei</i>, mi meg rá egy héttel költözködtünk
(ezzel a rengeteg könyvvel! a nagyját gurulós bőröndökben húztuk át), rá két héttel pedig rögtön megérkezett Borsó –
utólag érzem csak, mennyire kimerítő volt a nyár, de közben nem tűnt fel,
muszáj volt folyton úszni, mozgásban maradni, mint egy cápa, ami különben
megfullad.</span><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></p><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">A létező
legcsodálatosabb dolog idén persze Borsó, akit hívunk pislogó rongyszőnyegtől
kezdve porosz tábornokig mindennek. Mindenki ezt mondja a kutyájáról, nyilván,
de Borsó tényleg csodálatos: nyitott, kíváncsi, lelkes, alkalmazkodó, de közben
ki is áll magáért, és vicces (nagyon vicces!). Egy pillanat alatt beillett a
családba, és úgy felnéz a macskákra, mint a menő nagytesókra, akiktől eltanult
egy csomó macskaviselkedést. </div></span><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Augusztusban
hihetetlen élmény volt, hogy az <i>Irha és
bőr</i> lett a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=Al6ZnoIbvZg" target="_blank">Nincs időm olvasni kihívás közös könyve</a>, és ennek kapcsán
szuperjót <a href="https://www.youtube.com/watch?v=2td7Xdi6o5k" target="_blank">beszélgettünk Szabados Ágival</a>.</span><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Azért írtam
idén is új szövegeket, még ha nem is ezen volt a fókusz: év elején a
<a href="http://www.moskatanita.hu/2022/03/online-novellak-helyzetjelben.html" target="_blank">prae.hu-ra a <i>Helyzetjel </i>rovatba</a>, tavasszal <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/pfbid0odSkDYBFU5j6d7xFmVat6HLkDH6DSDWBLHphigvWNsSJqtygShHYAM5HCAYnrGz8l" target="_blank">a Hévíz <i>Repülés </i>számába</a>, nyártól Veres Attilával felváltva a
Könyves Magazin <a href="https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold" target="_blank">Zöld rovatába</a> (<i><a href="https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/moskat_anita_legdragabb.html" target="_blank">Legdrágább</a></i>; <i><a href="https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/moskat_anita_jojjon_el_fotoszintezis_orszaga_novella.html" target="_blank">Jöjjön el a fotoszintézis országa</a></i>; <i><a href="https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/moskat_anita_talalt_targyak_jegyzeke_2047_szeptember.html" target="_blank">Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember</a></i>), most meg épp <a href="https://konyvesmagazin.hu/panodyssey" target="_blank">műhelynaplót a Panodyssey</a> projekt kapcsán.</span><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Apró örömök: lett végre
új tetoválásom, voltam Rómában, és végre megint funkcionál a lábam rendes
kirándulásokhoz.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Decemberre <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/pfbid0335RUB1EaHpSDwdTjgMuRQtFxRUck2wjiey88vLXk4ayKv1MtkzWTKWVu9ewV5frQl" target="_blank">az <i>Irha és bőr</i> harmadik kiadása</a> is megérkezett, azóta is alig hiszem el, hogy ennyi ember könyvespolcán, éjjeli szekrényén, billegő asztallába alatt ott van már.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Néhány részlet az <i>Irha és bőr</i>ből olvasható lett angolul (<a href="https://hlo.hu/new-work/anita-moskat-skin-and-hide.html" target="_blank">itt</a> és <a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/skin-and-hide-junnguprfbg9" target="_blank">itt</a>), valamint a <i><a href="https://panodyssey.com/en/article/culture/face-to-face-bkpewh3fn29m?" target="_blank">Négyszemközt</a> </i>c. novellám is, mind Austin Wagner csodás fordításában.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgcJE6CW16Uabw5x4-EfcsC6utGgjhONuALkOwkS6w1vCpbRQL2J179Al-uvYAenCIo3hAmTdBhcNHwIpIbSTr3pk-7CRZXhLIecHgZfZxcDfLmNIWKExRcp322eHsw-BDDRGVlk6jEe-ScapgcmYColQwHH88KlQLbKrWBJBCd-3gYqjyuNiHxnpzxBw" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="4334" data-original-width="3468" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgcJE6CW16Uabw5x4-EfcsC6utGgjhONuALkOwkS6w1vCpbRQL2J179Al-uvYAenCIo3hAmTdBhcNHwIpIbSTr3pk-7CRZXhLIecHgZfZxcDfLmNIWKExRcp322eHsw-BDDRGVlk6jEe-ScapgcmYColQwHH88KlQLbKrWBJBCd-3gYqjyuNiHxnpzxBw=w256-h320" width="256" /></a></div></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">És hát tényleg
elképesztő, amennyi szeretettel <i>A hazugság tézisei</i>t fogadtátok. Egyrészt köszönöm a
Gabo Kiadó munkatársainak, hogy ilyen odaadóan törődtek vele és gondozták,
másrészt pedig nektek, hogy ennyien olvassátok. Szuper volt találkozni egy csomó rendezvényen, Könyvfesztiválon, Könyvhéten, Margón, Szegeden, vagy akár a virtuális térben (<a href="https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=TSuu6h7ebok">itt találtok például egy maratoni élőzést</a> az Andi kis könyves világa csatornán). Sok interjúból tanultam rengeteget, különösen szuper volt beszélgetni <a href="https://konyvesmagazin.hu/nagy/moskat_anita_hazugsag_tezisei_interju.html">Sándor Annával a Könyves Magazinon</a>, <a href="https://nepszava.hu/3175830_a-merleg-masik-oldalan-moskat-anitaval-a-fikcio-igazsagarol" target="_blank">Gaborják Ádámmal a Népszavában</a>, <a href="https://www.kulter.hu/2022/11/moskat-anita-a-hazugsai-tezisei-interju/" target="_blank">Császár Tímeával a kulter.hu-n</a>, és persze még sokakkal, hálás vagyok, hogy ennyit mesélhettem erről a könyvről. A fogadtatásáért pedig különösen: <a href="https://kortarsonline.hu/aktual/moskat-anita.html" target="_blank">Veszprémi Szilveszter írásáért a Kortárs online-on</a>, <a href="http://alfoldonline.hu/2022/08/a-hazug-elbeszelok-igazsaga/" target="_blank">Forgách Kingáéért az Alföld online-on</a>, <a href="https://www.es.hu/cikk/2022-08-12/farkas-balazs/minden-rendben-lesz.html" target="_blank">Farkas Balázséért az Élet és Irodalomban</a>, vagy az Odaértett olvasó alapos elemzéséért a <i>Szerződési szabadság</i>ról (<a href="https://odaertettolvaso.hu/2022/11/25/hataroknelkuliseg-es-bizonytalansag-feketen-feheren-egy-hivatalnok-utja-a-nyilvanosbol-a-maganszferaba-i-szerzodesi-szabadsag/" target="_blank">első </a>és <a href="https://odaertettolvaso.hu/2022/11/25/hataroknelkuliseg-es-bizonytalansag-feketen-feheren-egy-hivatalnok-utja-a-nyilvanosbol-a-maganszferaba-ii-szerzodesi-szabadsag/">második </a>rész), és még nagyon sokaknak, nagyon sok helyen. Azt pedig tényleg alig hittem el, hogy a <a href="https://konyvesmagazin.hu/nagy/2022_legjobb_konyvei_10_1.html" target="_blank">Könyves Magazin év legjobb könyvei listáján a 9. helyére került</a>: spekulativ fikciós szerzőként és fiatal szerzőként is hatalmas dolog ez nekem.</span></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia, serif;">Számomra az <i>Irha és bőr</i> után az volt a tét, hogy ki
tudok-e jönni a kiégésből, és vajon tudok-e még valaha igazi szenvedéllyel
történetet mesélni. Ez a kötet ilyen lett, a kisregény különösen jutalomjáték
volt nekem. Talán ezért is tartottam tőle, mit szóltok hozzá,
"szabad-e" ennyire szabadon írnom, vagy mindenképpen bele kell halni
minden könyvbe az utolsó vérig.</span><span style="font-family: Georgia, serif;"> </span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Szabad volt;
köszönöm nektek.<o:p></o:p></span></p><p>
</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "Georgia",serif;"><o:p> </o:p></span><span style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia; font-size: 15.4px; text-align: center;">* * *</span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz </span><a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">és </span><a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">is.</span></span></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-27602724910155465132022-05-18T15:33:00.000+02:002022-05-18T15:33:08.926+02:00Szerződési szabadság – erről szól a kisregény A hazugság téziseiben<p><br /></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpJHA4OH6uDwC6vYKRezvRxTtg4DuWZqy-01vwVEJj-Mx9K7gLhceRxMamkrvjTuKPKtYO5tGhUxlrRdbbAy-BeDZMgbcz5b3TJM_wMwnCCW9mBgolKFLiEPPdD9OCjGfeisfQRkPQUFUPM8ozJLb7GXbaZOJCYUe5oqNpPSxRf5jynZElvBwMW1azqQ/s800/szerzodeses_1.png" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="512" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpJHA4OH6uDwC6vYKRezvRxTtg4DuWZqy-01vwVEJj-Mx9K7gLhceRxMamkrvjTuKPKtYO5tGhUxlrRdbbAy-BeDZMgbcz5b3TJM_wMwnCCW9mBgolKFLiEPPdD9OCjGfeisfQRkPQUFUPM8ozJLb7GXbaZOJCYUe5oqNpPSxRf5jynZElvBwMW1azqQ/w256-h400/szerzodeses_1.png" width="256" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Vonzanak
a földhözragadt elemekkel párosított mágiarendszerek. A fantasyben a mágia
legtöbbször lenyűgöző és csillogó, el kell kápráztatnia, mint egy
bűvésztrükknek – engem meg az érdekelt, mi van, ha semmi elkápráztató nincs
benne, csak jogi iratok, bürokrácia meg gerincferdüléses hivatalnokok. Ebben a
világban a fizikai törvények szerződéseken keresztül szabályozhatók, az
országok adhatják-vehetik egymás közt a zivatarokat, a tengeráramlatokat, a
légszennyezettséget, vagy bármit, amit természettudományos módszerekkel pontosan
meg tudnak határozni – a valóság átírásának csak az állami pecsétek jóváhagyása
szabhat határt.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: Georgia;">A hazugság tézisei</span></i><span style="font-family: Georgia;"> novelláskötet, mégis tartalmaz egy kisregényt (a
kötetnek kb a felét teszi ki, így talán azoknak is kedvez, akik bánni szokták,
hogy a novellák túl hamar véget érnek). A főszereplő, Gavin egy szerződéskötő –
egyfajta jogász-hivatalnok-fizikus-katona, mondjuk –, akit a mágikus képessége
miatt gyerekkorában elszakítottak a családjától és a szülőhelyétől, a katonai
megszállás alatt álló Adrennaustól. A megszállók országában, Lagowban nevelték
fel (nevelték <i>át</i>), és most őket
képviselve kell visszautaznia Ardennausba, ahol ötéves kora óta nem járt, és
már az anyanyelvét sem beszéli. Egy olyan szerződésről tárgyal, amely a két
ország mindennapjait gyökeresen átírná – és amely felszítja az indulatot a negyven
éve tartó megszállás ellen –, közben pedig Gavin meg akarja keresni a gyökereit,
és az utazás hamarosan felborít körülötte mindent.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ0ymbIOnBbFPft3N9y1sDivOM1uEvAalY2dsPnlx0YSeopO0toN8JBVs6032FFtRLSywW2RDAm_ufNRumwHR9pJaaVfoNiwZ9WXjXMmrd6DkLYn1wAaGGI9NUEaYpCPDy5PSq0K12Ts6qytNhgeIjS0h_woGhbarANMOFi6KowJrnpjGueRXUxqtcFg/s1080/szerzodesi_szabadsag_idezet1.png" style="clear: right; display: inline; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1080" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ0ymbIOnBbFPft3N9y1sDivOM1uEvAalY2dsPnlx0YSeopO0toN8JBVs6032FFtRLSywW2RDAm_ufNRumwHR9pJaaVfoNiwZ9WXjXMmrd6DkLYn1wAaGGI9NUEaYpCPDy5PSq0K12Ts6qytNhgeIjS0h_woGhbarANMOFi6KowJrnpjGueRXUxqtcFg/w400-h400/szerzodesi_szabadsag_idezet1.png" width="400" /></a></p><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Amikor
elkezdtem írni ezt a történetet, nem tudtam pontosan, mi lesz belőle. Azt hamar
láttam, hogy novellánál hosszabb: a szerződések mindenre kihatottak, nem csak
az országok közti konfliktusra, a természet-jog viszonyára, vagy a velük kicsalt
privilégiumokra, hanem olyan apróságokra is, mint a gyereknevelési elvek, és én egyiket sem akartam kihagyni. Amikor látszott, mennyi téma van benne, többen kérdezték, miért nem
írok belőle regényt, és alaposan átgondoltam: ez a történet Gavin története. Ott
kezdődik, hogy visszautazik a szülőhazájába, és minden politikai konfliktus
mellett arról szól, mihez kezd azzal, amit ott talál, és hogyan határozza meg
magát ezek függvényében. És nem volt szükségem más nézőpontra, az ő kettős
helyzetében megvolt minden, ami érdekelt – egyszerre ardennausi és lagowi; a
rendszer áldozata és a rendszer elkövetője; tele van belső ellentmondásokkal,
billeg egy szürke zónában, amit íróként annyira szeretek, ami miatt sokáig én
sem tudtam, milyen döntéseket hoz meg végül.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">És
már csak azért is ragaszkodtam az egyedüli nézőpontjához, mert biztos voltam
benne: ezt a történetet az elnyomó szemszögéből szeretném elmesélni. Mert ez
a kényelmetlenebb. Mert ez vet fel több kellemetlen kérdést – számomra is. Mert
ez a történet nagyban szól azokról a privilégiumokról, amiket természetesnek
veszünk, amikhez hozzászoktunk, és bele sem gondolunk, miféle árat fizetünk
értük. Ezért akartam a szövegben ezt a kényelmetlenebb pozíciót, annak a bőrét, aki hozzászokott, hogy elvegyen bármit, amire
szüksége van, amihez </span><i style="font-family: Georgia;">joga van</i><span style="font-family: Georgia;"> – hátha
be tudja tömni velük magában a betölthetetlen űrt.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">A
történetről nem szeretnék sokat elárulni </span><span style="font-family: Georgia;">– </span><span style="font-family: Georgia;">lesz benne sok-sok irattári böngészés és jogi kiskapu-keresés; táskaírógépek és tárcsás telefonok; brutalista építészet és súlyos döntések </span><span style="font-family: Georgia;">–, </span><span style="font-family: Georgia;">de beteszem az első
jelenet elejét, ha beleolvasnátok.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="background-color: white; font-family: georgia;"><i>A hazugság tézisei</i> </span><a href="https://www.gabo.hu/hu/bestsellerek/3017-moskat-anita-a-hazugsag-tezisei.html" style="background-color: white; color: #4fdbdb; font-family: georgia; text-decoration-line: none;" target="_blank">előrendelhető a GABO Kiadó webshopjában 30% kedvezménnyel</a><span style="background-color: white; font-family: georgia;">.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><o:p> </o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: Georgia;"><b>1. § Általános szerződési feltételek</b><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;"><o:p> </o:p></span><span style="font-family: Georgia; text-indent: 18pt;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-size: 12pt; text-align: left;">„</span><span style="font-family: Georgia;">Gavin két ügyben utazott Ardennausba: hogy
megkössön egy szerződést, és hogy felbontson egy másikat.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Órákat töltöttek a tranzitban, pedig egy ügyintéző
rögtön átkísérte őket a cigarettafüstös váróteremből egy különszobába – a
kedvesség Gavin egyenruhájának szólt, nem Filippának, aki már a vonaton is
dőlt-borult a fáradtságtól, és az apja karjában, vállára hajtott fejjel aludt,
amíg az útleveleiket ellenőrizték. Később felélénkült, érdekelni kezdte az új
hely, és Lucas hiába vett elő neki egy kifestőt, hogy színezzen, amíg a
papírokkal bajlódnak, csak az ügyintézőtől kapott keksszel sikerült rávenni,
hogy maradjon a fenekén pár percre.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Miután lepecsételték a vízumaikat, Gavin kipakolta
a magánszerződéseit a pultra. Három stósz dosszié tele iratokkal, amelyek
nélkül be se tette volna a lábát az országba.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Ez <i style="mso-bidi-font-style: normal;">mind</i>
a tiéd? – kérdezte Lucas, miközben Filippa száját törölgette egy zsebkendővel.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Az ügyintéző szeme is elkerekedett, pedig igazán
nem várhatott mást Lagow egyik állami szerződéskötőjétől. Magához húzott egyet
az egészségügyi, termodinamikai, optikai, biokémiai papírok kötegéből – Gavin
mindet maga fogalmazta, ő nem fekete szavakat látott a fehér papíron, hanem
kristálytiszta összecsengéseket, láthatatlan harmóniát, amelyre az életét is
rábízná.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– A honosítás eltarthat pár óráig – mondta a nő. –
Van egy kávézó a tranzitban, meg egy kis udvar, ha friss levegőt szívnának.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Filippa alig várta, hogy induljanak, csuklójukba
kapaszkodva húzta ki őket a folyosóra. Életében először járt Lagowon kívül.
Gavin aggódott, hogy Lucas túl szépeket mesélt neki Ardennausról, egzotikus
édességeket és ritka fajokkal teli állatkertet ígért, hogy az utazás
bizonytalanságát enyhítse, és a város óhatatlanul csalódást okoz majd
mindkettőjüknek. Szürke, vizes, hideg. Mindenütt beton és pára. Gavin nem csak az
irattári szerződésekből tudta, emlékezett is rá; ötéves lehetett, amikor
utoljára itt járt, pont, mint most a lányuk. Csak ő azért várakozott a
tranzitban, ölében egy hátizsákkal, amelybe belefért mindene, hogy a friss gyámja
kivigye a határon.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Mikor lett ennyi magánszerződésed? – kérdezte
Lucas. Kis csészében kapták a kávét, amelyen több kockacukor sem segített, a
tubusos sűrített tejet nem merték kipróbálni. Filippa az üvegajtón át a belső
udvart bámulta, egy mondókát dúdolt a kint csipegető galamboknak.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Nem <i style="mso-bidi-font-style: normal;">lett</i>
ennyi – vont vállat Gavin. – Csak ritkán látni őket így, egy kupacban.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Mennyit kötöttél az elmúlt egy évben?<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Olyan hangon kérdezte, mintha azt akarná tudni,
találkozgat-e más férfiakkal.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Néhányat. Apróságokat. Ne csinálj már ügyet
ebből, jó?<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Hat hétre jöttünk, te meg…<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Gavin áthajolt az asztalon, megszorította Lucas
kezét.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Csak biztonságban akarok tudni mindenkit. Ez mégiscsak
’naus.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Már a tranzitban látta, mennyien bámulják. A lagowi
hadsereg egyenruháját viselte, a díszzseb fölötti csillagokból pedig tudhatták,
mivel foglalkozik. Az ügyintéző emiatt nyájasan kereste a kedvét, de a pincérnő
arcáról már lefagyott a mosoly, amikor a kávét kihozta. Talán egyedül kellett
volna utaznia, Lucas és Filippa nélkül, de hat hét hosszú idő. Lucas vetette
fel, hogy vele tarthatnának, talán viszonzásul, amiért Gavin is elkísérte őt a
szimfonikus turnéra, és nem kellett sokáig győzködnie: Gavin nem akart egyedül
szembenézni a szülőhelyével. Ardennaus az elmúlt harminc évben csak katonai
jelentésekben és szerződésekben létezett számára.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">A környező asztaloknál ’nausit beszéltek,
ropogó-sisegő mássalhangzókkal, az utolsó szótagokat elharapva. Gavin ismerős
szavakat próbált kivenni, egy igent, egy nemet, pedig szinte semmire sem
emlékezett, a kávét is lagowiul kérte ki. Ujja a csuklóján fehérlő hármas
sebhelyre tévedt. Tettek róla, hogy időben elfelejtse az anyanyelvét.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Minden rendben lesz – mondta Lucas. – Lagowi
állampolgárok vagyunk.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Épp ezért tartok ettől az egésztől.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Nem történhet semmi. Katonai területen fogunk
lakni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Tudom. – Nem Lucasra nézett, hanem az asztalon
szétszóródott cukorszemekre. Az ujjbegyével gyűjtötte össze őket, az üres
csészébe söpörte. – Tudom.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Apa, apu, nézzétek!<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Filippa kiáltására egyszerre kapták fel a fejüket.
A belső udvar nyitott ajtajában állt, maga elé kitartott tenyerével éppen
elérte a szemerkélő esőt. Ha nincs ilyen döbbenet a hangjában, eszükbe se jut,
hogy életében először látja.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">– Mi ez? – kérdezte, és úgy mutatta feléjük nedves
kezét, mintha valami radioaktívval kente volna össze. – Apa, mi ez?<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Lucas mozdult előbb, lehajolt hozzá, és máris
felhőkről magyarázott, amelyek túl kövérre híznak, és úgy zubog alá belőlük a
víz, akár a zuhanyrózsából. Ne féljen tőle, otthon se fél a fürdőben, igaz?<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Gavin is végigfuttatta ujjait az esőn, ahogy
Filippa. Mintha fullánkja lett volna, rovarok csípnék a tenyerét.
Megborzongott, milyen hideg, aztán azt tette, mint gyerekkorában: szájába vette
az ujját, és megkóstolta. Rezes íze volt, akár egy megnyalt vezetéknek. Hordóban
és lavórokban gyűjtötték otthon, ezt használták a vécé leöntésére és ivóvíznek
is, még ha folyton csikart is tőle a hasuk. Amikor a gyámja elvitte magával
Lagowba, azt ígérte, soha többé nem ázik meg. Nem kell cuppogó zokniban járnia,
celluxszal foltozni be a viharkabátját.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;">Akkor száznapos esőnek hívták. Ma már
kétszázhatvanhét napig esett szünet nélkül.<o:p></o:p></span><span style="font-size: 12pt; text-align: left;">”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz </span><a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">és </span><a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">is.</span></span></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-18626389441963722942022-05-03T16:54:00.002+02:002022-05-03T16:54:41.843+02:00A hazugság téziseinek igaz története, avagy mi várható a novelláskötetben<p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxC2IO3_9jEFjMwMPe4KWx9tUVcEuxk1P0LOlNXfPkKdYCFrPhZY4j4HfKsFagYkLFPn-n3WKghXRtr5s7eWyHQ8JRr8yCztl-VVHMMFDkMYhsMHENvRUwMAMHhYnpOqnKwtVusAVCz_Bq5F7qc0r9Mb_UcTuslPzcwtJa5KngKxh2XZZwJvpodWPTw/s1772/MA_A%20hazugsag%20tezisei_MEDIA%20(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1772" data-original-width="1139" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxC2IO3_9jEFjMwMPe4KWx9tUVcEuxk1P0LOlNXfPkKdYCFrPhZY4j4HfKsFagYkLFPn-n3WKghXRtr5s7eWyHQ8JRr8yCztl-VVHMMFDkMYhsMHENvRUwMAMHhYnpOqnKwtVusAVCz_Bq5F7qc0r9Mb_UcTuslPzcwtJa5KngKxh2XZZwJvpodWPTw/w258-h400/MA_A%20hazugsag%20tezisei_MEDIA%20(1).jpg" width="258" /></a></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Ha
valaki egy évvel ezelőtt megkérdezte tőlem, mikor lesz novelláskötetem,
biztosan mentegetőztem neki valami bénát, miért nem lesz nekem <i>soha</i>. Évek óta kaptam ilyen kérdéseket, és mindig ugyanazt
feleltem: a zsánerben ez nem igazán szokás, nincs is túl sok novellán, és
persze _bármilyen_kifogás_helye_. Amikor publikálni kezdtem, magyar sci-fi vagy
fantasyszerzőtől elvétve jelent csak meg novelláskötet, ami valahol pont
ellentéte a szépirodalomban bejárható útnak, ahol gyakran a folyóiratos
publikációkból összeálló kötet az első önálló könyv, és csak később jön a
regény. A zsánerben – főleg a publikációs lehetőségek szűkössége és az olvasási
szokások miatt – fordítva van: kisebb kockázat egy regény, mint egy
novelláskötet, ezért szinte mindenki azzal nyit. És annyira ez lett a status
quo a fejemben, hogy fel sem tűnt, mennyire megváltozott itthon az SFF novellák
olvasottsága, mennyi szerzői kötet jelent meg közben, és milyen sok novellát
írtam ez idő alatt. Ti meg addig kérdezgettétek kitartóan, lesz-e
novelláskötetem, míg valami átkattant, leromboltátok ezt a rosszkor rögzült
hiedelmet a fejemben, és tavaly májusban megkérdeztem a szerkesztőmet, Csillát,
hogy <i>akkor ezt most így tényleg lehet?</i>
És ő azt mondta, <i>tényleg.</i> Hát így
lett <i>A hazugság tézisei</i>.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Másként
írok novellát, mint regényt. Szabadabban kísérletezem formákkal, előveszek olyan
témákat, amik nagyon piszkálnak, de nem töltenének ki sok száz oldalt. Sokkal
sűrűbbnek érzek ilyenkor mindent: itt megtehetem, hogy ráfókuszálok a világ
egy-egy részletére, és a többi skicc marad, vagy akár leszűkítem a világot egy
kapcsolatra, egy szereplőre. Minden könyvemnél elmondom, hogy „kicsit más lesz,
mint az előzőek”, igyekszem újat mutatni, és ez erre is igaz – bár most először
érzem azt, hogy ezt már mondanom sem kell, már magatoktól is erre számítotok. Közben
meg valahol mégis ugyanaz foglalkoztat: kimozdított valóságok, nehéz döntések,
diszfunkcionális kapcsolatok.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Így
lettek olyan történetek, amelyekben:</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">…az
építészek hazugságokból építenek, és hazugságaikkal elodázzák a világ
szétesését;</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">…hélium-,
alkohol- és növényistenek termékenyítenek meg kamaszlányokat;</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">…a
Balaton áldozatokat követel;</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">…a
vizsgaidőszak mentálisan és fizikailag is megváltoztat;</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">…egy
kizsákmányoló multicég alkalmazottai belenéznek a fekete monitorba, és többé
nem lesznek önmaguk;</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">...tinédzserek perelik be a szüleiket;</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">…a
természeti törvények országok közti szerződésekkel átírhatók.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><span style="font-size: medium;">A
kötet egyrészt már megjelent novellákból válogat, ezek közül a legrégebbi
2017-es (kettő kivételével ezek az írások nem hagyományos zsánerirodalmi helyeken
jelentek meg, ami szintén jól mutatja, hol volt több publikációs lehetőség az
elmúlt öt évben, ha az ember novellákat írt). Csak olyat válogattunk be, ami ma
is közel áll hozzám, amiről ma is szívesen írnék még. Néhányat alaposabban
ráncfelvarrtam, de mindet újraszerkesztettük.</span></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Mindenképpen
azt szerettem volna, hogy a kötetnek legalább a fele teljesen új szöveg legyen.
Már meséltem róla, hogy írtam egy kisregényt, a <i>Szerződési szabadság</i>ot, ami itt kapott helyet (örökös esővel,
katonai megszállással és szerződésmágiával, de mesélek róla majd még külön). És
végre elővehettem egy olyan novellaötletemet is, ami korábban sehová se fért be,
mert „lapozgatós” szerkezet passzolt hozzá, ahol az olvasó dönt az egyes részek
után, hogyan cselekszik és merre megy tovább, ez a <i>Fekete monitor</i>. Ha túl akarjátok élni ezt a munkanapot ennél a
multicégnél, bölcs döntéseket kell majd hoznotok, én szóltam.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Nagyon
várom, hogy olvassátok, és kíváncsi leszek, melyik történet hogyan hat majd
rátok!</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Megjelenés
június elején, és már <a href="https://www.gabo.hu/hu/bestsellerek/3017-moskat-anita-a-hazugsag-tezisei.html" target="_blank">előrendelhető a GABO Kiadó webshopjában 30% kedvezménnyel</a>. Lesz dedikálás a Könyvhéten (szombatra tervezzük), ahol
személyesen is találkozhatunk, de ha valamiért nem tudsz eljönni, kérheted az
előrendeléskor névre szóló dedikálással, csak írd be a megjegyzés rovatba,
kinek készüljön.:)</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;"><br /></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><u><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Ez
lesz a tartalomjegyzék:</span></u></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">A mesterhazugság<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Istenanyák<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Rügyeid<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">A gyertya a magasban tündöklő nap<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Bevezetés a sokváltozós
viszonyrendszerekbe<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Hattyú<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Négyszemközt<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Fekete monitor<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Gumicukorszív<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Szerződési szabadság</span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;"><br /></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><u><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Ez
pedig a fülszövege:</span></u></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: medium;">Mi
történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban
maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa
tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és
világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket
szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák,
áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát
Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a
valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre.
Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus
irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A <i>Horgonyhely</i>, majd a Zsoldos Péter-díjat
nyert <i>Irha és bőr</i> c. regényei mellett
számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi
magazinokban. <i>A hazugság tézisei</i> ezek
legjobbjaiból és új írásokból válogat.</span><span style="font-family: Georgia;"><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz </span><a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">és </span><a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; font-size: 15.4px; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a><span style="color: #222222; font-size: 15.4px;">is.</span></span></div><br /><p></p>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-5737156569088282872022-03-16T14:22:00.001+01:002022-03-16T14:22:18.685+01:00Online novellák a Helyzetjelben<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiRFhu874Df7xH8OYtcDs9nsr4UmCEEsr-xTLFt-j3_Ddv1GfG3oC0h0z1fuo3aMYpjU6a4jc_-J-OanJKiCJbI8aIelOM8TBs3BjeUPiAkzrCAMGqJc9UA86fm0qcyFvIZbCWoejd1HlhxjElZUb2HHGOWHzPv2VbkAB1L_II1mKKQrsGb5lpsmybkfQ=s3851" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3851" data-original-width="3081" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiRFhu874Df7xH8OYtcDs9nsr4UmCEEsr-xTLFt-j3_Ddv1GfG3oC0h0z1fuo3aMYpjU6a4jc_-J-OanJKiCJbI8aIelOM8TBs3BjeUPiAkzrCAMGqJc9UA86fm0qcyFvIZbCWoejd1HlhxjElZUb2HHGOWHzPv2VbkAB1L_II1mKKQrsGb5lpsmybkfQ=s320" width="256" /></a></span></div><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Az
elmúlt fél évben öt rövid novellát írtam a prae.hu <i>Helyzetjel </i>rovatába,
és most összegyűjtöttem őket, hogy meglegyenek egyben is. Főleg közeljövős
sci-fi, kicsit Black Mirror-szerű tematika lett belőle végül, pedig nem
terveztem így előre, csak hagytam magam játszani formákkal, hangokkal, vagy
bármivel, amivel hosszabb terjedelemben kevesebbet próbálkoztam. Az
instrukció annyi volt, írjak olyat, ami éppen foglalkoztat, és ha visszanézem
őket, tele vannak a szorongással </span><i><span style="background: white; color: #222222; font-family: Georgia;">–</span></i><span style="font-family: Georgia;"> úgy látszik, ez foglalkoztat.</span><o:p></o:p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Nagyon köszönöm, hogy követtétek a
sorozatot, és a rengeteg visszajelzést is végig </span><i><span style="background: white; color: #222222; font-family: Georgia;">–</span></i><span style="font-family: Georgia;"> úgy látszik, titeket is ilyesmi foglalkoztat.</span><o:p></o:p></p><p style="text-align: justify;">
</p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Bemásolom, hogy kezdődnek, a linken
pedig olvashatjátok a teljes szöveget.</span><o:p></o:p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><b><a href="https://www.prae.hu/article/12364-adj-kiraly-katonat/" target="_blank"><span style="font-family: georgia;">1. Adj, király, katonát!</span></a></b></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">"JÁTÉKSZABÁLY</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><em style="box-sizing: border-box;">1. A</em><em style="box-sizing: border-box;"> játék előkészítése</em></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">Minden játékos hagyja el az irodaépületet, és gyülekezzen az udvaron. A HR osztályvezetője kijelöl két csapatkapitányt, akik szabadon választanak társakat a munkavállalók közül.</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Mindig is utáltad a csapatjátékokat. A felvételi interjún persze nem árultad el, beírtad a CV-dbe, hogy <em style="box-sizing: border-box;">csapatjátékos</em>, <em style="box-sizing: border-box;">asszertív kommunikáció, proaktivitás</em>, meg az összes kötelező szart. Utáltad az iskolai sorversenyt, sportnapon a kosármeccset, tesiórán a kidobóst. Kicsi voltál és vézna, ezért téged választottak utoljára, és rendszerint pórul is jártál: orra estél a fűben, ahogy a vízzel töltött lufival rohantál, kihagytad a ziccert, elsőként vágtak hátba a kislabdával. Most is szívesebben üldögélnél a kispadon, de a játék az udvaron kötelező.</span><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">"</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: center;"><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: center;"><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><b><a href="https://www.prae.hu/article/12468-turelmuket-es-megertesuket-koszonjuk/" target="_blank"><span style="font-family: georgia;">2. Türelmüket és megértésüket köszönjük</span></a></b></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">"Németh Kata, Biatorbágy, 2021. 05. 07. 14:29</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">Értékelés: 4/5</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ár-érték arányban korrekt mosógép. Viszonylag csendes, a gyerek simán aludt a centrifuga mellett. Van benne energiatakarékos mód. A műanyag részek nem tűnnek túl tartósnak. A macska imádja nézni a forgódobot.:)</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"> </span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">Névtelen felhasználó, 2021. 10. 17. 22:32</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">Értékelés: nem értékelt</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Oké, ez most komoly? Nyáron ez a szar még <em style="box-sizing: border-box;">feleennyibe</em> került! Kínában gyártják, csak aztán rányomják a logójukat, hogy horror áron adhassák el, a sok barom meg megveszi. Én inkább maradok a márkátlan kínainál, kösz. Nézzetek hülyének mást!"</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: center;"><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></span></p><div><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><b><a href="https://www.prae.hu/article/12535-negyszemkozt/" target="_blank"><span style="font-family: georgia;">3. Négyszemközt</span></a></b></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><em style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">"Miért ne vacsoráznátok a milánói dóm mellett, Dóri? Repülőjegy most 7990 Ft-tól.</span></em></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A személyre szabott hirdetést nézem, és megdermedek. A fehér abroszos asztalnál mi ülünk, előttünk a pizza fénylik, mintha lakkal rögzítették volna a mozzarellát, és mosolygunk, hát persze, az algoritmus szerint így koccintanánk az olasz naplementében. A modellek teste szokás szerint pontatlan, a nőnek jóval nagyobb a melle az enyémnél, a férfi túl széles vállú, de a mi arcunkat viselik, hadd képzeljem magunkat Milánóba. Remeg a kezem, elgörgetek, mielőtt a kőre ejteném a telefont. Amikor eljöttem otthonról, kikapcsoltam a helyadatokat; sosem ajánlana repjegyet, ha tudná, hogy a Péterfy ügyeleti rendelőjében várakozom."</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: center;"><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></span></p><div><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></span></div><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><b><a href="https://www.prae.hu/article/12567-hatarozat-gyermekengedelyezesrol/" target="_blank"><span style="font-family: georgia;">4. Határozat gyermekengedélyezésről</span></a></b></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">"Tisztelt Igénylő!</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ezúton értesítjük, hogy GI-0048729 sorszámú kérvényét, amelynek tárgya egy (azaz 1) darab természetes úton létrehozni kívánt gyermek, a Magyar Gyermekengedélyezési Bizottság (továbbiakban: a Bizottság) a hatályos törvények szerint elbírálta."</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: center;"><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></span></p><div><span style="box-sizing: border-box;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></span></div><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><b><a href="https://www.prae.hu/article/12690-kedves-e-isten/" target="_blank"><span style="font-family: georgia;">5. Kedves e-Isten!</span></a></b></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">"Kedves e-Isten, most az egyszer hallgass meg, csak most, amikor nem a filtertől vérvörös az ég, nem a dubstep dübörög át a falakon, kérlek, pedig sejtem, hogy nem igazán kérhetek tőled semmit, csomót vétkeztem, tényleg kurva sokat, tele a bűneimmel az applikációd, miket követtem el gondolatban, szóban, cselekedettel és mulasztással, ott tárolsz a felhőben mindent..."</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><br /></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: center;"><br /></p>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-52522201914083551922022-01-02T19:12:00.001+01:002022-04-18T00:56:27.400+02:00Vár ám a munka a kertben – 2021-ről<p> </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><a href="http://www.moskatanita.hu/2021/01/korbe-korbe-lenyeg-korul-2020-nyomaban.html">2020 nekem arról szólt</a>, hogy rájöjjek, ami elől menekülni akarok, azt szeretem a
legjobban csinálni. 2021-ben ezért az elsődleges ez volt: hazatalálni, végre a
prioritási lista elejére tenni az írást. Hogy ne előzze meg <i>minden</i> – más munka, egyetem, szívességek,
kötelességek –, hanem ki tudjam mondani, hogy ezt akarom csinálni, és nemet
tudok mondani másra, hogy ezzel foglalkozhassak. Ez olyan egyszerűnek és
magától értetődőnek tűnik, de iszonyat hosszú út van mögötte, a „nem érdemlem
meg”, „nem hasznos tevékenység”, „nem rendes munka” hiedelmek felszámolása.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEilPoD88ktHdaBq1-9MQ-KYP3pwfkn2V_34QmkJ6xe8xmW6SCcj2OuHRDP381c7J3sRZ3l2nyj-YXTDidUpz_ApyQEQ2P-BCtcmkCByzl1d--MDMX8bsaA8YhHFBMVVADlBavw3EIjGaujVRbirM3GUEf4frVnwP3A-xPsY_e5kPtIl4uzna8CpPeQnhw=s4128" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="4128" data-original-width="3096" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEilPoD88ktHdaBq1-9MQ-KYP3pwfkn2V_34QmkJ6xe8xmW6SCcj2OuHRDP381c7J3sRZ3l2nyj-YXTDidUpz_ApyQEQ2P-BCtcmkCByzl1d--MDMX8bsaA8YhHFBMVVADlBavw3EIjGaujVRbirM3GUEf4frVnwP3A-xPsY_e5kPtIl4uzna8CpPeQnhw=s320" width="240" /></a></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Szóval
2021-ben írtam. Sokat. Ezek közül néhányat olvashattatok már, novellákat pl.
a <i>Légszomj</i>ban, Könyves Magazinon, 168 órában, HVG-ben, és fut jelenleg is egy
sorozat a prae.hu-n, de a hosszabb szövegek majd csak 2022-ben jönnek,
és iszonyatosan várom, hogy megmutathassam őket.</div></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ez
így szépen hangzik, nem? Elhatároztam, megcsináltam, hurrá, a helyemen
vagyok. Pedig ez így nem igaz. Akkor sem, ha tényleg nagyon örülök, hogy ezek
elkészültek, de ez egy őszinte felület, szóval elmesélem a másik oldalt is, milyen
akkor az év, ha nem számokban és teljesített célokban mérik.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Már
meséltem, hogy év közepén írtam egy kisregényt (<a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/4323708237678921" target="_blank">itt írtam róla picit</a>, a
jelenlegi címe <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szerződési szabadság</i>),
és nagyon-nagyon régen nem élveztem semmit annyira, mint ebben elmerülni kb. három
hónapra. Ez nálam a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">se lát, se hall-</i>állapot, amikor hajnali négykor azt veszem észre, hogy egy kitalált világ
kitalált szereplőivel foglalkozom, húsz órája nem ettem, és azt se tudom,
milyen nap van ma. Sokszor elgondolkodtam már rajta, vajon abba tudnám-e hagyni
az írást, és ha valamiért nem, hát ezért: erre az érzésre vágyom, a heteken át
tartó flow-vonatra és valami nagyon mély kapcsolódásra saját magammal. Ráadásul
tizenévesen írtam utoljára ennyire felszabadultan, külső elvárások nélkül. Mindenki
úgy hitte, egy regényen fogok dolgozni, közben idén megbeszéltük a kiadóval,
hogy novellákat írok egy kötethez – senki sem várt tőlem kisregényt, fogalmam
se volt, lesz-e helye, érdekel-e bárkit, kibújtam minden kötelezettség alól. Mindezt
minimális tervezéssel, teret hagyva az intuíciónak, ahogy nagyon régen nem
mertem írni – <i style="mso-bidi-font-style: normal;">figyelem, a légtornász
biztosítókötél nélkül ugrik, és élvezi.</i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Akkor
hol itt a gond? Ha nem lettem volna borzalmasan idén, biztosan nem írom ezt
meg. A fizikai gond látványosabb volt: egy csípőprobléma miatt két hónapot
feküdtem a hátamon, és bámultam a plafont, és persze, hogy az agyam belemászott
egy nem várt történetbe. De ugyanez igaz volt mentálisan is: nem tudom, mikor
éreztem magam ennyire egyedül. A covid miatt is fellazult egy csomó
kapcsolatom, mindenkinek megvan a saját baja, nem tudtam se az örömöm, se a
nehézségeket megosztani kellő mélységben másokkal, és egyetlen megküzdési mechanizmust ismerek
arra, ha fáj: addig dolgozom, amíg össze nem esem. Hiába ismerem ezt már fel,
hiába pörgettem el magam már kétszer a kiégésig és egészségügyi
következményekig, még mindig ezt a megküzdést választom, ha bármi gond van. És
ez így ment év végéig: karácsonykor egy jó hosszú novellán dolgoztam, amelynek
a szerkezetével kísérleteztem, és amikor év vége előtt pár nappal befejeztem,
megrémültem attól, hogy mi marad így, mihez fogok kezdeni magammal.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ez
az egy, amit ismerek. A maximalizmus, a túlmunka, a teljesítménykényszer. Bennem
van gyerekkorom óta, hogyha eleget dolgozom, akkor eljön majd valamiféle
jutalom – nem tudni, miféle, megkönnyebbülés, az értékesség érzése, mások
szeretete, empátiája, bármi, de ez mind hazugság, nem ettől jön el. Szóval
muszáj megállnom, és megvizsgálnom, ki és mi vagyok, amikor nem dolgozom. Miért
szeretnek mások, ha nem azért, hogy munkát végzek. Vagy úgy egyáltalán: mi
másra vagyok még „jó”.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhJaViqgShHM--w13V4U-mwFaNONwRa0jDMEpd0Fe8igngsEhUdOU2mhi5mkuZQTbVDz0YLHU9yTfI6S5RRsi8IjKUwxxlXyjbn4G0ElZwbX5ZW-aY56AUZB1k2kqLD-xW3Us_WEPv13KJ4pfUfJvXaTSV6OhQZDfqtxNh6rvPeCfMgwVL8OqtfDzbTbw=s3024" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="3024" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhJaViqgShHM--w13V4U-mwFaNONwRa0jDMEpd0Fe8igngsEhUdOU2mhi5mkuZQTbVDz0YLHU9yTfI6S5RRsi8IjKUwxxlXyjbn4G0ElZwbX5ZW-aY56AUZB1k2kqLD-xW3Us_WEPv13KJ4pfUfJvXaTSV6OhQZDfqtxNh6rvPeCfMgwVL8OqtfDzbTbw=s320" width="320" /></a></span></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ez is egy függőség, csak az alkoholizmussal vagy a játékszenvedéllyel ellentétben társadalmi elismeréssel jár. Mindenki folyton bizonygatja, mennyit dolgozik, és folyton megdicsérjük egymást, ha sokat dolgozunk. És ezzel nem azt mondom, hogy rossz, ha az ember élvezi a munkáját, vagy ha számára fontos dolgokért küzd, néha akár erején felül is </span><span style="font-family: georgia;">– a probléma az, amikor ez leural minden mást.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Fogalmam
sincs, mit fogok csinálni 2022-ben (mármint jó, mondhatok ilyeneket, hogy: a
sok munka eredményeként csak jön egy kötet idén tőlem novellákkal és a
kisregénnyel, <i style="mso-bidi-font-style: normal;">kopp-kopp</i>, előtte
vagyunk egy rég várt költözésnek, és mindennel jobban szeretnék idén örökbe fogadni
egy kutyát), de szeretnék kicsit „haszontalan” lenni. Varrni, társasjátékozni,
cél nélkül olvasni, nagyokat sétálni, ha a csípőm engedi, és együtt lenni a
barátaimmal. Megérteni, hogy nem a munka határoz meg, nem attól leszek értékes
mások vagy magam szemében, az vagyok amúgy is – ahogy mind azok vagyunk.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Nagyon
boldog új évet kívánok nektek, és hogy afelé tudjatok fordulni, amire igazán
szükségetek van.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: georgia;">(És
elnézést, de elmarad a szokásos év
legjobbjai-típusú poszt, annyira fáradt vagyok. Úgy nyár óta alig
ajánlottam könyvet, pedig annyi jót olvastam. Nem tudom, mikor térek vissza
ehhez, de ez is rajta van a prioritási listámon: jó könyvekkel úgyis szuper
kapcsolódni.)</span></i><span style="font-family: Garamond;"><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: georgia;"><br /></span></i></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-36102450531397748282021-05-10T15:37:00.000+02:002021-05-12T11:29:44.664+02:00Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe – új novella a Légszomj antológiában<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A mai napig gyakran rémálmodom a vizsgaidőszakkal. Újra el kell mennem állattan szigorlatra, de eltévedek az egyetem folyosóján, és lekésem a vizsgát. Vagy kihúzok egy tételt, amiből egy szót se értek. Megpróbálom felidézni a Krebs-ciklust, de nem jut eszembe semmi. Az egyetem körüli nyomás és bizonytalanság olyan maradandó, hogy tudtam, egyszer írni akarok belőle egy horror/weird sztorit </span><span style="font-family: Georgia; font-size: 12pt;">– már ha eltekintünk attól, hogy ez az időszak önmagában is felér egy horror/weird sztorival.</span></div></span><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; text-align: left;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; font-family: Georgia; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-5vJWTIVIWQk/YJkyttrksoI/AAAAAAAABlE/nZzt5OoJWw8zDLxEC9rQCUQLbmsslgTsQCPcBGAYYCw/s2048/bevezetes.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2047" data-original-width="2048" src="https://1.bp.blogspot.com/-5vJWTIVIWQk/YJkyttrksoI/AAAAAAAABlE/nZzt5OoJWw8zDLxEC9rQCUQLbmsslgTsQCPcBGAYYCw/s320/bevezetes.jpg" width="320" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; text-align: left;"></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Június
elején érkezik a </span><i style="font-family: Georgia;">Légszomj-</i><span style="font-family: Georgia;">antológia Roboz Gábor szerkesztésében, és
lesz benne egy novellám </span><i style="font-family: Georgia;">Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe</i><span style="font-family: Georgia;"> címen.
Igazából negyedszerre futottam neki ugyanennek a témának – először még
évekkel ezelőtt egy soha meg nem valósuló, magyar weird antológiába –, és
minden verziónál kicsit másfelé alakult a fókusz: eleinte az egyetemi
professzorok hatalmi visszaélései és a kiszolgáltatottság lett volna a téma, de
ennél a verziónál ez teljesen eltűnt, maradt a tanulás, a kapunyitási pánik, a
szorgosan gyűjtött kreditek és a masszív bizonytalanság, mire lesz jó ez az
egész. (Igen, az ötletek gyakran nem oda futnak ki, ahová először terveztük, és bár nem mindig lendülök neki ennyiszer egy-egy témának, szerettem volna
érzékeltetni, hogy előfordul ilyen is, az alkotófolyamatokban sok a zsákutca.
Amennyit szenvedtem vele korábban, ez a verzió már olyan könnyen jött, mint a
lélegzés.)</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; text-align: left;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">A novella egyetlen albérletben játszódik, ahol az új lakótárs, Juli semmi mást nem szeretne, csak elég kreditet szerezni a félévben, nehogy a tanulmányi osztály átsorolja önköltséges képzésre </span><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">– a többiek azonban ennél sokkal többet kínálnak neki. Remélem, hogy elő fog jönni minden tanulási élményeket abból az időből, amikor bizonyos feladatokból a kötőszavakon kívül semmit se értettünk.</span></div><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; font-size: 16px; text-align: left;">Készítsétek elő a számológépeteket, ne felejtsétek el felírni a Neptun-kódot a vizsgalapra. 60%-tól kettes, rossz válaszért mínusz pont. Óra indul.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; font-size: 16px; text-align: left;">A <i>Légszomj</i> 30% <a href="https://www.gabo.hu/hu/horror/2861-legszomj-kortars-magyar-horror-es-weirdnovellak-9789635661282.html" target="_blank">kedvezménnyel előrendelhető</a> a Gabo kiadónál. A beleolvasó után kirakom a tartalomjegyzéket: szuper névsor olyanokkal is, akiket nem feltétlenül zsáner kiadóknál olvashattatok eddig.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; font-size: 16px; text-align: left;"><br /></span></p><p style="text-align: center;"><span style="font-family: Georgia; font-size: 16px; text-align: left;"><b>Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe</b></span></p><p style="text-align: center;"><span style="font-family: Georgia; font-size: 16px; text-align: left;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;"><u>12. feladat<o:p></o:p></u></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Vizsgálja meg a következő állítást,
és jelölje meg a helyes választ! (5 pont)</p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">A perifatális bezerédumok
indivizinálása során több halanema keletkezik, ha tremiflúria szabadul fel a
brennáció során, ezért a bezerédumok mindig több flaktuánst tartalmaznak, mint
az azonos kaenna-szinttel rendelkező tunulátumok.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">A) Mindkét állítás igaz, és a
második állítás magyarázza az elsőt</p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">B) Mindkét állítás igaz, de a
második állítás nem magyarázza az elsőt<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">C) Az első állítás igaz, a második
hamis<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">D) A második állítás igaz, az első
hamis<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">E) Egyik állítás sem igaz<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;"> </p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Van pár egyszerű szabályunk –
mondta Iván, amikor körbevezetett az albérletben.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">A nekem szánt szoba korrektnek
tűnt. Bérlő híján nem fűtötték, de Iván a szemem láttára kapcsolta be a
gázkonvektort, amely pattogva melegedett be, az égett por szagától tüsszögtem. A
korábbiakból tanulva felhajtottam a heverő matracát, nincs-e poloska. Az
íróasztal régi, de használható, az ajtó kulcsra zárható. Négyen lettünk volna,
mind külön szobában, de a közös helyiségeket alaposan átnéztem: a fürdőben a
mosógép épp zakatolt – az előző helyen öt hetet vártam, mire a főbérlő kijött
megjavítani az ottanit –, a lefolyót nem tömítette el haj. A konyha szűkösnek
tűnt, és pont annyira rendetlennek, amit három egyetemistától vártam a
tűzhelyen felejtett, már bőrösödő vizű virslis lábossal.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Milyen szabályok? – kérdeztem.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Arra számítottam, nem fűthetem fel
a szobát huszonegy fok fölé, vagy a kádban csak zuhanyozni szabad, fürdés kizárva.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Iván a konyhapultnak támaszkodva
mért végig. Melegítőnadrágot és feltűrt ujjú garbót viselt, karja belső felén
alkoholos filccel írt ábrák kígyóztak, amekkora puskával én sosem mertem volna beülni
egy vizsgára. Mezítláb volt, így látszott körmén a félig lepattogzott fekete
lakk. <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Mi itt tanulni szeretnénk –
mondta. A többiek közül eddig csak Cintivel találkoztam, ő épp kávéhoz forralt
vizet a konyhában, Patrik viszont ki se jött köszönni a szobájából. – Olyannal
akarunk együtt élni, akinek szintén ez az elsődleges. Nincs részegen
hazatántorgás éjjel, hogy felébressz mindenkit. Nincs buli, nincsenek hangos
vendégek, nincs zene. Cserébe mi is csendet és nyugalmat biztosítunk, amire
szükséged lesz a tanulmányaid során.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Azt vártam, felnevet, de nem adta
jelét, hogy viccelne.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Már értem, miért olyan nehéz
kiadnotok ezt a szobát, hiába egy köpés ide az egyetem.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Mielőtt idejöttem, a kollégistáknál
körbekérdeztem Ivánról. A pletykák szerint nyolc-kilenc éve végzi a szakot, és
még meg se közelítette az abszolutóriumot. Arra számítottam, hajnalban esik
haza betépve, nem arra, hogy egy igazi stréber.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Mennyi az átlagod? – kérdezte.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Hogy mi van?<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– A tanulmányi átlagod. Mennyi volt
az előző félévben.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Albérletet kerestem, nem pótanyát,
de ezt mégsem vághattam a fejéhez: szükségem volt arra a szobára. Az elmúlt hat
hónapban háromszor költöztem.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Átlagos – vontam vállat.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Átlagos?<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Normális, azt hiszem.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Iván várt, hátha hozzáfűzök valamit,
igazgatta postagumival felkötött haját. Először mosolyodott el azóta, hogy bemutatkozott.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Oké. A szobát egyetlen helyen hirdettük
a kampuszon: a tanulmányi osztály előtti táblán. A szorgalmi időszak után pedig
egyetlen okból járhatsz ott: ha kérvényt kell beadnod pót-, vagy
pótpótvizsgákra. Melyik tárgynak futottál neki hányadszor is?<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Hogy jön ez a szobához?<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– A mailben azt írtad, másodéves
vagy. Az első év a belerázódásról szól, de most már elvárják, hogy teljesíts.
Kaptál már figyelmeztetést a tanulmányi osztályról? Persze hogy kaptál. Az
igazi kérdés az, <i>mennyit</i>. A kollégiumi
helyedet rég elvesztetted, különben nem akarnál kivenni havi hatvanért egy
olyan szobát, aminek ablaka sincs. Ha ebben a félévben sem teljesíted a minimum
kreditet, elveszíted az állami támogatást, és ha tippelnem kellene, nincs épp
fölös félmilliód tandíjra.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">– Mi a picsa közöd van ehhez?<o:p></o:p></p><p style="text-align: justify;">
</p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: justify;">Elvörösödhettem, mert olyan
elégedetten nevetett fel, mint aki tudja, hogy mindenre rátapintott. A
tanulmányi osztálytól három figyelmeztetést kaptam. Ha a vizsgaidőszakban nem
szerzek legalább tizennyolc kreditet, tényleg átsorolnak önköltséges képzésre. A
kötelező gyakorlatok ütnének bármilyen normális munkahelyet, ahol
összeszedhetném a tandíjra valót, és a végén úgyis kibuknék: mehetnék vissza
anyámhoz Nagyszalontára a tyúkudvaros házba, és ki tudja, szabad-e még a régi
részmunkám a pékségben.<o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: center;">* * *</p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;"><b>Tartalomjegyzék:</b></span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-V9yvVjry2UU/YJkyrdxWA7I/AAAAAAAABlA/jTXCSQ5u0gQw2u_bcTrWsTID8KZ73zVzwCPcBGAYYCw/s1772/legszomj.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1772" data-original-width="1153" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-V9yvVjry2UU/YJkyrdxWA7I/AAAAAAAABlA/jTXCSQ5u0gQw2u_bcTrWsTID8KZ73zVzwCPcBGAYYCw/w260-h400/legszomj.jpg" width="260" /></a></div><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Előszó</span></span><p></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Komor Zoltán: Az embergólya</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Papp-Zakor Ilka: A jegenyésdi beszélő halottak</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Farkas Balázs: Bróda Szálló</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Jónás Zsolt: Folyondár</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Benedek Szabolcs: A második fanyűvős sztori</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Szabó Róbert Csaba: Nemlélegzők</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Kleinheincz Csilla: Szárnya alatt a meleg</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Szarvas Szilvia: Ajka fehér, mint a hó</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Körmendi Ágnes: A Bach-tenger megszelídítése</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Kiss Gabriella: Túlélők</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Gaura Ágnes: Hasad</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Harmath Dávid: A lámpáshal</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Sereg Gitta: A dolgok rendje</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">S. Kolozsvári Zsófia: Porszemek</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: left; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;">Moskát Anita: Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe</span></span></p><p style="border: 0px; color: #666666; font-size: 15px; margin: -8px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 5px 0px 0px; text-align: left; vertical-align: baseline;"><span style="border: 0px; color: black; font-size: 12pt; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><br /></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; font-size: 15.4px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-89864369229744786152021-04-23T14:30:00.003+02:002021-05-12T11:29:50.790+02:00Az Irha és bőr Zsoldos Péter-díjat kapott<p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/--Tn4h6Rkya4/YIK8DKR-vdI/AAAAAAAABj8/G6g5gvC9S-QE7QQ8rUsHfO87BacVgdfOQCLcBGAsYHQ/s2048/1998CAM_2021_04_20_12_04_11_FN.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/--Tn4h6Rkya4/YIK8DKR-vdI/AAAAAAAABj8/G6g5gvC9S-QE7QQ8rUsHfO87BacVgdfOQCLcBGAsYHQ/w300-h400/1998CAM_2021_04_20_12_04_11_FN.jpg" width="300" /></a></div><span style="font-family: georgia;">Az <i>Irha és bőr</i> kapta a 2020-as Zsoldos Péter-díjat regény kategóriában, a zsűri választása szerint.</span><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Hatalmas megtiszteltetés és öröm számomra, kellett is pár nap, hogy el merjem hinni. </span><span style="font-family: georgia;">Nem csak a nyilvánvaló okból örülök és vagyok hálás hihetetlenül, hanem a díj körüli változások miatt is: az újjáalakult szakmai zsűri miatt; hogy ez az első év, hogy nem csak science-fiction, hanem fantasy, horror, weird műveket is lehetett nevezni; valamint a díj történetében ez az első, hogy a regénydíjat női szerző kapja.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Elsősorban pedig nem lehetek elég hálás H. Nagy Péter laudációjáért és szavaiért:</span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><i>"Az ember egyediségének mémje visszaszorulóban van. Az erre a tendenciára és antropocén állapotra reflektáló művek sorába illeszkedik az Irha és bőr, de összetett problémaérzékenységével, a fajpusztulás inverziójának irodalmi alkalmazásával és modálisan rögzíthetetlen eljárásaival olyan felcserélhetetlen intermediális világot épít fel, amely a valaha írt magyar nyelvű fantasztikus alkotások egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb darabjává teszi."</i></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">A teljes szöveg <a href="https://zsoldospeter.hu/dijazottak-2020-2021/" target="_blank">itt olvasható</a>, szívből köszönöm.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ezt a rengeteg lendületet pedig, amit a napokban kaptam, arra fogom használni, hogy még keményebben dolgozzam a következő történeteimen. :)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Szívből gratulálok a többi kategória díjazottjainak, nagyszerű szerzők, fordítók és szövegek kapták meg az elismerést, hatalmas öröm köztük lennem – valamint a shortlistre került szerzők közt, akik szintén megérdemlik a figyelmet és elismerést.</div></span><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Novella 2020</div><div style="text-align: justify;">Sepsi László: Rossz beszéd</div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Fordítás 2020</div><div style="text-align: justify;">G. Bogár Edit ford. – Johanna Sinisalo: A Nap Magja</div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Közönségdíj 2020</div><div style="text-align: justify;">Szélesi Sándor: Az ellopott troll</div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Regény 2021</div><div style="text-align: justify;">Markovics Botond (Brandon Hackett): Eldobható testek</div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Novella 2021</div><div style="text-align: justify;">Veres Attila: A világ helyreállítása</div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Fordítás 2021</div><div style="text-align: justify;">Molnár Berta Eleonóra ford. – Susanna Clarke: Piranesi</div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">Közönségdíj 2021</div><div style="text-align: justify;">Markovics Botond (Brandon Hackett): Eldobható testek</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"><br /></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; font-size: 15.4px; text-align: center;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</p></div></div></span><div style="text-align: justify;"><br /></div></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-47522088184015813162021-03-10T13:26:00.000+01:002021-03-10T13:26:19.453+01:00Istenanyák – új novella a Prae Spekulatív fikció számában<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-ZOmrMDIbaeo/YEirGNL_23I/AAAAAAAABiM/tJy59-Ip1lMxAMSgCllPnLgnS5XR8arKwCLcBGAsYHQ/s854/prae_spek_fikcio.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="854" data-original-width="600" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-ZOmrMDIbaeo/YEirGNL_23I/AAAAAAAABiM/tJy59-Ip1lMxAMSgCllPnLgnS5XR8arKwCLcBGAsYHQ/w281-h400/prae_spek_fikcio.jpg" width="281" /></a></span></div><p></p><p style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://www.blogger.com/blog/post/edit/6131744327005494829/4752208818401581316" style="font-family: Georgia;" target="_blank">Az évösszegzős posztban meséltem</a><span style="font-family: Georgia;"> róla, milyen keveset
tudtam írni tavaly, egész pontosan két novellát: a </span><i style="font-family: Georgia;">Gyompálma</i><span style="font-family: Georgia;"> december
óta </span><a href="https://konyvesmagazin.hu/20_20/moskat_anita_gyompalma.html" style="font-family: Georgia;" target="_blank">olvasható
a Könyves Magazinon</a><span style="font-family: Georgia;">, most pedig megjelent a másik, egy hosszabb a Prae
Spekulatív fikció számában </span><i style="font-family: Georgia;">Istenanyák </i><span style="font-family: Georgia;">címen. Amikor tavaly év
végén éjjelente, egy borzasztó kimerítő időszakban istenektől terhes
tinilányokról írtam, az agyam tudta, hogy inkább pihennem kellene, de nem
bírtam ellenállni a történetnek, és annak, hogy valamiben ennyire elengedhetem
magam.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ebben a világban a panteon hatalmas, </span><span style="font-family: georgia;">az elfelejtett telefonszámoktól kezdve a hűtőszekrényeken át az időig mindennek van istene</span><span style="font-family: georgia;"> <span style="font-size: 12pt; text-align: left;">– könnyű is megharagítani őket </span></span><span style="font-size: 12pt; text-align: left;">–</span><span style="font-family: georgia;">, és mind szűz emberlányokkal szeretné kihordatni a gyermekét. Hiába próbálják kölcsönös beleegyezéses béranyaságnak beállítani a rendszert, nemcsak a jutalom kétséges, hanem az is, vajon melyik isten választotta ki őket: egészen a szülés pillanatáig nem tudni, kinek a gyermeke növekedett bennük, és arra sem lehet felkészülni, milyen maradandó károsodást okoznak.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Lapis József szerkesztette, akinek nemcsak a gondosságát köszönöm, hanem a végtelen türelmet is, amíg várta, hogy az éjjeli írásoknak eredménye legyen.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Egyébként feltétlenül nézzétek végig a tartalomjegyzéket (beszúrtam a poszt végére!), mert a próza és a tanulmány rész is nagyon erős neveket vonultat fel </span><span style="font-size: 16px; text-align: left;">– <span style="font-family: georgia;">a legnagyobb öröm számomra, amikor a zsáner felől és a szépirodalom felől érkező emberek egy helyen találkozhatnak.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 16px; text-align: left;"><span style="font-family: georgia;">Ami pedig külön megtiszteltetés: szerepel benne egy írás Keserű Józseftől </span></span><span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: georgia;"><i>Performativitás, hazugság és világépítés</i> címen</span></span><span style="font-family: georgia; font-size: 16px; text-align: left;">, amiben a </span><i style="font-family: georgia; font-size: 16px; text-align: left;">Mesterhazugság </i><span style="font-family: georgia; font-size: 16px; text-align: left;">c. novellámat elemezte és gondolta tovább, amiért nagyon hálás vagyok, sosem hittem volna, hogy egy novellám ilyen alapos figyelmet kaphat. (<i>Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018</i> kötetben<a href="http://www.moskatanita.hu/2018/10/a-mesterhazugsag-uj-novella.html" target="_blank"> jelent meg a novella</a>.) Valamint Lapis József <i>Kontroll és bőr. Nyelvi és testi idegenség néhány kortárs disztópiában</i> címen írt több kötetről, köztük az <i>Irha és bőr</i>ről is </span><span style="font-size: 16px; text-align: left;"><span style="font-family: georgia;">– és bár ezt még nem olvastam, úgy hallottam, az <i>Amatká</i>ról is, amivel egy szövegben szerepelni már öröm. (Tudjátok, mennyire szeretem ezt a regényt, de ha nem, #afantasynemmese <a href="http://www.moskatanita.hu/2020/04/a-fantasy-nem-mese-elso-negyed.html" target="_blank">sorozatban ajánlottam itt</a>.)</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia; font-size: 16px; text-align: left;">Kapható az Írók boltjában, hamarosan az újságárusoknál, vagy rendelhető a kiadótól. </span><a href="https://www.prae.hu/news/38325-megjelent-a-prae-folyoirat-uj-szama/" style="font-family: georgia; font-size: 16px; text-align: left;" target="_blank">További részletek itt.</a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Így kezdődik a novella:</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p style="text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><b>Istenanyák</b></span></p><p style="text-align: justify;"></p><p class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 18pt;"><br /></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>A lányok
megkötős hálóingben olvasnak a kórház udvarán, hajuk frissen mosott. A
szülészeti klinika már nem olyan szigorú, mint régen, kiengedik őket a
napfényre, őr sincs mellettük. Szebbek, mint szűzként, a terhesség és az istenük
csókja a homlokukon ragyogóvá teszi őket.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>Dejana
agyonnyom egy rovart. A könyvön mászott, ő pedig ujjával beledörgöli a papírba.
Sötét maszat takarja ki a szót, annyi marad belőle: esség. Ha ez jel volt, talán magára haragít egy közepesen
befolyásos rovaristent, a sáskajárások urát, a beporzó méhek parancsolóját,
esetleg a teljes átalakulás irányítóját, ám Dejana hisz benne, hogy a hasában
egy ezeknél jóval nagyobb hatalmú isten gyermeke fejlődik, és nem fél.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>– Ti éreztek
bármi mozgást? – kérdezi Szofija, és felpillant a könyvből.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>– Az enyém
könnyebb a levegőnél – feleli Milena. Hisznek neki, lámpaoltás után látták,
hogy a lány felemelkedik a kórházi vaságyból, akár egy héliumos léggömb, fel a
plafonig.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>– Az enyém
folyton csíp, mintha chilit dugtam volna a pinámba – mondja Violeta, aztán a
szájára csap, ahogy az intézetben tanulta. – De mozogni nem mozog.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>– Ez normális
– bólogat Szofija. A hasát simogatja, óvatosan, mintha nem tudná, szúrni fog-e.
– A legtöbb gyerek nem mozog. A tiéddel mi a helyzet, Dejana?<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>Dejana becsukja
a könyvét. Zavarja, hogy a parkban ülnek, ahol a tizenkét főistenszobor figyeli
őket, zavarják a hálóinge ujjába varrt jelképek is. Legjobban az idő urától
tart, akinek házi márványmását otthon konyharuhával borították le. Dejana három
karórát visel, az egyiket megsimogatja.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>A többiek
irigyek rá. Nem mindenkinek jut vőlegényül egy teokrata miniszter fia, vagy a postán
hetente kapott ajándékok, a jókívánság-kártyák. A nővérek is gyengédek vele,
egyedül neki nincs bíbor folt a karján a vérvételektől. Ritkaság, hogy valakit egy
főisten tiszteljen meg.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>Dejana
elmosolyodik. Homlokáról orrára ereszti a napszemüvegét, ami nélkül sem
pisilni, sem átöltözni nem mer.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>– Az enyém olyan
ragyogó, hogy rá sem bírsz nézni.<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><span style="font-family: georgia;"><i>És hogy
bizonyítsa igazát, felhúzza a kórházi hálóinget, és terpeszbe ül, hogy
vakítson, vakítson a fény.</i></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 18pt;"><span style="font-family: georgia;">* * *</span></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div><span style="font-size: 16px; text-align: left;"><span style="font-family: georgia;"><b>Tartalomjegyzék</b></span></span></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;"><br /></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">KERBER Balázs verse</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">MÉCS Anna: A kislányunk arca (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">Brandon HACKETT / MARKOVICS Botond: Sosem hal már meg (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">GÁSPÁR-SINGER Anna: Aranykapu (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">FARKAS Balázs: Másolat (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">NÉMETH Zoltán verse</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">NEMES Z. Márió: Spekulatív hibridek. A magyar prózapoétika spekulatív mutációja a kétezertizes években</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">KESERŰ József: Performativitás, hazugság és világépítés (Moskát Anita: Mesterhazugság)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">LAPIS József: Kontroll és bőr. Nyelvi és testi idegenség néhány kortárs disztópiában</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">SIROKAI Mátyás verse</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">MOSKÁT Anita: Istenanyák (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">SEPSI László: Höksring gombái. A babaház (regényrészlet)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">OLÁH Péter: a delfinek nem alszanak; acélgyomor (rövidprózák)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">MOLNÁR Illés versei</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">SZÉP Eszter: A fantasy újragondolása és a sebezhetőség etikája Ursula K. Le Guin Szigetvilág-ciklusában</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">TAKÁCS Gábor: A Dűne az ökokrízis korában</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">NOVÁK Zsófia: Rekviem egy fényes jövőért. Felügyelet, megfigyelés és menedék a Fifteen Million Meritsben</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">TATÁR Sándor versei</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">NYERGES Gábor Ádám: Álmodik a magyar (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">SZÉKELYHIDI Zsolt: A grinnyei gőzgombóc (regényrészlet)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">SZILÁGYI Zsófia Emma: Alternatív Éden (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">LUKÁCS Bence versei</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">TAMÁS Péter: A legértékesebb páros New Yorkban (rövidpróza)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">VERSÉNYI Anna: Haruspex. A béljós (novella)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">BAKA L. Patrik versei</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">NEMES István: A Káosz Szívének káosza, avagy hogyan (ne) adjunk ki könyvet a kilencvenes években?</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">KONKOLY Dániel: Halállal festeni (Jan van den Boomen: Az árnyékfestő)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">SZEDLÁK Ádám: Ceglédi cyberware és makói mágusok</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">H. NAGY Péter: Bekezdések egy karanténkultúráról szóló monográfiából II.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">Clark Ashton SMITH versei (Mohácsi Balázs fordításai)</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"> </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;">A borító Szalay Miklós munkája.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Arial, helvetica, sans-serif; font-size: 16px; line-height: 22.88px; margin: 0px 0px 10px; outline: none; text-align: justify;"><br /></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; font-size: 15.4px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div><span style="font-family: georgia;"></span><p></p>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-26370911192807556452021-01-06T20:45:00.004+01:002021-01-06T20:54:45.785+01:00Körbe-körbe a lényeg körül – 2020 nyomában<p><br /></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Évek
óta azt éreztem, hogy hiányzik valami. <a href="http://www.moskatanita.hu/2020/01/2019-sem-csillamponi-eve-volt-mit.html" target="_blank">Tavaly nagyon nehéz évem volt</a>, de már
előtte is bennem volt valami nyugtalanság, hogy valamit változtatnék, új
dolgokat akarok csinálni. Eleinte kicsiben próbáltam, lett új hobbim (<a href="http://www.moskatanita.hu/2018/01/mit-nem-csinaltam-2017-ben.html" target="_blank">2018-ban írtam arról</a>, miért tanultam meg varrni), de később átfogóbb
változást akartam, és arra gondoltam, teljesen otthagyom a könyvszakmát
(nem az írást, de a többit igen). Ekkor iratkoztam be marketinget tanulni, hogy
új feladataim legyenek, új közegben, és hiába dolgoztam egész életemben
itthonról, szerettem volna 8 órában bejárni egy irodába. (Tudom, tudom, fura vágy, sokan szívesen menekülnének az ilyen kötöttség elől. Én viszont még sosem próbáltam, és szükségem volt rá.)<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Idén
ez majdnem – majdnem! – sikerült. Na jó, másfél hónapig összejött év elején,
aztán persze jött a covid, és ugyanúgy itthonról dolgoztam, mint előtte,
ugyanabban a mamuszban, ugyanazzal a kávésbögrével (és közben rohadt
szerencsésnek éreztem magam a home office-ért), de pont az nem valósult meg,
amire vágytam: pörgősebb feladatokra, több emberre, rendezvényekre, több
adrenalinra, és elfelejteni kicsit a négy falat, ahová az előző tíz évben be
voltam zárva. Szép tervek, 2020.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-jcZRiNQZQrA/X_YR6rL5ssI/AAAAAAAABe4/0cHtBtZT3jEhQdjo8T8pu-9AKIfOI6a6wCLcBGAsYHQ/s2048/1998CAM_2020_12_23_13_13_23_FN.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1536" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-jcZRiNQZQrA/X_YR6rL5ssI/AAAAAAAABe4/0cHtBtZT3jEhQdjo8T8pu-9AKIfOI6a6wCLcBGAsYHQ/s320/1998CAM_2020_12_23_13_13_23_FN.jpg" /></a></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Nem
tudom, hogyan alakult volna a világjárvány nélkül, meg tudtam-e volna állni,
hogy elgondolkodjak azon, honnan ez a nyugtalanság, a kétségbeesett vágy a
változásra, mi feszít valójában. Mitől </span><i style="font-family: Georgia;">félek</i><span style="font-family: Georgia;">
valójában. Idén ezzel foglalkoztam legtöbbet (nem egyedül, hanem egy szuper
pszichológussal, meg a végtelen türelmű barátaimmal), a munkához, hivatáshoz
való viszonyommal. És most már le tudom írni akár ide is – nem könnyen, de azért
le tudom –, hogy rohadtul féltem. Nem „szinte” akartam menekülni a
könyvszakmából, hanem „tényleg”. Újra akartam kezdeni valahol, ahol még senki
sem ismer, ami egy teljesen új terep, ahol nulláról kell bizonyítanom, mert ezt
az érzést szeretem, bebizonyítani egy területen, ahol semmit sem tudok, hogy
mégis képes leszek valamire. Ezt </span><i style="font-family: Georgia;">ismerem</i><span style="font-family: Georgia;">.
Az éjszakázást, a küzdést. De azt senki nem tanította meg, egyetlen
példám se volt, hogy egy olyan területen, ahol már éppen elkezdtem bizonyítani,
és már vannak elvárások felém, ott hogyan kell </span><i style="font-family: Georgia;">folytatni</i><span style="font-family: Georgia;">. Hogyan kell építkezni, kitartani. Én csak elindulni
tanultam meg.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Szóval
el akartam futni. Az elmúlt három évben sokat futottam. Körbe-körbe, akörül,
amit mindennél jobban szeretek, és amitől egyben a legjobban félek. Azzal
foglalkozni, ami a szenvedélyem, és ami miatt folyamatos bűntudat gyötört, hogy
„nem érdemlem meg”.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Próbálom
szokni a gondolatot, hogy de. Hogy ne fussak tovább.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Jövőre szeretnék fordítani a dolgokon. Eddig az írás olyan volt, mint egy
jutalom, amit megkaphattam, ha ledolgoztam a 8-10 órát, elvégeztem az egyetemi
feladataimat, és még esetleg maradt bennem erő, akkor nekiültem. Mondanom se
kell, hogy alig írtam 2020-ban. Nem lehet szétszakadni, több fenékkel
ennyi lovat megülni. Nem lehetek egyszerre szerkesztő, meg marketinges, meg
egyetemista, meg író, mert ezt néha két állásnál is többnek érzem. És nem lehet
ezek közül a legutolsó, a leginkább hátra sorolt az, ami számomra a
legfontosabb.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Itt az ideje tudatosabban az írás köré szervezem az életem. Akkor is, ha itt már nem a nulláról kezdek valamit, hanem meg kell tanulnom az alapokra építkezni, folytatni, amit elkezdtem. Úgy vállalok munkákat és
feladatokat, hogy tudjak időt csoportosítani a regényemre, amennyire csak a
feltételek engedik. Nyilván nem fog tökéletesen menni, de törekedhetek rá.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">És
akkor végre talán nem futok körbe-körbe akörül, ami a legfontosabb.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><o:p>*</o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><u>Akit
pedig a tényszerűbb dolgok érdekelnek 2020-ból:</u><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
az aligírás eredményeként idén egyetlen novellám jelent meg a Könyves Magazinon
a 20/20 projekt keretében </span><i style="font-family: Georgia;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/20_20/moskat_anita_gyompalma.html" target="_blank">Gyompálma</a></i><span style="font-family: Georgia;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/20_20/moskat_anita_gyompalma.html" target="_blank">
címen</a>; valamint írtam egy másikat (egy elég furát!), ami 2021-ben érkezik
máshol;</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-3LkNUxxFeDY/X_YPx4hnh5I/AAAAAAAABes/lS5S8h9cy7wlsi9vI_dtqSmSh3kzyMJ8QCLcBGAsYHQ/s2048/vektor_irha.png" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1448" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-3LkNUxxFeDY/X_YPx4hnh5I/AAAAAAAABes/lS5S8h9cy7wlsi9vI_dtqSmSh3kzyMJ8QCLcBGAsYHQ/s320/vektor_irha.png" /></a></div><span style="font-family: Georgia;">–
az SFF Vektor zsűrije az Év Fantasyjének választotta az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Irha és bőr</i>t, amitől kiugrottam a bőrömből;<o:p></o:p></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
ebben a karanténos időszakban rengeteg online beszélgetést hallgattam kívülről,
és néhányra meg is hívtak:<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
Sándor Annával <a href="https://www.noklapja.hu/noklapja-podcast/2020/12/11/inspiralo-nok-moskat-anita-iro/" target="_blank">a Nők Lapja <i>Inspiráló nők</i></a> podcastjában beszélgettünk;<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=zUpDEs-L4Ng" target="_blank">Sütő Fanni a Shoggoth TV-n</a> kérdezett írásról;<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
a Próza Nostra <a href="https://www.facebook.com/prozanostra/videos/671374653749878" target="_blank">online estjén</a> pedig a számomra legfontosabb idei projektemről
beszélgettünk Gaborják Ádámmal, <i>A fantasy nem mese</i> ajánlóim kapcsán –
amiről ha még nem hallottál volna, <a href="http://www.moskatanita.hu/2020/04/a-fantasy-nem-mese-elso-negyed.html" target="_blank">itt utánaolvashatsz</a>, miért kezdtem el remek
fantasy regényeket ajánlani, és ezt töretlenül folytatom idén is;<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
Kleinheincz Csillával a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=Fjs597U77HM" target="_blank">szerethető szereplőkről beszélgettünk itt</a>, és
azóta is gondolkozunk rajta, hogy jó lenne ennek akár rendszeres folytatás valamilyen formában
(feltétlenül jelezzétek, ha szerintetek is);<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
TV-ben szereplős parám is lehetett idén, Diósi Zsófia hívott meg a <i>Fülszövegelő
</i>műsorba, ahol sokat gesztikuláltam hülyén, és <a href="https://www.youtube.com/watch?v=O5P5FM2p1rE" target="_blank">beszéltem számomra fontos dolgokról</a>;<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">–
aki pedig hiányolja a testhorrort és a saját belső szervek kiokádását, a
Vakfolt-podcastnál voltam vendégségben, ahol Frivalszky Péterrel és Huszár
Andrással a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Légy</i> című film eredeti és
Cronenberg-féle feldolgozásáról <a href="https://vakfoltpodcast.hu/2020/07/the-fly-a-legy-1958-vs-1986-moskat-anita/" target="_blank">beszélgettünk</a>.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Akit inkább <a href="http://www.moskatanita.hu/2021/01/az-ev-legjobbjai-2020-naszajandek-medve.html" target="_blank">a listázós évértékelőm</a> érdekel, itt írtam a kedvenc 2020-as könyv- és sorozatélményeimről.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Boldog új évet kívánok mindenkinek!</span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; font-size: 15.4px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-14396727662716554652021-01-04T17:53:00.000+01:002021-01-04T17:53:28.279+01:00Az év legjobbjai 2020 – A nászajándék medve és a spirálfüggőség<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><b><br /></b></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><b>Könyvek</b></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Évek óta nem tudok olvasni rendesen. Vagy a regényírás
hajrája, vagy munka, vagy bármi miatt, nem tudok addig koncentrálni, hogy
végigrágjam magam 600+ oldalas könyveken, vagy sorozatokon, vagy olyanokon,
amiket „csak úgy” olvasnék. Idén a tavaszi karantén alatt rám szakadt
kényszeridőben volt pár hét, amikor nem csináltam semmi mást, csak ezeket a folyton
halogatott könyveket daráltam – teljesen belefeledkezve, tét nélkül, mint utoljára
mondjuk a gimiben, és hihetetlenül jó volt.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Amúgy se szoktam törekedni az év végi listák objektivitására,
nincsenek rajta „muszáj” címek, és az se érdekel, hogy a többségük nem idei
könyv. Egyetlen szempontom volt: ezek a könyvek kapcsoltak ki annyira, hogy még
a tetves covidot is elfelejtettem.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-4bT9g_19C8c/X_M_FrZpzxI/AAAAAAAABd4/n44iMk3e1Icg_XbGWngwu-7f23sVP1czACLcBGAsYHQ/s2048/1998CAM_2020_12_30_21_51_37_FN.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1639" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-4bT9g_19C8c/X_M_FrZpzxI/AAAAAAAABd4/n44iMk3e1Icg_XbGWngwu-7f23sVP1czACLcBGAsYHQ/w320-h400/1998CAM_2020_12_30_21_51_37_FN.jpg" width="320" /></a></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Az
évet Ali Smith-szel indítottam: a </span><i style="font-family: Georgia;">Hogy
lehetnél mindkettő</i><span style="font-family: Georgia;"> borzasztó izgalmas szöveg egy középkori festőről és az
anyját gyászoló, kamasz George-ról, akikben több a közös, mint elsőre
hinnénk. A kötet a világon mindenhol két változatban jelenik meg, az egyik a
festő, a másik George történetével kezdődik, és hogy melyiket kapod kézhez, és így hogyan értelmezed a történéseket, csak a véletlenen múlik.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az ehető nő</i> meglepett,
hiába imádom Atwoodot, egy első regénytől tartottam. Pedig már itt is
megjelennek a számára fontos témák és az érzékenysége, ahogy egy házasságra
készülő fiatal nő az utolsó eszközzel próbál lázadni a társadalmi nyomás ellen.
Az evésről és ételekről szóló leírásokat nem győztem újraolvasni.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nix</i> a karantén
közepén talált meg, és nekem ez a tipikus elveszős-szórakoztató könyv: imádtam bolyongani
ebben a több síkon futó, néhol szószátyár, de nagyon mesélős sztoriban
diáklázadásról, kisiklott életről, tönkrement kapcsolatokról, és magáról a nix-ről, a ló képében megjelenő szellemről, amely megbabonáz, majd a szakadékba nyargal veled. Van benne egy
fejezet egy gamer szemszögéből, ami már önmagában műalkotás.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Uzumaki</i> miatt
ezer éve rágja a fülemet B., hogy olvassam már el, de addig fokozta az
elvárásaimat, hogy alig mertem belekezdeni. Pedig a fiktív japán kisváros,
amelynek lakói belecsavarodnak a spirál vonzásába, a legeredetibb és
legbetegebb horror, amivel találkoztam. A vizuális megoldásai mai napig
kísértenek.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Piranesi</i> számomra
az év fantasyje. Érzékeny, eredeti és szörnyen bátor: egy naiv, de tudományos
érdeklődésű, sérülésekkel küzdő főszereplő története a végtelen csarnokokból
álló világban, amelyből bármely Clarke-nál rosszabb író trilógiát kerekített
volna, ő viszont csodálatosan tömörre kerekítette. Sokszor ajánlottam már, <a href="https://www.facebook.com/prozanostra/videos/367081494638403" target="_blank">itt pl. spoilermentesen</a> </span><span style="font-family: georgia;">beszéltük ki </span><span style="font-family: georgia;">Molnár Bertával és Gaborják Ádámmal az online ViTa keretében.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-d8K0owdqbQU/X_M_OVrW03I/AAAAAAAABd8/wl3-46IMtfU9bK0rMkI9oxEm08a3RTHfQCLcBGAsYHQ/s2048/2020-09-27-025947425.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2046" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-d8K0owdqbQU/X_M_OVrW03I/AAAAAAAABd8/wl3-46IMtfU9bK0rMkI9oxEm08a3RTHfQCLcBGAsYHQ/s320/2020-09-27-025947425.jpg" /></a></span></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Az
</span><i style="font-family: Georgia;">Amit sohasem mondtam el </i><span style="font-family: Georgia;">váratlanul megérintett, nem számított rá, hogy ennyire tetszeni fog. Szeretem az ilyen mikrotörténeteket, belelátni egy látszólag
működő, de a mélyben rengeteg sérelmet hordozó amerikai-kínai családba, amit
Celeste Ng érzékenyen, minden rezdülésre figyelve mesélt el. (Ezen felbuzdulva
rögtön megrendeltem a második könyvét, a </span><i style="font-family: Georgia;">Kis
tüzek mindenütt</i><span style="font-family: Georgia;">et, és tudom, hogy sokan szeretik ezt is, de ha lenne év
csalódása kategóriám, azt biztosan ennek ítélném.)</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Az év utolsó külvilágkizárós olvasmánya a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Vezércsel</i> volt: olyan jó volt elmerülni Beth fejében, aki egyszerre sakkzseni, kívülálló, alkoholista és nyugtatófüggő,
én meg odavagyok az ennyire nem tipikus női
főhősökért. És sosem hittem volna, hogy izgalmasan le lehet írni sakkmeccseket,
amikor csak emberek tologatnak bábukat, majd fél órát gondolkoznak, de az Év
akciója-díjat ezeknek a mérkőzéseknek osztanám ki, nem az időcsavaros <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tenet</i>nek.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: georgia;">Sorozatok<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Szokott lenni filmes kategóriám, de most kihagyom, mert alig
láttam idén filmeket. Mozik híján is lett volna mit bepótolnom (az </span><i style="font-family: georgia;">Egy nap</i><span style="font-family: georgia;">ot pl idén néztem meg, és nagyon
szerettem), de annyira rácsúsztunk a friss Netflix- és HBO-előfizetésünkre,
hogy sorozatokat daráltunk orrvérzésig.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Valamikor már év közben áradoztam a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Succession</i>ről, és ki is akadtak rajta sokan, hogy vagyok képes élvezni a teljesen szétesett Roy-család genyóságait, de semmit nem várok
jobban, mint a harmadik évadot ehhez a csodához:</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">„Kendall, aki tönkretette a házasságát a drogproblémáival
(nem oké összekokózni a gyerek tabletjét, ugye?) kétségbeesetten küzd apja
figyelméért; Connor életében nem dolgozott semmit, de szívesen lenne az USA
elnöke, és egy luxusprostinak fizet, hogy vele éljen; Shioban a legélesebb
eszű, aki a családi bizniszen kívül is tudott karriert építeni, de talán a
legridegebb is, a vőlegényével pedig bármikor feltörölné a padlót; míg Roman,
nos, Roman egy potyautas, egy mindenen és mindenkin élősködő kullancs, aki elvek
nélkül csapódik arra, amerre épp érdeke kívánja, de közben azért nagyon is jól
tudja, hogy ez az egész egy családi bohózat. Nem tudom, mit árul el ez rólam,
de a végtelenségig tudnám nézni, ahogy gyötrik egymást és saját magukat. Ritkán
látni valamit, ami ennyire nem akar küzdeni a néző szimpátiájáért, és mégis
ennyire könnyedén, szinte csettintésre képes elérni, miközben ennyire
szórakoztató.”</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Bővebben <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/3042083965841361" target="_blank">itt írtam róla</a>.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A másik kedvencem az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Unorthodox</i> volt. Egyébként is vonzódom a zárt vallásos csoportokról
szóló sztorikhoz, a haszid közösségről pedig túl keveset tudtam előtte: nem
hiszem, hogy létezik nagyobb bátorság kiszakadni úgy, hogy nem ismersz a
külvilágból szinte semmit, hogy ez tűnik az egyetlen biztonságos helynek. A
könyvet is rögtön megvettem, de halogattam még, hogy ne folyjon össze
túlságosan a sorozattal (aminek a Berlin-szálát hozzáírták a készítők).</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-Bi0p-h7wMtc/X_M_kPkvRlI/AAAAAAAABeI/ItqzjZ7MpsoJa6d78PcYFUVchYxhGJj_QCLcBGAsYHQ/s1920/2020_legjobb_sorozatok.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="547" data-original-width="1920" height="182" src="https://1.bp.blogspot.com/-Bi0p-h7wMtc/X_M_kPkvRlI/AAAAAAAABeI/ItqzjZ7MpsoJa6d78PcYFUVchYxhGJj_QCLcBGAsYHQ/w640-h182/2020_legjobb_sorozatok.png" width="640" /></a></span></div><span style="font-family: georgia;"><br /></span><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Idén
csúsztunk rá a </span><i style="font-family: Georgia;">Mr. Robot</i><span style="font-family: Georgia;">ra is, hogy
szélsebesen ledaráljuk az összes részt (ne röhögjetek ki, de mindig azt hittem,
hogy ez egy robotos sztori, nem egy „elcseszett hekkeres”), ahogy a </span><i style="font-family: Georgia;">Vezércsel</i><span style="font-family: Georgia;"> feldolgozását is szerettem a
lenyűgöző Anya-Taylor Joy-jal. Ha már elcseszett főhősök, egy barátom ajánlotta
a </span><i style="font-family: Georgia;">The Knick</i><span style="font-family: Georgia;">et, ami a „századfordulós
Vészhelyzet”, és könyörgöm, ne vacsorázzatok előtte, hacsak nem bírja a
gyomrotok, hogy az orr nélküli nőnek úgy plasztikáznak újat, hogy a felkarja
bőrét hozzáöltik, és hónapokig az arcához varrt karral kell járkálnia. Kevésbé
megbotránkoztatónak a </span><i style="font-family: Georgia;">Criminal</i><span style="font-family: Georgia;"> (UK)
sorozatot ajánlanám: egyetlen kihallgatószoba, minden részben új ügy, remekül
megírt dialógusok és feszültség a detektívtükör két oldalán.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Valamint breaking news: mégis van humorérzékem! Év elején a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sex Education</i> és a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Fleabag</i> is bejött, pedig soha nem nézek semmit, ami kicsit
is vicces, nem találtam olyat, ami szórakoztatna. Erre most egymás után kettőt
is: mindkettőben nagyon bénázó, de nagyon emberi karakterek szerepelnek,
Fleabag cinikus feketehumora pedig az én kérges lelkemnek is telitalálat. És ha már
felültem erre a vonatra, imádtam a <i>The Great </i>sorozatot Elle Fanninggel és Nicolas Houlttal, ahol az egy kicsit sem történelmű orosz cári
udvarban vacsorakor legyőzött katonák szemét nyomják ki a tányérra, fiatal lányok
pedig medvét kapnak nászajándékba.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A tavalyi <a href="http://www.moskatanita.hu/2020/01/2019-legvadabb-legmeghatobb-legokosabb.html" target="_blank">kedvenceimet itt találjátok</a>, szerdán pedig érkezem a szokásos személyes évértékelővel.</span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-size: 15.4px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; font-size: 15.4px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-36013961149296718152020-12-05T17:58:00.000+01:002020-12-05T17:58:48.989+01:00Gyompálma – új novella a Könyves Magazinon<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">"Valami csöpög, mondja, és hallgatózik. Mindig így kezdődik, felfedez egy apróságot, és beakad neki, mintha a cipőjéből nem bírná kirázni a talpát bökő kavicsot. Most is a csöpögést keresi. Ellenőrzi a csapot, amelyből a Duna rekordalacsony állása óta csak vízkő pereg, a kiszáradt vécétartályt, a nyárra leeresztett radiátorokat, aztán körbecsoszogja a két vízgyűjtőt, olvasószemüveggel az orrán műanyag falukat kocogtatja. Nem mondja ki, de rám gyanakszik. Biztos megfúrtam az övét, tűszúrásnyi lyukon át, cseppenként lopom a vizet a készletéből.</span></p><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;">– Én nem hallok csöpögést."</div></span><div><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Így kezdődik a <i>Gyompálma </i>című novellám, amely a Könyves Magazin és a Mastercard nemrég indult közös projektjére, a 20/20-ra készült. Ebben húsz fotós és húsz író, költő jár körül olyan aktuális témákat, mint a szegénység, a digitalizáció és a környezetvédelem. Az enyém egy olyan jövőben játszódik, ahol a hosszú aszályok miatt néha egyáltalán nincs víz – tudtátok, hogy Magyarország a világ 16. legfenyegetettebb országa aszály szempontjából?</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A projekthez a Budapest Street Photography Collective fotózott, a szöveget Erdős Dénes és Szabó Bálint képeihez készítettem.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A teljes novellát <a href="https://konyvesmagazin.hu/20_20/moskat_anita_gyompalma.html" target="_blank">itt találjátok</a>.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A többi <a href="https://konyvesmagazin.hu/20_20/mastercard_2020.html" target="_blank">írást és fotót itt követhetitek</a>, naponta érkezik egy új.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"><p class="MsoNormal" style="color: #222222; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; text-align: center;"><span style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></p></div><br /></span><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-Or93YQqXRBM/X8ukVadvu0I/AAAAAAAABbs/QerBBZLZbewECHsAraI9V6WTJUiAWUeNACLcBGAsYHQ/s2048/konyves_2020_mastercard.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1388" data-original-width="2048" height="434" src="https://1.bp.blogspot.com/-Or93YQqXRBM/X8ukVadvu0I/AAAAAAAABbs/QerBBZLZbewECHsAraI9V6WTJUiAWUeNACLcBGAsYHQ/w640-h434/konyves_2020_mastercard.png" width="640" /></a></div><br /></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-51019523144309902872020-10-11T17:55:00.000+02:002020-10-11T17:55:06.472+02:00A fantasy nem mese – második negyed<p style="text-align: justify;"></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Mikor is folytathatnám <i>A fantasy nem mese</i>-sorozatot, mint a héten, amikor Tóta W. Árpád a fantasyt </span><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">– vagy annak általa ismert részét </span><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">–</span><span style="font-family: Georgia;">"gyerekkorhoz, azon belül óvodához" tartozónak titulálta? Avagy összegyűjtöttem ismét a Facebookon és Instagramon futó ajánlósorozatom aktuális darabjait, mert a Facebook elszáll, a blog megmarad.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Az említett Tóta W.-interjút a <a href="https://spekulativzona.substack.com/p/spekulatv-trzs-hrek-a-htre-tta-w" target="_blank">Spekulatív Zóna hírlevelében</a> találjátok, de azért bemásolok egy másik részt belőle: </span><span style="font-family: Georgia; font-size: 12pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">„</span><span style="font-family: Georgia;">De valószínűleg
nem mindegy, hogy min gondolkodnak együtt tömegek: a Mars-kolónia technikai és
szociológiai kérdésein, amire csak racionális válaszok adhatók, vagy azon, hogy
a szőke csaj kikölti-e a sárkányt, hogy meghódítson vele egy sosem volt királyságot.
És hogy látszik-e közben a csöcse. A hard sci-fi a lehetséges jövőt térképezi
fel; a fantasy a hamisított múltba csábít, röviden és sarkítva. Az egyik agymunkára
kényszerít, a másik gyerekkorban tart felnőtteket.<o:p></o:p></span><span style="font-family: Georgia; font-size: 12pt;">”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Egyébként nem azért idéztem ki, hogy közösen felháborodjunk, nem érzek benne kifejezett rosszindulatot, inkább az olvasottság hiányát meg egy teljesen másfajta érdeklődést. Azért idéztem ki, mert pont ennek a téves előítéletnek a megkapirgálása inspirálta ezt az ajánlósorozatomat, és ezért írtam le az elején, hogy </span><span style="font-family: georgia;">"f<span style="background-color: white; color: #222222;">antasyírónak és fantasyolvasónak lenni néha bélyeg".</span></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">A fantasy nem mese.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">Az ajánlósorozat első részéért és a bevezetőért </span><a href="http://www.moskatanita.hu/2020/04/a-fantasy-nem-mese-elso-negyed.html" style="font-family: Georgia;">katt ide</a><span style="font-family: Georgia;">.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;">1. Lev Grossman: <i>A varázslók</i> </span><span style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia;">– Y-generációs szorongás és fantasy felnövéstörténet</span></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia;">2. </span></span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px;">Robert Holdstock: <i>Mitágó-erdő</i> </span><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">– jungi pszichológián alapuló fantasy mítoszokkal</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">3. </span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 15.4px;">Karin Tidbeck: <i>Amatka</i> </span><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">– a nyelv eszközeivel b******i a diktatúráról</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; text-align: left;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia; text-align: left;">A mostani második részben:</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia;">4. Susanna Clarke: <i>A Hollókirály</i> </span><span style="font-family: Georgia;">–</span><span style="font-family: Georgia;"> irodalmi és alternatív történelmi bravúr (ál)viktoriánus köntösben</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia;">5. N.K. Jemisin: <i>Az ötödik évszak</i> </span><span style="font-family: Georgia;">– a rasszizmusról úgy, hogy a tektonikus lemezek is beleremegnek</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia;">6. Jacek Dukaj: <i>Más dalok</i> </span><span style="font-family: Georgia;">– az arisztotelészi világképre épülő alternatív univerzum</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: Georgia;">* * *</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><b>4/12.</b></span></p><div style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: Georgia;">S</span><span style="font-family: georgia;">usanna Clarke: A Hollókirály</span></b></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-Uv2oIxHKqI0/X4BqZlwzWgI/AAAAAAAABYU/T4ZpVU8jXLc1PBYm8solZ5ehuX1tZ8I3wCLcBGAsYHQ/s2048/clarke.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1640" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-Uv2oIxHKqI0/X4BqZlwzWgI/AAAAAAAABYU/T4ZpVU8jXLc1PBYm8solZ5ehuX1tZ8I3wCLcBGAsYHQ/s320/clarke.jpg" /></a></div>Képzelj
el egy olyan Angliát, nyájas Olvasó, ahol egy úriember mágusokból álló társaság
havonta egyszer hosszú és unalmas tanulmányokat olvas fel a mágia történetéről.
Ahol a varázslat elméleti tanulmányozása szalonokba való hóbort – ennyi erővel
fácánra is lőhetnének, bizonyára jobban szórakoznának. Kivéve, ha a mágia mégis
létezik, a 19. század eleji Anglia pedig cselszövő tündérek és feltörekvő
mágusok sakktáblájává válik. Gyenge idegzetű olvasóink készítsék be a
szíverősítőt.</span></div><div style="text-align: justify;"><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;">Izgalmas kettősséggel közelíti meg Clarke az alternatív történelmi fantasyt. </span><span style="font-family: Georgia;">Egyfelől <i>A Hollókirály</i> realista: a szöveg mindent megtesz az illúzióért, hogy
mi épp Austen vagy Dickens fiók mélyéről előkerült, titkos kéziratát olvassuk
feltámasztott menyasszonyokról és sárkányokkal vívott napóleoni háborúról,
amelyben a narrátor az olvasóval parolázik, tisztességes angol úr pedig
megnősül. A hömpölygő szöveg* és a narratív megoldások korabeli regény
illúzióját keltik – de ez így nem lenne több ügyes stílusbravúrnál. Clarke
jóval okosabb: a hagyományokhoz reflexíven, önironikusan viszonyul, játékkal és
kritikusan beszél a korról és az angol arisztokráciáról.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;">Másfelől
vadul és szinte szabályok nélkül használja a mágiát – hopp, egy várost csak úgy
át lehet költöztetni! –, ami a szétesettség érzését kelthetné, ha nem tartaná
meg a fantasyt a folklór gyökere. A ravasz, alkut kötő vagy balszerencsét hozó
kelta tündérek megférnek a rég halott mágus, a Hollókirály alakjával –
egymásnak ellentmondó legendákból rétegződik az alternatív Anglia, ahol a fő
ellentét ideológiai. A mágia értelmezési kísérletei teszik mester-tanítványból
ellenlábassá Mr. Norrellt és Jonathan Strange-t, és végül nem a sárkányokkal
vívott háború számít, hanem hogy hogyan és hányféleképpen értelmezzük a múltat.
És egyáltalán, értelmezhető-e a múlt poros könyvekből, a kandalló mellől.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;">*Mondhatnád,
felvágott nyelvű Olvasó, hogy ez a regény talán unalmas itt-ott. És bár
elismerném, hogy a nyolcszáz oldal és a 185 (!) lábjegyzet nem a ripsz-ropsz
cselekményhez szokott fogyasztók hű társa, és védhetném is, hogy ez itt bizony
stíluselem, akkor is az az igazság, hogy kevés szövegen szórakoztam ilyen jól.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;"><b>5/12.</b></span></p><p class="MsoNormal"><b style="font-family: Georgia;">N.K. Jemisin: Az ötödik évszak</b></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-1S-HnIt1AXM/X4BqltRbAAI/AAAAAAAABYY/1fB63F9kbWgJ8MalYo9A1AsNgPBPm_Z-ACLcBGAsYHQ/s2048/2020-06-26%2B04.05.39%2B1.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2048" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-1S-HnIt1AXM/X4BqltRbAAI/AAAAAAAABYY/1fB63F9kbWgJ8MalYo9A1AsNgPBPm_Z-ACLcBGAsYHQ/s320/2020-06-26%2B04.05.39%2B1.jpg" /></a></div><span style="font-family: georgia;">A fantasy szerintem egy lombik.
Olyan körülményeket hozunk létre, amelyek a valóságban nem léteznek – nohát,
nincsenek sárkányok, elnézést az illúziórombolásért –, de céllal hozzuk létre
őket: pont a valóságról akarunk beszélni. És az a valóság, amiről <i>Az ötödik évszak</i><span> szól, rohadtul nem mese.</span></span><p></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;">Senki sem választja, milyen
fizikai tulajdonságokkal születik. Mégis meghatározhatja az életét: a rendszer
elnézi, ha emiatt megverik vagy megölik, az igazságszolgáltatásban nem bízhat,
az élete rettegés. A rendszeres „világvége” időszakokat megélő Rezdületlenen
így él az, aki a tektonikus rezgéseket érzékelő orogénnek születik – vagy
„roggának”, ahogy gyűlölködve nevezik. Bár az erejük nélkül a társadalom
összeomlana, mégis testileg-lelkileg kihasználják őket, a szabadságukat
elveszik. Miközben pedig ez a kizsákmányolásra épült kontinens szó szerint
kettéreped és az eget hamu fedi, Essun arra ér haza, hogy a közös fiukat
agyonverte az apja csak azért, mert rájött, micsoda.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;">Jemisin az egész rendszert
átszövő rasszizmusról beszél, és most jobban szükségünk van ilyen lombikok
tanulmányozására, átélésére és megértésére, mint bármikor. Jemisin már egy
2015-ös interjúban említi a Black Lives Mattert, mint forrást, valamint az
ausztrál őslakos gyerekek elhurcolását 1910 és 1970 közt, amikor százezer
gyereket szakítottak el a szüleiktől, hogy „a társadalomba integrálják őket”.
És bár orogének nem léteznek, a kontinenst megrepesztő tehetetlen dühük nagyon
is ismerős annak, aki átélt már elnyomást azért, amilyennek született – akár
bőrszín miatt, akár másért.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;">De muszáj leszögeznem, hogy attól
még, hogy egy fantasy fontos témáról beszél, nem feltétlenül jó fantasy. Nem
példabeszédhez vagy metaforához hasonlítom, hanem lombikhoz: olyan zárt
rendszerhez, amelynek ömagában működnie kell, modelleznie egy teljes, életképes
világot. </span><i style="font-family: georgia;">Az ötödik évszak</i><span style="font-family: georgia;"> nemcsak
hogy jó fantasy, hanem a zsáner határait feszegeti: a tudományos hozzáállása a
geológián alapuló mágiához; a diverz szereplők; a narrációs trükkök és a saját
evolúciótól kezdődő világépítés nem háttér, hanem alapvető alkotóelem. Csak
közben olyan gyomrost visz be a valóságról, hogy lélegezni is alig bírsz.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: georgia;"><b>6/12.</b></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;"><b>Jacek Dukaj: Más dalok</b></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;"><b><br /></b></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-48v3joL4z5U/X4Bq2K0gkkI/AAAAAAAABYg/bA2tZj2w24MdEHfJo0PCCvxMOLWBbwF-gCLcBGAsYHQ/s2048/dukajnemmese.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1639" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-48v3joL4z5U/X4Bq2K0gkkI/AAAAAAAABYg/bA2tZj2w24MdEHfJo0PCCvxMOLWBbwF-gCLcBGAsYHQ/s320/dukajnemmese.jpg" /></a></div><span style="font-family: georgia;">Hieronim
Berbelek, az egykori sztratégosz egy vesztes csatát követően elveszítette
morphéját, és szó szerint összezsugorodott. A világot szinte isteni hatalommal
bíró kratisztoszok hajlítják akaratuk szerint. A newtoni vagy darwini
természettudományos törvényeket sosem írták le, itt ugyanis nem léteznek: ez az
alternatív történelmi tér az arisztotelészi világképre épül, az anyagot pedig a
hülemorfizmus őselemei alkotják. Aki figyelt filozófiaórán vagy olvasta a
Metafizikát, máris lépéselőnyben van.</span><p></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;">Amikor
arról beszélek, miért nem mese a fantasy, könnyű onnan megközelíteni, hogy
mennyi aktuális társadalmi kérdéssel foglalkozik, vagy mennyi irodalomtudomány
számára elemzésre méltó rétege van. A fantasynek azonban van egy sajátos része,
amelyet nem máshoz viszonyítva, hanem önmagához mérve lehet értékelni: a
világépítés. Ha nagyon rokonítani akarjuk, a mainstream korrajzával lehet
párhuzamot vonni, bár míg ott elsősorban kutatómunka áll mögötte, itt teremtés,
tudomány és logika. Meg mondjuk filozófia, mint a filozófia szakon diplomázott
Dukajnál. Legalábbis a jó világépítésnél: könnyű azt hinni, hogy egy jó fantasy
a fantáziától működik. A jó fantasy a saját valóságának valóságosságától
működik. Racionális, ha úgy tetszik.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;">Mert
nézhetnénk Dukaj világát onnan, hogy a Holdon kolónia épült, Afrikában
expedíciót indítanak a Görbülés feltérképezésére, tele van perpetuum mobilékkel
és aerhajókkal, meg demiurgoszokkal és kratisztoszokkal, és mondhatnánk,
micsoda fantázia. De a fantázia önmagában olyan, mint egy halom összehányt
színes üveg meg gyöngy meg flitter. Ez a regény – és a fantasy világépítése – a
mögötte lévő rendszertől válik működőképessé. Vagy még inkább hitelessé.
Ugyanis minden elem, ami írói tűzijátéknak tűnik valójában az aritsztotelészi
elképzelés továbbgondolásának koordinátarendszerére illik. A járművek
meghajtásától kezdve a Föld naprendszerbeli helyzetén át az aurájukat a
környezetekre erőszakoló vezetőkön át minden fogaskerékig.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: Georgia;">Mert
a jó fantasy világépítése mágiának tűnik, de valójában fiktív tudományos
rendszer. Az író pedig kratisztosz, aki akár a heliocentrikus világképet is
elhajlíthatja, ha meggyőző rendszert alkot.<br /><br /></span></p><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"><br /></div><div style="background-color: white; color: #1c1e21; font-family: georgia, "times new roman", serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">Folytatás minden hónapban <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/">Instagramon</a>, negyedévente pedig a blogon.</div></div><p></p>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-34347045235998290182020-09-18T19:04:00.001+02:002021-05-12T11:30:07.831+02:00A szerethető szereplőkről beszélgettünk Kleinheincz Csillával<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Az online Könyvhét keretében leültünk Kleinheincz Csillával a Skype elé, ahogy az idei járványos évben a legtöbbször találkoztunk, és (majdnem) úgy beszélgettünk, mintha csak felhívtuk volna egymást egy kávéval. Azért választottuk a szerethető szereplők témáját, mert ez amúgy is sokszor szóba jön köztünk, úgy érezzük, néha nagy az olvasói nyomás, miközben íróként meg nem feltétlenül ezen az úton szeretnénk járni.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Ezt jártuk körbe irodalmi példákkal: az azonosulás vs empátia kérdést; a hős és antihős témát; vagy egyszerűen csak az összetett, hibákkal rendelkező, teljesen emberi szereplők mibenlétét, akiket megérteni szeretnénk, nem csodálni.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">A beszélgetést itt találjátok:</span></p>
<iframe allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/Fjs597U77HM" width="560"></iframe><div><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">És amúgy mindkettőnket nagyon foglalkoztathat ez a téma, mert beszivárog a szövegeinkbe is. Csilla Ezüstkezében Emese rendez kirohanást az ellen, miért akarják mások kedvesnek látni (kicsit spoileres, szóval olvassátok el a könyvet!), ez a másik meg most jutott eszembe a beszélgetésre készülve az Irha és bőrből:</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">"</span><span style="font-family: georgia;">– Azt mondtátok, mindenki szeret, de közben gyűlölnek. Olyanokat mondanak, hogy mocsokbüdös vagyok. Hogy legszívesebben felgyújtanának. Hazudtatok!</span></div><span style="font-family: georgia;"><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– Sokfajta igazság létezik – vont vállat August. – A rajongóid is valódiak. Akik azt mondják, megváltoztattad a látásmódjukat, hogy miattad tekintenek másként a fajzatokra… </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– De a többiek gyűlölnek! </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– Senkit se szerethet mindenki, Pilar. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– Téged igen. Te csodaszép vagy, olyan, mint a sapiensek. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">August idegesen kacagott fel. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– Ha te azt tudnád! Én megközelíthetetlen vagyok, nem szerethető. Arrogáns seggfej. Hülye buzi. Nem fajzat, de nem is ember. Törtető, számító, lekezelő, beképzelt… folytassam? Reggelig sorolhatnám, miket mondanak, és egy része igaz is. Te játékos vagy. Közvetlen. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– Tényleg? – Pilar a párnahuzatba törölte a lecsurranó könnyet. – Mint egy kabalafigura? </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">– Nem, ez roppant fajista. Inkább, mint egy legjobb barát."</div></span></div><div><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div><div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; text-align: center;">* * *</div><div style="background-color: white; color: #222222; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></div><p class="MsoNormal" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 15.4px; text-align: center;"><i><span style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999; text-decoration-line: none;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></p></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"><br /></span></div><div><br /></div>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-63343024333216246882020-06-02T16:46:00.003+02:002020-06-02T22:43:14.290+02:00Barabási, fizesd a terápiám – A képletről, és hogy sikeresek leszünk-e valaha<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;">Nem sokkal a megjelenés után olvasta egy barátom <i>A képlet</i>et</span><span style="font-family: georgia;">, én meg megkérdeztem tőle, ajánlja-e nekem. Ilyesmi párbeszéd zajlott
le:</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">D: Attól függ. Sikeres szeretnél lenni?</font></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">A: Nyilván. Miért, te nem?</font></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">D: Hát. Nem.</font></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">A: Uhh. De hát hogyhogy? Hiszen mindig törekszel kihozni mindenből a maximumot, túllépsz a saját korlátaidon. A személyes fejlődés számodra tök fontos.</font></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">D: Jó, ha így vesszük, akkor igen. De a könyvben a siker
mérőszáma, hogy híres vagy, díjakat kapsz és hülyére keresed magad.</font></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">A: Á, értem. Akkor tévedtem, mégsem szeretnék sikeres lenni.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></p><div style="text-align: justify;"><font face="georgia">Létezik külső és belső siker. A belső siker, amit az egyén
annak él meg – nálam ez az, ha tökéletesen bevarrok egy rejtett cipzárt; minden
tű- és vérfóbiám ellenére elmegyek tetováltatni; felvállalok valakivel egy
konfliktust ahelyett, hogy mindenki mást érdekeit a sajátjaim elé helyezném; és
igen, az is, ha sok év szenvedés után végre összeáll egy regény, amit nem úgy
írtam, hogy a külső elvárásoknak megfeleljen, és amiből rengeteget tanultam
magamról.</font></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">De ezeket szinte senki se látja. A külső siker látható csak:
mennyiért kelt el a festményed, milyen díjakat kaptál a borodra, hány hétig
tanyázott a könyved a sikerlisták csúcsán. Barabási definíciója szerint siker
az, amit a közösség sikerként ítél meg. Nem azért, mert ki akar szúrni a belső
sikert megélőkkel, hanem mert ez vizsgálható matematikailag <span style="font-family: georgia;">– <i>A képlet</i> ugyanis nem egy önsegítő könyv, <i>hogyan legyünk sikeresek 7 egyszerű lépésben 3 nap alatt, rendeld meg MOST!</i>, hanem tudományos módszerekkel, rengeteg adat elemzésével vizsgálja (</span><span style="font-family: georgia;">és akár meg is jósolja)</span><span style="font-family: georgia;"> </span><span style="font-family: georgia;">a sikert különböző területeken.</span></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia"></font></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><font face="georgia"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-bxWihJQTo8A/XtZHb4JowiI/AAAAAAAABRE/IaacHjv99pwWqZZjhUk6d_eB_qYUmY3yACK4BGAsYHg/2020-06-02%2B01.39.33%2B1.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="3208" data-original-width="2406" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-bxWihJQTo8A/XtZHb4JowiI/AAAAAAAABRE/IaacHjv99pwWqZZjhUk6d_eB_qYUmY3yACK4BGAsYHg/w300-h400/2020-06-02%2B01.39.33%2B1.jpg" width="300" /></a></font></div><font face="georgia"><div style="text-align: justify;">Mindig is tudtam magamról, hogy nekem a belső siker
fontosabb. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a külső lényegtelen, de ha létezne
siker Maslow-piramis, akkor a szükségletek alján a belső állna: semmilyen külső
elismerés nem tenne boldoggá, ha nincs meg a belső elégedettség, ha kicsit nem
léptem túl a saját árnyékomon. És másoknál is hajlamosabb vagyok ezt díjazni, szóval nem igazán tud meghatni, amikor valaki azzal próbál lenyűgözni, hány Facebook-követője van.</div></font><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Viszont abb</font><font face="georgia">an is hittem, hogy a külső siker attól függ,
mennyit </font><span style="font-family: georgia;">dolgozol. Hogy mennyit fejleszted magad, hány álmatlan éjszakát raksz
bele, hogy nem adod fel évtizedekig. Nem gondoltam, hogy </span><i style="font-family: georgia;">mindenki</i><span style="font-family: georgia;"> sikeres lesz, aki megérdemli, ennyire nem vagyok naiv, és
azt se gondoltam, hogy érdemtelenül nem lesznek sikeresek az emberek. De
annyira a teljesítményben hiszek – helló, maximalizmus! –, hogy mindig is úgy gondoltam, a siker felé vezető legoptimálisabb út a kemény munka.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia"><i>A képlet</i>ből már tudom, hogy ez nem egészen igaz. </font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Vegyük azt a borversenyt, ahol a zsűri anélkül kóstolja a
borokat, hogy tudná, melyik bor került elé: ha tudtán kívül többször is
megkapja ugyanazt az italt, akár három szélsőséges pontot is adhat neki, a
legrosszabbtól a díjra javasolt legjobbig. És ha azt hinnéd, vannak
következetes zsűritagok, akik felismerik, hogy ugyanazt kóstolják, és másodszor meg harmadszor is közel hasonló pontszámot adnak, tévedsz.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Vagy vegyük a zongoraversenyt, ahol amatőr és profi
zeneértőket kértek meg, tippeljék meg, melyik versenyző fog nyerni a zsűri
szerint. Három csoportra osztották őket: az első csak hangot hallott, a második
látta és hallotta is a darabokat, a harmadik csoportban csak látták az
előadást. Ha hozzám hasonló naivitással azt gondolnád, azok tippelték meg
legjobban a győztest, akik csak hallották a darabot, hiszen ez egy
zongoraverseny, tévedsz. Ők tippeltek a legrosszabbul. Azok találták el 50%
körüli pontossággal, ki nyer, akik csak <i>látták</i>
az előadást, és egy árva leütött hangot sem hallottak.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Vagy vegyük a könnyűzenét. Legyen egy kontrollcsoport, ahol
fiataloknak adnak számukra ismeretlen zeneszámokat, hogy rangsorolják őket, és
töltsék le azokat, amelyeket szerettek. És legyen nyolc párhuzamos csoport,
ahol a résztvevők már látják, hogy előttük hányan töltötték le az adott
számokat. Nem meglepő, hogy a csoporthatás működik, ha látják a fiatalok, hogy
egy számot előttük már sokan szerettek, ők is azt fogják letölteni. De az már
meglepő, hogy <i>mind a nyolc csoportban</i>
más dalok lettek népszerűek és más dalok lettek legrosszabbnak kikiáltva.
Teljesen lényegtelen volt a dalok minősége, bármelyik lehetett első és utolsó,
mintha nyolc párhuzamos univerzum létezne egymás mellett.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia"></font></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><font face="georgia"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-1njOmNbBXNU/XtZP6X5rYTI/AAAAAAAABR8/B626DDmo6RwDk9BvHYv7HIE7GA_rqOh8QCK4BGAsYHg/plan.png" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="988" data-original-width="1200" height="329" src="https://1.bp.blogspot.com/-1njOmNbBXNU/XtZP6X5rYTI/AAAAAAAABR8/B626DDmo6RwDk9BvHYv7HIE7GA_rqOh8QCK4BGAsYHg/w400-h329/plan.png" width="400" /></a></font></div><div style="text-align: justify;"><font face="georgia">A siker első törvénye Barabási szerint, hogy a teljesítmény vonzza a sikert. Ezzel eddig vígan együtt tudnék élni. Azonban így folytatódik: ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg.</font></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Minél szubjektívebb egy terület, annál kevésbé számít
valójában a teljesítmény. Sportban, például teniszben van remény, de
művészeknél tragikus a helyzet: félmillió (!) esetet vizsgálva csak 227 személyt találtak, aki annak ellenére be tudott futni, hogy az első három
kiállítása közül legalább az egyik nem egy, a belterjesen kevés kulcsintézmény
egyikében történt. Ahogy a világ legigazságosabbnak titulált hegedűversenye sem
egészen a teljesítményről szól. És azt már mondanom sem kell, hogy a díjak sem
úgy működnek, ahogy kellene, láthatjuk ezt a borokból is, de érdemes a Nobel-díjnak is a mélyére nézni.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Nagyon nehéz feldolgoznom mindezt úgy, hogy ennyire a
teljesítményben hiszek. És némi megnyugtatással tölt el, hogy Barabási
ugyanígy volt vele.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Egyetlen, nagyon is lényeges vigaszt azért hadd hagyjak itt: a fenti példák
többsége arra vonatkozik, amikor <i>nagyon
jó</i> és <i>nagyon jó</i> közt próbálnak
különbséget tenni. A világ legjobb hegedűművészei messze elválnak a
közepesektől, de nem válnak el egymástól. A jó bort meg lehet különböztetni a lőrétől, de a jó borokat rangsorolni már nehéz. A teljesítmény korlátos – és a
szerencse vagy a körülmények vagy más hatások tehetnek róla, a sok hasonlóan jó
közül ki válik sikeressé.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">A könyv legfontosabb tanulságának mégsem ezt érzem – oké,
máshogy működik a világ, mint szeretném, kisírom magam a paplan alatt –, hanem
azt, hogy mi mit tehetünk ez ellen. Kickstarter projekteket vizsgálva kiderült,
hogy a 0 dolláron álló ötleteknek csak egy kis kezdőlökés kell, és az első
adomány után hirtelen csatlakozni kezdenek a többiek is. Az is egyértelmű, hogy
a legjobban az emberek mások ajánlásának hisznek: egy periférián lévő művészt, tudóst támogatni láncreakciószerű előrelépést indíthat el. És persze ha valaha oda
kerülsz, hogy állásinterjúkat vezetsz vagy díjakat oszthatsz ki, és ismered az
összes torzító mechanizmust, talán tehetsz ellene: nem pontozod le akaratlanul
az első napi jelentkezőt, és nem húz afelé a szíved, aki már kapott korábban más
díjat.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia"></font></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-NSP-8jsP0Ak/XtY-iAzO8CI/AAAAAAAABQg/iKn7KQl3M3YRsO0wf6MjqEhXeheIn9TCgCK4BGAsYHg/2020-06-02%2B01.38.37%2B1.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2997" data-original-width="3000" src="https://1.bp.blogspot.com/-NSP-8jsP0Ak/XtY-iAzO8CI/AAAAAAAABQg/iKn7KQl3M3YRsO0wf6MjqEhXeheIn9TCgCK4BGAsYHg/s320/2020-06-02%2B01.38.37%2B1.jpg" width="320" /></a><font face="georgia"></font></div><font face="georgia"><div style="text-align: justify;">De ezeken túl, ami számomra a legfontosabb, hogy
társadalomszinten megkérdőjelezzük, mit gondolunk a sikerről. Hogy ne az
eladási és letöltési számok előtt hódoljunk, ne csak azt érezzük nagy számnak, ha
egy festmény rekordösszegen kelt el vagy egy könyv minden díjat bezsebelt. És
nem azt mondom, hogy ezek jelentéktelen dolgok, mert ezek mögött is ott a
teljesítmény – hiszen alapvetően korlátos teljesítményű nagyon jók és nagyon jók
közt kell választani –, de a magam részéről továbbra is nagyra értékelem mások
belső sikereit, sőt, ezek után még nagyobbra.</div></font><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">És talán, talán magammal szemben sem lesznek olyan irreális
elvárásaim, hol kellene tartanom, vagy mit kellene tennem érte, hogy sikeresebb legyek. Mert eddig valami olyasmi volt a fejemben, hogy „ó, hát írj még jobb
könyveket, és akkor még több eredménye lesz, csak ennyi a dolgod, fejlődni”, és
ha valami nem jött, akkor rögtön a teljesítményemben kerestem a hibát. És
persze, nyilván abban is van, de azért ez a könyv segít megérteni, hogy mennyi
minden más faktor van még mögötte. "Ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg" </font><span style="font-family: georgia;">– szól a törvény, és biztos nem </span><span style="font-family: georgia;">én</span><span style="font-family: georgia;"> </span><span style="font-family: georgia;">leszek az, aki érdekből épít hálózatot kulcsemberekkel, hogy előre jusson. </span><span style="font-family: georgia;">Eddig sem barátkoztam soha senkivel
vélt vagy valós előnyökért, nekem ez nem fér bele, a kapcsolataim közös érdeklődés és azonos értékek mentén szerveződtek. De mindig arra
gondoltam, hogy ha keményen dolgozom, az majd kompenzálja mindezt. Hogyha
tényleg „megérdemlem”, akkor nincs szükségem ilyesmire. Most már tudom, hogy
nem feltétlenül lesz így. Nem fog a teljesítmény miatt egyszer csak bekövetkezni,
mint valami jutalom egy számítógépes játékban a pálya végén </span><span style="font-family: georgia;">– legalábbis a nagy számok törvénye szerint nem. És ez nekem így oké.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><font face="georgia">Nem tudom, mennyire hangzik ez elkeserítően, nem egészen
annak szánom. Inkább annak, hogy jó rálátni, a big data alapján hogy működik a
siker. És ha már értjük a működést, könnyebb meghozni döntéseket, könnyebb átgondolni, <i>személyesen nekünk</i> mi is számít igazán, a külső vagy a belső siker, és azt hogyan szeretnénk elérni. A folyamatok ismeretében pedig már csak rajtuk áll, mihez kezdünk ezzel a tudással.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><iframe allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/VquH4VF3BYQ" width="560"></iframe></p><p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br /></p><div style="text-align: center;">* * *</div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia;"></span></div><p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><i><span style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i><span style="font-family: georgia, "times new roman", serif; text-align: justify;"></span></p>Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-25394327797269788482020-04-30T15:20:00.000+02:002020-04-30T15:20:19.074+02:00A fantasy nem mese – első negyed<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Egy ideje fut egy havi ajánlósorozatom Facebookon és Instagramon (külön csodás kihívás beleférni ott a szűkre szabott 2200 leütésbe), de a blogon mégis jobban megmarad, és könnyebb megtalálni egyben. Úgyhogy hármasával ki fogom őket tenni negyedévente, míg lefut mind a tizenkét tervezett poszt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Bevezető, avagy miről is szól a sorozat</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-ORXWMyaU3KM/Xph3zCjqOZI/AAAAAAAABMs/N5-6VhhGEKY2TPauk2aUsSeUI-Bp6X_-wCLcBGAsYHQ/s1600/nemmese%2B%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-ORXWMyaU3KM/Xph3zCjqOZI/AAAAAAAABMs/N5-6VhhGEKY2TPauk2aUsSeUI-Bp6X_-wCLcBGAsYHQ/s320/nemmese%2B%25282%2529.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Fantasyíróként
legtöbbször azzal az előítélettel találkozom, hogy a fantasy komolytalan
irodalom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">"Akkor
te mesét írsz?"<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">"Hm,
biztos jó, de én igazi dolgokról szeretnék olvasni."<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">"És
írsz majd komoly irodalmat is?"<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Én
meg rendszerint belekezdek a magyarázkodásba, hogy a fantasy összetettebb,
szólhat gyerekeknek vagy felnőtteknek, és nem attól függ, hogy varázsolnak-e
benne, és igen, lehet "komoly" is, és az, hogy valami SFF, nem a
minőségét jelzi, csak egy tematika, egy eszköztár, amivel mesél. Nem attól lesz
valami jó vagy rossz, hogy fantasy. Ahogy nem is attól lesz valami jó vagy
rossz, hogy mainstream irodalom. Vannak jó szövegek és rossz szövegek, mélyek
és felszínesek, és ezt nem az határozza meg, milyen tematikában vagy milyen
eszközökkel mesélik el. Azt mondani, hogy a fantasy alacsonyabb rendű, olyan,
mint a borító színe alapján válogatni könyveket, és kihagyni a kékeket, mert
"minden kék borítós könyv szar".<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Fantasyírónak
és fantasyolvasónak lenni néha bélyeg. Sosem mondtam ezt ki nyíltan, de ez az igazság.
És néha rosszul tud esni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Persze
az utóbbi években sok fejlemény történt, egyre több kritikus ír ilyen
könyvekről, egyre több egyetemi kutató foglalkozik velük, és ez jó - én pedig
kiváltságos helyzetben érzem magam. De akkor is, a változás lassú, és ahelyett,
hogy várnám a sült galambot, szeretnék a jövőben kiemelten foglalkozni a
témával. Mert hiába fontos nekem ennyire, az az igazság, hogy nem sokat tettem
eddig a helyzet ellen. Nem próbáltam a felszínes ítéletet megváltoztatni - sőt,
néha inkább meg se mondom, mit írok, elmaszatolom a kérdést. Így pedig hogy
várhatnék változást?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Most
viszont egy éven át minden hónapban ajánlok egy fantasyt úgy, hogy miért tartom
komolyan vehető, elemzésre érdemes irodalomnak, ahol igen, az eszköztár
eltérhet a megszokottól, mások a keretek, de mondanivaló, formai kísérletezés
terén ugyanolyan értékes irodalom. Nem jobb, nem rosszabb. Csak más.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Szubjektív
válogatás lesz számomra fontos könyvekkel, szóval csatlakozzatok bátran a ti
kedvenceitekkel. Vagy csak osszátok meg ezeket olyanokkal, akik sosem
olvasnának fantasyt, mert gyerekesnek hiszik.<o:p></o:p></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">* * *</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>1/12.</b></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Lev Grossman: A varázslók</b></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-S8sxboPtn0s/Xph4LPQIe0I/AAAAAAAABM0/4GX4WZ5zg1wFPsTDsuysWWEfYWMlOK5jQCLcBGAsYHQ/s1600/varazs.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="960" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-S8sxboPtn0s/Xph4LPQIe0I/AAAAAAAABM0/4GX4WZ5zg1wFPsTDsuysWWEfYWMlOK5jQCLcBGAsYHQ/s320/varazs.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Azért
szerettem volna ezzel a könyvvel kezdeni az ajánlókat, mert pontosan ez a
premisszája: <a href="https://www.facebook.com/hashtag/afantasynemmese?source=feed_text&epa=HASHTAG&__xts__%5B0%5D=68.ARCMeRO5W36tv4wS5uFp-K7aOori4hprAgPX4Klz7sL0FhIhOPnLQ3F81swDrc9BU7SqhaBqhDVT3Yv5NXgrLfOthk5v3mVhvqSrMT7MjvtwclHbaKKpzIc83t6T6JqIfLkGy0YTa-R4VwGE0X6buyWE7_J1aONCd2hMEhGIpr8BFdpY8T2pvQEt_r1tgk2Diawa2l3TSmM70x9xBS3FoNBUmaGqMS1TCSznfzFdlIMaaQqX8K8gjQDBZxy6oOZHc7RmBVQurJuCn1z_lhYGBPZ9Ne_ytvrY3yfkJz6WY2G68kQndNfTNHOUJ-OCkPUZ-Mm7t3249kz853DvWDB-isU6Gg&__tn__=%2ANK-R">#afantasynemmese</a>.
"A varázslók" felnövéstörténet, de nem csak a szereplőké, hanem a
zsáneré is. Talán nem véletlenül megosztó (a molyon 68%): a fantasy
alapköveinek számító Narnia vagy Harry Potter regények elvesztik benne minden
varázslatosságukat, és marad a szürke valóság.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Nagyon
tetszik az a boldogságdefiníció, hogy "Boldogság = Valóság –
Elvárások". Ha valaki túl magas elvárásokkal indul neki egy munkának,
utazásnak, bárminek, és ehhez képest lassabban halad, több a nehézség, az
boldogtalanabb lesz, mint aki keveset várt, de ahhoz képest előrébb jutott. Ez
tipikus Y-generációs probléma: mi vagyunk a "bármi lehet belőled"
korosztálya, akiket nagy álmokra bátorítottak, és most mindent gyorsan akarnak
elérni. Ez nem csak a mi hibánk: a saját különlegességünk üzenetével nőttünk
fel. Ezzel az érzéssel az Y-generációnak meg kell küzdenie a valóságban is, hát
még mekkora szívás, ha az ember az "Elvárásokat" úgy lövi be, hogy
varázsló-egyetemre megy, és mágiával bármit megvalósíthat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Ezzel
küzd a könyv főhőse, Quentin, akinek mindig is hiányzott valami megfoghatatlan
az életéből. Ezért hiszi, hogy ha megtörténik vele minden fantasyrajongó álma,
és megkapja az elmaradt "Roxfort-levelét", könnyebb lesz. Ha átkerül
a gyerekkori kedvenc regényének világába, boldog lesz. Hőssé válhat, és célja
lesz az életének. De nem lesz sem boldog, sem hős. Az "Elvárások"
olyan magasak, hogyha kivonjuk őket a "Valóságból", nihil marad.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">"A
varázslók" tehát Y-generációs regény. Ha nem lenne benne mágia és
alkoholista beszélő medve, sokkal többen értelmeznék így. Pedig fontos írói
döntés fantasyként elmesélni: a Harry Potter és Narnia könyvekre kikacsintó
sztori megszólítja azokat, akik ezeken nőttek fel, és így beszél a zsáner
kijózanító felnövéséről is. Hogy a Harry Potter és a varázslatos gyerekkor után
itt maradtunk a küzdelmes felnőttléttel, ahol nincs mindenízű drazsé és
bagolyposta. Fájdalmas döntés ez Grossman részéről, hogy pont a gyerekkori
álmokba tapos bele, minden fantasyrajongó közös, titkos vágyába, de pont ezért
üt ez a regény.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Nem
varázslattól leszünk boldogok.<o:p></o:p></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">* * *</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1d2129; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1d2129; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>2/12.</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1d2129;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Robert Holdstock: Mitágó-erdő</b></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1d2129; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div>
<div style="margin-bottom: 6px;">
</div>
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #1d2129; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-bMnqLCkM1h4/Xph4ZagUUeI/AAAAAAAABM4/B7-CTQxysVIEbbhbuX9W_4IP2AWNjQChgCLcBGAsYHQ/s1600/2020-03-14%2B12.39.44%2B1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-bMnqLCkM1h4/Xph4ZagUUeI/AAAAAAAABM4/B7-CTQxysVIEbbhbuX9W_4IP2AWNjQChgCLcBGAsYHQ/s320/2020-03-14%2B12.39.44%2B1.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Azért
vannak erdők a fantasykben, hogy eltévedhessünk bennük.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: 6px;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "georgia";">De
talán nem is az erdővel kellene kezdenem a „Mitágó-erdőnél”, hanem az
önismerettel. Hogy vajon létezik-e olyan személy, aki magabiztosan állítja,
hogy ő ezzel végzett, pont, látott már mindent, évekig járt terápiába, már nem
tud meglepetést okozni saját magának. Remélem, hogy nincs. De ha mégis,
kiköltöztetném George Huxley-val a Ryhope-erdő mellé, és megvárnám, mit szól,
ha egy nap a tudatalattija kopogtat a verandaajtón.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "georgia";">Ha
azt hiszitek, nincs jungi fantasy, tévedtek. Jung elmélete szerint mindenki
osztozik a kollektív tudattalanon, olyan emlékeken, szimbólumokon, amik nem a
saját élményein alapulnak. Ezzel magyarázta, hogy a világ minden táján mennyire
hasonlók a mítoszok, ugyanazokból az elemekből épülnek fel. És ez történik
Ryhope ősvadonjának mélye felé haladva is: az elme által teremtett mitikus
alakok, mitágók bukkannak fel olyan formában, ahogy a megidézője képzelni őket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "georgia";">Ha
nekem azt mondjátok, „Robin Hood”, rókaarcú rajzfilmfigura ugrik be a füle mögé
tűzött nyílheggyel. De nektek talán valaki más: hősies igazságosztó, törvényen
kívüli mészáros. Vagy mondhatok modern alakokat: Banksyt, a rejtőzködő lázadót,
Grumpy Catet, az örök elégedetlenkedőt, Chuck Norrist, a legyőzhetetlent. A mi
erdőnk talán velük lenne tele Artúr király(ok) helyett. Az egyén szűrője mindig
ott van a mítosz és a valóság között. Kitörölhetetlenül, mint George Huxley
történetében: ő a háborúból hazatért, traumákkal és gyásszal küzdő férfi, aki
az erdő mélye felé haladva nem találhat mást, csak szembenézést legnagyobb
félelmeivel és a kegyetlen apja arcát viselő medverémmel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "georgia";">Ezért
teremt a fantasy erdőket. Nem széparcú boszorkányokért, akik a kalandozókra
vadásznak. Nem sötét és nyirkos helyekért, ahol a harc félelmetesebb. Hanem
olyan lelki utazások fizikai teréül, amely mélyén nem megnyugtató válaszokat
találunk, hanem felzaklató, kellemetlen felismeréseket. Tükröt, ha úgy tetszik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "georgia";">Mind
történetek vagyunk, és mind csak magunk mesélhetjük el a saját történetünket –
egyszerre a közös nyelven és egyszerre megismételhetetlenül egyedien.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "georgia";">Mind
a saját ősvadonunkban bolyongunk.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">* * *</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>3/12.</b></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Karin Tidbeck: Amatka</b></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-skj3ZflYJlE/Xph4gIj-OgI/AAAAAAAABNA/gl4-EMPkGp4skGd8jh3bmMtynMYr99sIgCLcBGAsYHQ/s1600/amatkanemmese.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="653" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-skj3ZflYJlE/Xph4gIj-OgI/AAAAAAAABNA/gl4-EMPkGp4skGd8jh3bmMtynMYr99sIgCLcBGAsYHQ/s320/amatkanemmese.jpg" width="290" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">A
nyelv a ********** eszköz, amivel a ******* befolyásolhatja az ******. Akié a
szó, azé a *******. A ******* pedig saját képére formálja a *********.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">A
nyelvi relativitás elmélete szerint az anyanyelv alapvetően meghatározza a
gondolkodásunkat, így a népek gondolkodásbeli különbségei elsősorban az eltérő
nyelvekből fakadnak. Ettől függ az is, hogyan viszonyulunk a valósághoz,
mennyire másként érzékeljük akár ugyanazt a benyomást.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Ha
valamit sokszor mondanak, igaznak tűnik. Ha sokszor elmondják, hogy
Csernobil körül nincs sugárzás, nem sérült meg a reaktor, igaznak tűnhet – de
persze nem lesz az. Attól még ugyanúgy sugárzásban halnak meg a környező településeken,
és senki sem szól, hogy jódtablettát kellene szedni. Így működik a propaganda
és a látszat-igazságok, amelyekkel ki akarják váltani a valódit, de ez sosem
lehet teljes – kivéve akkor, ha a szavak tényleg átformálják a gondolkodást, a
gondolkodás pedig a környezetet. Amennyiben ez lehetséges lenne, a rezsimek
addig szajkóznák hazugságaikat, míg elgörbül a világ: a szavaktól tényleg
megszűnne a reaktorsugárzás.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Erről
szól az Amatka, ez a weird fantasy disztópia, amit mindenképpen be szerettem
volna venni a <a href="https://www.facebook.com/hashtag/afantasynemmese?source=feed_text&epa=HASHTAG&__xts__%5B0%5D=68.ARDESU2OpEnWH3JpDd12mdCMx5GO3cVkwARRLupx37R_A_LoznPyPHrZyYxDj4qvjvcZPxjHRzg6QDEcZJ-dZ7B7YVc2tV5AhmtNUb4gqMp6bH7qZVyThxKJvUl97mfln6D36efxVhzQLNSlUPsZ3z8xttsuyM3wzXx-8TBLusS3Jf0Dt5kHB-IUKtZR6mvmcl0XDmVhWzLVVfVbvFdPYQn9jM7V7N2mwF7Po6GdKqgJoL_ftkmAwv3_dP0mXPfdmVEMLfgvzeENvr8O9e_ZoSkqHT5c4LmFXU0QeJ2e5HEUJEDaLJwkCTykgC7rtTVcMoDiZ0O82boJkoOSn8gJr468bA&__tn__=%2ANK-R">#afantasynemmese</a> sorozatomba:
egy képzelt, de szovjet diktatúrára emlékeztető világról, ahol az elnyomás
eszköze maga a nyelv. Ahol a szavak szinte parancsok, és ha elfeledkezünk róla,
hogy az asztalt „asztalnak” nevezzük, akkor megszűnhet asztalnak lenni. Ha
elfeledkezünk róla, hogy a zsarnokot „zsarnoknak” nevezzük, akkor megszűnhet
annak lenni. Ezért kontrollál minden szót Amatka kormánya, ezért hatol be
polgárai gondolataiba, amelyeket ketté akar választani helyesre és helytelenre,
támogatottra és cenzúrázottra. Mert fél a ********* formáló gondolatok
********.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Ijesztően
hangzik, pedig hatalmas erő van ebben. A nyelv nem csak az elnyomás eszköze
lehet, hanem a lázadásé is: a „gondolatbűnözés” sosem volt még ennyire
apokalipszissel fenyegető, hogy a szavaktól az ismert világ szó szerint
széteshet. De hát nincs olyan lázadás, amit áldozatok nélkül véghez lehetne
vinni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1c1e21; margin-bottom: 6px; text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Ha
megváltozik, hogyan gondolkodsz és miben hiszel, az megváltoztatja a világot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1c1e21; display: inline;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"></span><br />
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
* * *</div>
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
Folytatás minden hónapban <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/">Instagramon</a>, negyedévente pedig a blogon.</div>
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-89961368883806381542020-01-07T11:22:00.000+01:002020-01-07T11:22:16.756+01:002019 sem a csillámpóni éve volt – Mit csináltam tavaly?<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Van ez a klasszik tanmese arról, aki belelép egy gödörbe.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Legközelebb is ugyanazon az úton megy, látja a gödröt messziről, emlékszik az első esetre, próbálja kikerülni, de </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">megint </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">belelép.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Harmadszor is megpillantja, ezúttal okosabb, sikerül kikerülnie.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Negyedszer már másik úton halad.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Na, ez nálam valahogy így néz ki: rohadtul fáj a lábam az előző gödörtől, ugyanazon az úton belelépek megint ugyanabba, sántikálok tovább, most már észreveszem, hogy ott a kráterméretű gödör, egy egész meteor nyoma, ezért jól kikerülöm, csakhogy belelépjek egy háromszor olyan mélybe, amiből alig bírok kimászni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szóval 2019 sem a csillámpóni éve volt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-XWuKsCkvuhs/XhJPfdxao9I/AAAAAAAABIA/Fn4jeVZQy5AdC0B6T3YyPBu67nzXRmvcwCLcBGAsYHQ/s1600/1970-01-01%2B01.00.00%2B17%2B%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-XWuKsCkvuhs/XhJPfdxao9I/AAAAAAAABIA/Fn4jeVZQy5AdC0B6T3YyPBu67nzXRmvcwCLcBGAsYHQ/s320/1970-01-01%2B01.00.00%2B17%2B%25282%2529.jpg" width="256" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Benne vagyok ebben a körkörös ciklusban: újra és újra addig hajtom magam, amíg valami egészségügyi problémám lesz tőle, teljesen ledarál, és hónapokig kell magam összesepernem romjaimból. Azt hiszem, tanulok belőle, de legközelebb máshogy facsarom ki magam. Ha kilépek a munkahelyemről, akkor a saját főnökömként űzöm magam addig, hogy hónapok után csak összeesni bírok. Az első félévben minden erőmmel azon voltam, hogy az <i>Irha és bőr</i> a tőlem telhető legjobb legyen </span><span style="font-family: "georgia"; font-size: 12.0pt;">–</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> azért volt közben sok egyéb határidő meg egy remek vizsgaidőszak is! </span><span style="font-family: "georgia"; font-size: 12.0pt;">–</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">, és ha valamit ennyire szeretek csinálni, észre sem veszem, hogy amúgy harmadik hete minden éjjel hajnali 4 és 5 között fekszem le. Hogy a nyomdába adás előtti éjjelen végigolvasom mind a hatszáz oldalt, hogy még két elütést kiszúrjak. Hogy egyszer felriadok rá éjjel, hogy bár </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">már</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">elment a szöveg a tördelőhöz, még kimaradt egy fontos beszélgetés a szereplők közt, és mobilon gyorsan megírom, hogy még beleférjen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Én régen büszke voltam a maximalizmusomra. Most már tudom, hogy ha így folytatom, egyszer az fog kinyírni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A stressz akkor viseli meg az embert a legjobban, ha nem tudja befolyásolni a körülményeket, és ha nem látja előre, mi fog történni. Amint a szöveg elment a nyomdába, ez következett. Mire lenne kevesebb ráhatása az embernek, mint a könyvére, ha már kinyomták? Akkor még azt sem tudni, mit fognak szólni hozzá az olvasók, mennyire fogja megtalálni őket: Schrödinger-regénye. Lejön-e majd belőle, mit szerettem volna? Elfogadják, hogy nem olyan, mint a <i>Horgonyhely</i>? Nem lesz szörnyen személyes a szöveg? </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szóval a túlhajtás után következett a túlaggódás (ugyanazok a gödrök, helló, ismerlek ám titeket is), és a megjelenés előtti napon otthon feküdtem életem legkeményebb gyomorgörcsével, hogy konkrétan nem bírtam felkelni a kanapéról, és fogalmam se volt, hogy vonszolom ki másnap magam a dedikálásra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Lehet, hogy ez így túl őszinte? Nem baj. Legyen. Idén különösen sokat szorongtam vélt vagy valós dolgokon, és hiába küzdök ellene, ez mindig a személyiségem része lesz. Ettől persze még nem kell tehetetlenül hátradőlnöm, sőt: az év második felét azzal töltöttem, hogy igen, összerakjam magam megint. Hogy újra odafigyeljek a testemre, amit az első félévben olyan könyörtelenül meggyötörtem. Hogy elkezdjek meditálni. Tudatosan enni, hogy visszaszedjem a stressztől elvesztett kilókat. Barátokkal beszélgetni, és céltalannak látszó, hosszú sétákat tenni a Duna-parton, amikor nem számít semmi más, csak a sötétedő víz meg a HÉV-zakatolása a síneken.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Biztos sokan azt várják, azt írom majd, hogy 2019-ből az <i>Irha és bőr</i>re vagyok a legbüszkébb. De azt hiszem, arra, hogy iszonyat sokat dolgoztam azért, hogy kijöjjek abból a krátermély gödörből, amibe nem véletlenül, hanem magamat hajszolva léptem bele megint.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És idén iszonyat sokat fogok dolgozni azon is, hogy legközelebb már tényleg kikerüljem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-IRLvOfFAKV4/XhJPmyEbofI/AAAAAAAABII/Vlb64_UGXgkU_TlOgoi2-d2DTmXwC_bYACLcBGAsYHQ/s1600/1970-01-01%2B01.00.00%2B20.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="760" data-original-width="608" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-IRLvOfFAKV4/XhJPmyEbofI/AAAAAAAABII/Vlb64_UGXgkU_TlOgoi2-d2DTmXwC_bYACLcBGAsYHQ/s320/1970-01-01%2B01.00.00%2B20.jpg" width="256" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Viszont nem csak erre fogok emlékezni 2019-ből. Hanem arra is, amikor az után a bizonyos gyomorgörcs után kimentem a Könyvfesztre, és nem hittem el, hogy az az őrült sor, ami miatt a szervezők még a dedikálós asztalt is áttelepítették, tényleg hozzám áll. Hogy mennyi kedvességet kaptam tőletek abban a pár órában, és hogy arra gondoltam, "Jézusom, ennyi szeretetet meg sem érdemlek". Emlékezni fogok minden találkozásra, meg levélre, amit írtatok, meg minden véleményre, és hogy remélni sem mertem, hogy ennyire szeretni fogjátok ezt a könyvet. És emlékszem majd egy tengerpartra Gdansk mellett, ahol a barátokkal ültünk a homokban, miután átvágtunk egy csomó "sivatagi" dűnén, és amúgy tökre leégett a fejbőröm, de abban a pillanatban, lábujjaimmal a Balti-tengerben minden rendben volt. Ilyesmikre fogok emlékezni, és ez így nagyon jó.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Akit pedig az ilyen tényszerű dolgok érdekelnek, a teljesség igénye nélkül történtek ilyenek is 2019-ben:</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> Sándor Anna a <a href="https://hvg.hu/kultura/20190430_Moskat_Anita_Irha_es_bor_Horgonyhely_Babel_fiai_nemi_szerepek_identitaskereses">hvg.hu-n kérdezett</a> az <i>Irha és bőr</i>ről és a <i>Horgonyhely</i>ről;</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> de volt interjú például az <a href="http://sfmag.hu/2019/06/12/interju-moskat-anitaval-az-irha-es-bor-szerzojevel/">SFmagon</a>, a <a href="http://www.prozanostra.com/iras/az-csont-valojaban-ugyanaz-interju-moskat-anitaval-az-irha-es-bor-cimu-koteterol">Próza Nostrán</a>, a <a href="http://tiszatajonline.hu/?p=127466">Tiszatájon </a>és a <a href="https://watchaholics.hu/2019/05/23/interju-moskat-anita-ironovel/">Watchaholicson</a> is, sőt, készült egy a regény <a href="https://melegkonyvek.blog.hu/2019/11/29/_lmbt-t_olvasunk_moskat_anita?">LMBTQ kérdéseire fókuszálva</a> is;</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> volt az <i>Irha és bőr</i>nek egy szuper könyvbemutatója, ahol megszavaztátok a fajzatok emberi jogát;</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> jelent meg írás </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">a regényről </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">H. Nagy Pétertől az Alföldben, és Keserű Józseftől az Opusban, ami megerősített abban, hogy a zsánerirodalom gettójának falai repedeznek;</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> szerepeltem egy iszonyat kreatív podcastben két csupaszív emberrel a <a href="https://anchor.fm/spagettilakoauto/episodes/Spagetti-Lakaut-Podcast-8-llatok--komfortzna-s-szellemrk--Vendgnk-Moskt-Anita-e6f2e2?fbclid=IwAR3Gc8ugrdTjin5Sv44wjY2AH32kIQZCyaiBkw1JrocoxNa4VfaqRBwUw8w">Spagetti Lakóautón</a>; </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> ennek kapcsán írtam is egy villanásnyi novellát <i>Első </i>címen, ami <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/11/elso-online-novella.html">olvasható a blogomon</a>;</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> jártam meghívottként például a <a href="https://www.prae.hu/article/11215-hogyan-beszeljunk-a-jelenrol/">Prae műfordítói táborban</a>; a komáromi <a href="https://mapopkult.blog.hu/2019/11/17/az_irha_es_bor_komaromban">Selye János Egyetemen</a> egy "állati" témák köré szervezett tudományos szimpóziumon; a III. ViTán a Bem Moziban; Szegeden egy Próza Nostra esten, valamint egy <a href="https://sotetoldalak.webnode.hu/l/iro-olvaso-talalkozo-moskat-anitaval/">író-olvasó találkozón</a> a Vault 51-ben;</span></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">– készítettetek egy csomó szuper <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/2375746039141827?_">illusztrációt a regényhez</a> – általában Kirillről –, Gályász Szonja pedig egy elképesztő <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/videos/513284032588286/">átváltozás-animációt alkotott</a>;</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">–<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> és végül, az <i>Irha és bőr</i> felkerült a KönyvesBlog év végi <a href="https://konyves.blog.hu/2019/12/09/2019_legjobb_konyvei_50?">legjobb 50 könyve toplistára</a>, amit elhinni sem mertem.</span></span><br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-JtjQdaAYyDo/XhJSrqvUe_I/AAAAAAAABI4/WpkndzJSWCsoqKJrta3S9-4qA97QCVRMACLcBGAsYHQ/s1600/insta_2019.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1080" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-JtjQdaAYyDo/XhJSrqvUe_I/AAAAAAAABI4/WpkndzJSWCsoqKJrta3S9-4qA97QCVRMACLcBGAsYHQ/s320/insta_2019.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Instán idén egész aktív voltam:<br />
ezeket a képeket szerettétek a legjobban.</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A blogon is végre aktívabb voltam, írtam egy személyeset arról, hogy <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/05/oteves-babel-fiai-tanulsagok-egy-elso.html">ötéves a <i>Bábel fiai</i></a>, és mit tartok fontosnak egy első regény kapcsán; jártam Belgrádban </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">a </span><a href="http://www.moskatanita.hu/2019/10/a-test-vegso-muveszet-belgradba.html" style="font-family: Georgia, "Times New Roman", serif;">Marina Abramovic-kiállításon</a><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">, amire ezer és egy éve vártam, mert rajongok Abramovic művészetéért; valamint írtam egy vitaindítót <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/11/a-fantasy-lelkiismerete-avagy.html">a fantasyben megszokott erőszak-ábrázolásról</a>. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És persze rengeteg meséltem az <i>Irha és bőr</i>ről: ha a személyesebb része érdekel, itt van e<a href="http://www.moskatanita.hu/2019/03/mitol-felnek-az-irok-az-irha-es-bor.html">gy bejegyzés a születéséről</a>, ami talán árnyalja is azt a sok szorongást, amiről fentebb írtam; <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/04/te-mit-tennel-ha-kutyad-emberi-jogokat.html">itt </a>és <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/04/mese-az-elsoszulott-nyulrol-az-irha-es.html">itt </a>pedig a világáról és kérdésfelvetéseiről beszéltem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Hihetetlenül köszönöm Nektek azt a sok kedvességet, amit egész évben adtatok: a jó dolgok most nagyrészt Tőletek jöttek. Rettenetesen féltem, mit szóltok majd egy regényhez, amiben őzemberek szaladgálnak Magyarországon, és a látványos fantasy elemek helyett sokkal inkább három személyről szól, akik a helyüket és magukat keresik ebben a fura világban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Kívánok Nektek </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">nagyon</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">boldog új évet, és ha csak tehetitek, ne lépjetek bele azokba a rohadt gödrökbe!</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">(Ha a klasszikus olvasmányokat-filmeket toplistázó évösszegző érdekel, <a href="http://www.moskatanita.hu/2020/01/2019-legvadabb-legmeghatobb-legokosabb.html">katt ide</a>.)</span><br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"></span><span style="font-family: "georgia";"></span><br /></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-38550033048514994972020-01-06T10:40:00.000+01:002020-01-07T11:36:02.380+01:002019 legvadabb, legmeghatóbb, legokosabb legleglegjei - könyvek, képregények, filmek, sorozatok<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Könyvek</b></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;"><br /></span>
<br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A tavalyi gyalázatosan
keveset olvasós év után idén kicsit magamra találtam, bár még mindig nem mertem
igazán hosszú könyvekbe belefogni, féltem, hogy valahol félúton elfogy a
lendületem. Annyira ritkaságnak számított, hogy úgy igazán bele tudok feledkezni
egy szövegbe anélkül, hogy elkezdene kattogni az agyam az élet szarságain,
hogy szigorúan félretettem mindent, ami épp nem feküdt annyira. Szóval helló,
félbehagyott könyvek éve.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia"; font-size: 13.5pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amik viszont tetszettek, azok nagyon. A <i>Cameron Post rossz nevelése </i>a legmegrázóbb közülük, mert nem tudok elvonatkoztatni tőle, hogy ezek a homoszexuális fiataloknak fenntartott átnevelőiskolák tényleg léteznek, és hány embert próbálnak megnyomorítani az identitásukat taposva. Minden szülőnek a kezébe adnám, aki valamiért elfelejtette már, őt hogyan csorbították a szüleik vagy az iskola a szeretetük nevében. A <i>Mélybe ránt a lápvilág</i> a csodálatos <i>Minden szív kaput nyit</i> még csodálatosabb folytatása, pedig én nem szeretem az utólag írt előzménytörténeteket, mert gyakran lenyúzottbőr-szaguk van. Hát itt nem: gyönyörűen megírt történet két ikerlányról, akiket a szüleik rosszul szerettek, és akik csak egy sötét és mágikus világban találhattak önmagukra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-jb2bEJrGS9A/XhIVgmkf84I/AAAAAAAABHI/P8IWhIUm2k40E63gsWyWFunm73PCBTu7wCLcBGAsYHQ/s1600/2019konyvei.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="450" data-original-width="1600" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-jb2bEJrGS9A/XhIVgmkf84I/AAAAAAAABHI/P8IWhIUm2k40E63gsWyWFunm73PCBTu7wCLcBGAsYHQ/s640/2019konyvei.png" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Karin Tidbeckért az <i>Amatka </i>óta rajongok (a neten fellelhető, ingyenesen elérhető novelláit is érdemes elolvasni!), úgyhogy hihetetlen megtiszteltetés volt, hogy a <i>Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről</i> c. novelláskötetének <a href="https://www.facebook.com/moskatanita/posts/2273815532668212">én írhattam a borítójára ajánlót</a>. És egész évben utána nem olvastam semmit, ami ekkora agyrobbanást okozott volna a friss és bizarr ötleteivel, a biztos kezű stílussal.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>A sziget</i>et már ajánlottam <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/12/ha-az-emberi-jogok-erdekelnek-olvass.html">ebben a bejegyzésben</a>, de itt a helye az év végi legjobbak közt is. Izlandi disztópiával nehéz nálam mellélőni, főleg ha ennyire pontosan ábrázol társadalmi folyamatokat, elemi emberi reakciókat, ami után kinézel az ablakon, és hálát adsz, hogy <i>még nem</i>, hogy még tehetsz valamit mindezek ellen. És ha már disztópia, <i>A szolgálólány meséjé</i>nek folytatása, a <i>Testamentum</i>ok lett az év végi örömolvasmányom, amiből úgy csúszott le hatszáz oldal, hogy észre se vettem. És bár </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">a második felében </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">a cselekmény mozgatórugóinak logikája sok helyen bicsaklik, Atwood még mindig csodálatosan ír és ábrázol emberi sorsokat Gileádban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><u>Amit még szívesen ajánlok</u>: <i>A Nap magja</i> - finn weird genderdisztópia, amiben a főhősnő már az első oldalon csilipaprikát dug a vaginájába; <i>Hajnal </i>- Octavia Butler végre magyarul, és hiába telt el az idő, cseppet sem poros ez az emberséggel foglalkozó, idegenekről szóló sci-fi.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-family: Georgia, "Times New Roman", serif;">Képregények</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-oxVwqw1-00g/XhIV_sT9I1I/AAAAAAAABHU/1Q1a9UuN_OkTXqtUJ08I9Rf5CH_IA3UPQCLcBGAsYHQ/s1600/2019.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-oxVwqw1-00g/XhIV_sT9I1I/AAAAAAAABHU/1Q1a9UuN_OkTXqtUJ08I9Rf5CH_IA3UPQCLcBGAsYHQ/s320/2019.JPG" width="240" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Amennyi képregényt vásároltam idén, ahhoz képest keveset olvastam el, és hiába vártam mindennél jobban a <i>Wicked and the Divine</i> lezárását, még mindig nem mertem az utolsó három kötetet elolvasni, annyira nem akarom elengedni ezt a sorozatot. Az év elején viszont két klasszikus mindent vitt: a <i>Maus</i>ról tudtam, hogy fájdalmas lesz, és ennek megfelelően ki is bőgtem a szememet rajta, mert hiába egerek a főszereplői, a legemberibben meséli a legembertelenebb történelmi szörnyűséget. A <i>V mint vérbosszú</i>t pedig ajánlottam már <a href="https://www.facebook.com/prozanostra/posts/2422709964504810">a Próza Nostra az év végi körkérdésén</a>: meglepett, mennyire összetett, sok dimenzióval dolgozó képregény, mert bár Alan Moore-ban megbíztam, az évekkel ezelőtt látott felszínes, közhelyekké butított filmadaptáció nem hozta meg a kedvemet a sztorihoz.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A másik nagy idei szerelmem a <i>Monstress </i>volt, amit már régebben is olvastam, de most, hogy kiadta a Fumax, Kleinheincz Csilla lefordította, én pedig megszerkesztettem, újra elveszhettem a grafikáiban, ahol a sokfarkú macskák és a rókakislány cukisága megfér a literszámra kiontott vérrel. Jelenleg számomra ez az egyik vizuálisan legcsodálatosabb futó képregény-sorozat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Filmek</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Tavaly nem is volt külön filmes kategóriám! Idén meg azon töprengek, ragaszkodnom kellene-e ahhoz az önmagamnak felállított szabályhoz, hogy maximum ötöt ajánljak?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>A kedvenc</i> számomra megmentette a tavalyi béna Oscar-szezont, bár én már a rendező egyik előző filmjét, a <i>Lobster</i>t is rajongásig szerettem (abban egy általa választott állattá változtatnak minden szinglit, aki az erre a célra kijelölt hotelben képtelen párt találni magának megadott időn belül). Itt viszont középpontban az udvari intrika, remek karakterek, fura jelenetek és párbeszédek, meg rengeteg nyúl, akik nagyon fontosak ám, és mindezt csodálatos színészi alakításokkal. </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Hasonlóan weird jelenetek akadnak az </span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">Élősködők</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">ben, amit szintén azért néztem meg, mert a rendező előző filmjei (</span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">Snowpiercer</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">, </span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">Okja</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">) annyira különlegesek voltak, hogy nem bírtam elmenni mellettük. És ami még azokban "hm, fura, oké", itt végre tökéletesen simul össze a sztorival, a szereplőkkel és a mondanivalóval, végre kibontja az előző két filmben is megpendített társadalmi osztályok közti különbségeket. Avagy a félszuterénben élő szélhámos család beférkőzik egy gazdag család otthonába, de a titkok és frusztrációk előbb-utóbb felszínre törnek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-83Xeqeh1EDs/XhIYckJUXyI/AAAAAAAABHg/C9o3rDq0NwYhCSdxiSf5MRqP-4hEQjRMACLcBGAsYHQ/s1600/filmek2019.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="450" data-original-width="1600" height="178" src="https://1.bp.blogspot.com/-83Xeqeh1EDs/XhIYckJUXyI/AAAAAAAABHg/C9o3rDq0NwYhCSdxiSf5MRqP-4hEQjRMACLcBGAsYHQ/s640/filmek2019.png" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ennyi harsány és bizarr film után szinte felüdülés a <i>Házassági történet</i>, ami egyszerűen, a maga hétköznapiságában meséli el, hogyan válik el két intelligens ember, akik valaha szerették egymást. Nem nagy sztori, ugye? Pedig ennyi intimitást, ennyi valóságosságot rég láttam filmen, és mesterien csinálja meg, hogy bár mindketten követtek el jóvátehetetlen hibákat, a néző mindkettőjükkel együtt tudjon érezni, és végül megsirassa ezt a kapcsolatot.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Zsánerfilmekből idén nálam a <i>Joker </i>mindent vitt: ő az a képregény-gonosz, aki mindig is a legjobban érdekelt, és féltem, hogy egy ennyire valóságos háttér majd elveszi a varázsát. Hát, nem így történt. Ebben a filmben ő nem képregényfigura, hanem hús-vér ember, akinek minden fájdalma és megpróbáltatása dacára sem válnak </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">a tettei </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">helyessé, de a motiváció </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">megérthetővé</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">igen. </span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif;">A világítótorony</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">pedig</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">a maga fekete-fehér művészhorror stílusával a komfortzónám közepére talált: egy világtól elzárt zátonysziget, két egymással viaskodó, nehéz természetű toronyőr, sirályok (!), és egy mitologikus, zsigerileg ható, végig feszült történet, amelyet bármikor újranéznék.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><u>Amit még szívesen ajánlok</u>: <i>FOMO </i>- hitelesen beszél kamaszokról, fontos film; <i>A két pápa</i> - kicsit persze elfogult meg szirupos, de nagyon jó nézni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Sorozatok</b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">A <i>Csernobil </i>dicsőítése behúzta nálam a kéziféket, hogy na, nekem ez tuti nem fog ennyire tetszeni. És mégis ennyire tetszett. Azon kívül, hogy gyomorgörcsösen remekül meséli el emberi sorsokon keresztül a történetet, rengeteg kérdést felvet a hatalom felelősségéről, és ezek nem is csak a '80-as évekről szólnak, hanem a jelenről is. Ahogy a <i>Years & years</i> is a jelenről beszél, csak a jövőn keresztül: amerre haladunk és amilyen döntéseket hozunk, amilyen politikusokat választunk meg, olyan jövőre számíthatunk. A britek leforgatták nekünk, hogy okos döntésekkel megélnünk már ne kelljen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ha van olyan képregény, amihez nem akartam folytatást, az tuti a </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Watchmen</i>. Ha csak egy képregényt menthetnék ki a világmindenség lángoló képregény-könyvtárából, ez lenne az, ezért biztos voltam benne, hogy nem lehet hozzátenni semmit. Pedig bízhattam volna a <i>Leftovers </i>után Lindelofban: okosan, karakterekre fókuszáltan mesél egy olyan világban, aminek a múltja valaha a képregények Watchmenje volt, de a jelene új, releváns problémákkal teli.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-MIkG38p-Qwc/XhIkc0OH2sI/AAAAAAAABHs/7JqWBHK60eEW6r8PKZpmQhnbuz8YkM-_gCLcBGAsYHQ/s1600/sorozat2019.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="450" data-original-width="1600" height="178" src="https://1.bp.blogspot.com/-MIkG38p-Qwc/XhIkc0OH2sI/AAAAAAAABHs/7JqWBHK60eEW6r8PKZpmQhnbuz8YkM-_gCLcBGAsYHQ/s640/sorozat2019.png" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ha már fent említettem a <i>FOMO</i>-t, az <i>Eufória </i>annak amerikai nagytestvére. Komolyan veszi a kamaszok problémáit, beszél útkeresésről, drogokról, szülőkkel való gondokról úgy, hogy egy korabeli se érezze hamisnak, és a felnőttek se kezdjenek el "ezek a mai fiatalokozni". És közben gyönyörű. És hogy egy horror is ideférjen: a </span><i style="font-family: Georgia, "Times New Roman", serif;">Hill house szelleme</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"> szuper karakterekkel elmesélt családi dráma, amiben mellékesen megfér egy kísértetház is, csak hogy az emberi problémákat felszínre hozza. Azért az egyik epizód után felriadtam a rémálmokra éjszaka.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Az év csalódása a </span><i style="font-family: Georgia, "Times New Roman", serif;">Trónok harca</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">, <a href="http://www.moskatanita.hu/2019/05/mi-fene-tortent-westeroson-tronok.html">bővebben és spoileresen itt írtam róla</a>.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Coming soon</b>: holnap pedig a szokásos személyes visszatekintő jön a blogomon, maradjanak velünk. szerk: <a href="http://www.moskatanita.hu/2020/01/2019-sem-csillamponi-eve-volt-mit.html">azóta meg is érkezett</a>.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"></span><span style="font-family: "georgia";"></span><br /></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-84972421754870576592019-12-10T12:14:00.000+01:002019-12-10T12:14:09.641+01:00Ha az emberi jogok érdekelnek, olvass sci-fit és fantasyt – aztán cselekedj<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ma van az emberi jogok világnapja. A fantasy és a science fiction sokszor kapja azt a vádat, hogy örök gyerek felnőtteknek szánt mesék sárkányokkal vagy lézerpisztollyal, és emiatt akár kevéssé is tartják irodalomnak. Pedig a spekulatív fikció az egyik legjobb eszköz arra, hogy a "mi lenne, ha?" kérdésből kiindulva a jelen problémáit más megvilágításba helyezze, hogy kifordítsa az ismert világot, és miközben idegen tájakról, idegen fajokról beszél, közben mégis a ma emberéhez szól. </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">És nagyon gyakran foglalkozik az emberi jogokkal is.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-nrShAXHJtsY/XJE78byqWxI/AAAAAAAAA5M/E2fSUoHR2ZoJGlfU2xB2E80EoTrMyxT7ACPcBGAYYCw/s1600/human.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="200" src="https://1.bp.blogspot.com/-nrShAXHJtsY/XJE78byqWxI/AAAAAAAAA5M/E2fSUoHR2ZoJGlfU2xB2E80EoTrMyxT7ACPcBGAYYCw/s200/human.png" width="200" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Összeszedtem pár, többségében friss, vagy kevesebb figyelmet kapott SFF könyvet, ami emberi jogok szempontjából is érdekes lehet: olyan címeket, amiket azoknak is bátran a kezébe adnék, akik félve ismerkednek csak a zsánerrel, mert esetleg nem tartják elég "komolynak". Minden könyvhöz ajánlok egy civil szervezetet/jelenleg futó kampányt is, ami kiáll valamilyen formában az emberi jogok és méltóság mellett, és amelyeket akár támogathattok is, ha szimpatikusnak érzitek a céljaikat.</span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Mert a science fiction és fantasy problémái itt vannak körülöttünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><b><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Nnedi Okorafor: A halálmegvető</span></b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-z1ESTABGmOU/XdfewKOvuXI/AAAAAAAABD4/q0Ab-RjuGVEK6h3DYRggwjGIAwkB4bn0wCLcBGAsYHQ/s1600/okorafor.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="353" height="200" src="https://1.bp.blogspot.com/-z1ESTABGmOU/XdfewKOvuXI/AAAAAAAABD4/q0Ab-RjuGVEK6h3DYRggwjGIAwkB4bn0wCLcBGAsYHQ/s200/okorafor.jpg" width="140" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 12pt;">Afrika 27 országában jelenleg 200 millió nő esett át körülmetélésen, vagyis a külső női nemi szerv részleges vagy teljes eltávolításán. Egyes országokban a nők 80-98%-a érintett. Ez nem fantasy, ez a valóság. Ezért is öklözött gyomron <i>A halálmegvető</i>, ami ezen kívül sok más aktuális emberi jogi problémáról is beszél, de a női körülmetéléssel annyira kevés SFF regény foglalkozik, hogy ezt emelném ki. A lányok közül sokan önként, tudatlanul is alávetik magukat az eljárásnak, mert a rítus által fogadják el őket a társadalomban </span><span style="font-size: 12pt;">– és mivel ez egy fantasy, később hatalmat nyernek arra is, hogy visszaszerezhessék az uralmat megcsonkított testük felett.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>A nők elleni erőszak gyakran láthatatlan </b>– <b>de</b><b> ez nem jelenti azt, hogy nincs</b></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b><br /></b></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-C2NNme0Txi4/Xe0leB4NZ5I/AAAAAAAABFg/uXExMbZSLkQe0KF0U7AXKcTtUnpmejEjQCLcBGAsYHQ/s1600/te%25C3%25A1t.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="145" data-original-width="230" src="https://1.bp.blogspot.com/-C2NNme0Txi4/Xe0leB4NZ5I/AAAAAAAABFg/uXExMbZSLkQe0KF0U7AXKcTtUnpmejEjQCLcBGAsYHQ/s1600/te%25C3%25A1t.jpg" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A 25 éves <a href="http://nane.hu/">NANE egyesület</a> a családon belüli erőszak áldozataiért, bántalmazott nőkért, gyerekekért dolgozik, és egy segélyvonalat is fenntart. Akár önkéntesként, akár adománnyal is <a href="https://nane.hu/egyesuletunk/csatlakozas-tamogatas/">segítheted őket</a>, vagy elmehetsz a Jurányi Produkciós Házzal <a href="http://juranyihaz.hu/kersz-teat/">közös színdarabjukra</a>, amelyet <i>Kérsz teát?</i> címmel játszanak, és amely közös beszélgetéssel zárul. </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>"</i></span><span style="background-color: white; color: #1d2129; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Ha a partnerünk nem akarja a teát, nem kényszerítjük bele. Ha a partnerünk nem akarja a szexet, nem kényszerítjük rá. Nem?"</i></span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">* * *</span></span></div>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Sigríður Hagalín Björnsdóttir: A sziget</b></span></div>
<div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b><br /></b></span></div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-MVpjLsH52nA/Xe0PNuX4HwI/AAAAAAAABE0/jzJ7KtVXfNYn8bRRBJgQSR7mdvircrghgCLcBGAsYHQ/s1600/sziget.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="322" height="200" src="https://1.bp.blogspot.com/-MVpjLsH52nA/Xe0PNuX4HwI/AAAAAAAABE0/jzJ7KtVXfNYn8bRRBJgQSR7mdvircrghgCLcBGAsYHQ/s200/sziget.jpg" width="128" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Azt hiszed, jogállamban élsz. Hogy feléd nem történnek meg "olyan" dolgok. Hogy biztonságban vagy, a törvény szemében mindenki egyenlő, és bízhatsz a demokratikus hatalomban, amelyet választottál. Aztán történik egy apróság, és kiderül, hogy mindez illúzió. <i>A sziget</i> félelmetes jövőkép Izlandról, ami innen, Közép-Európából felvilágosult országnak tűnik, nyitottnak és elfogadónak, de ez a könyv bemutatja, hogy krízishelyzetben mindenki embersége egyformán mérlegre kerül. Hogy a jogállamiság hogyan válik semmissé, vagy hogyan kezd szétválni egy társadalom "mi"-re és "ők"-re, ha fogytán az élelem és nincs antibiotikum. Hogy a civilizáció néha elfeledteti velünk, milyen is lehet az emberi természet, és ha változtatni akarunk, rohadtul ideje lépnünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span></div>
<b style="font-family: georgia, "times new roman", serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">A szigetre nem jutnak el az üzeneteid, de hozzájuk igen</b><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-qbg8twaewYk/Xe0eSQmGZdI/AAAAAAAABFA/dxsdyNxkrsk8AjuRqN1smKvb6nKGtkXOQCLcBGAsYHQ/s1600/ir%25C3%25A1n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="200" src="https://1.bp.blogspot.com/-qbg8twaewYk/Xe0eSQmGZdI/AAAAAAAABFA/dxsdyNxkrsk8AjuRqN1smKvb6nKGtkXOQCLcBGAsYHQ/s200/ir%25C3%25A1n.jpg" width="140" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Az Amnesty International idén megszervezte a "Levélíró maraton" nevű programot, amellyel négy bebörtönzött emberi jogi aktivistán szeretnének segíteni. Az egyikük </span></span><span style="background-color: white; color: #1c1e21;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><a href="https://www.amnesty.org.uk/yasaman-aryani">Yasaman Aryani</a>, akit tizenhat év börtönre ítéltek, amiért idén nőnapon egy csak nőknek fenntartott vasúti kocsiban kendő nélkül jelent meg, és fehér virágot osztott az utasoknak. Az akciójával arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy egy szabad világban mindenki eldöntheti, mit visel. Hamarosan letartóztatták, magánzárkába került, és tizenhat évre ítélték. Az ő ügye mellett még három másikat is <a href="https://www.amnesty.hu/leveliromaraton/">megismerhetsz itt,</a> és a levél aláírásával támogathatod a szabadulásukat és az emberi jogokat.</span></span></div>
<div>
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<b><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Louise O'Neill: Örökké a tiéd</span></b></div>
<div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-squLV0sSht4/XdfnK1d4lSI/AAAAAAAABEE/LU6tf0PPuMowg4rwEqRLKM9bbMAWivE0wCLcBGAsYHQ/s1600/%25C3%25B6r%25C3%25B6kk%25C3%25A9.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="352" height="200" src="https://1.bp.blogspot.com/-squLV0sSht4/XdfnK1d4lSI/AAAAAAAABEE/LU6tf0PPuMowg4rwEqRLKM9bbMAWivE0wCLcBGAsYHQ/s200/%25C3%25B6r%25C3%25B6kk%25C3%25A9.jpg" width="140" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ajánlhatnám a <i>Szolgálólány meséjé</i>t, de valószínűleg úgyis mindenki ismeri: inkább egy olyan ifjúsági regényt vennék elő, ami mellett a Romana-füzetes címe miatt talán sokan elmennek (majdnem én is megtettem). A fülszöveg is kísértetiesen hasonlít egy habos-babos <i>Párválasztó</i>ra, pedig ez a regény olyan kőkemény pofonnal zárul, olyan hiteles befejezéssel, hogy a fal adja a másikat. Mert mégis mi jó sülhet ki abból, ahol a lányokat kiskoruk óta feleségnek nevelik, kisbetűvel írják a nevüket, és egyetlen dolguk szépnek és kívánatosnak lenni jövendőbeli férjük számára? Mondhatnánk, hogy Atwood-light, de én teljesen máshogy közelíteném meg: olyan ifjúsági regény, ami komolyan veszi az olvasóját, és számára érthető konfliktusokon keresztül mesél tárgyiasításról és szexuális kihasználtságról, a témához illő realizmussal, cukormáz nélkül. Gimiben remek beszélgetésindító olvasmány lehet, ha értő pedagógusok foglalkoznak vele.</span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><b>Bármi lehet belőled</b></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-hYfirML2uv0/Xe0f8cfkeWI/AAAAAAAABFU/FUqvcFfhmEYM8EiIJFQNq-aU9CedOvUrwCLcBGAsYHQ/s1600/kampany.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="636" height="200" src="https://1.bp.blogspot.com/-hYfirML2uv0/Xe0f8cfkeWI/AAAAAAAABFU/FUqvcFfhmEYM8EiIJFQNq-aU9CedOvUrwCLcBGAsYHQ/s320/kampany.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Fontosnak tartom, hogy ne csak jogvédő szervezetek álljanak ki nemes ügyekért, hanem cégek is, akik így egészen más rétegetekhez is eljuthatnak. A The Body Shop rendszeresen foglalkozik nemes ügyekkel </span></span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 16px;">– több millió aláírást gyűjtött a kozmetikai célú állatkísérletek betiltásáért </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 16px;">–, és most azon van, hogy felhívja rá a figyelmet, hogy sok kislány előtt nem ugyanazok a lehetőségek állnak, mint a többiek előtt. Ha szerinted is fontos, hogy egy lányból akár matematikus, űrhajós vagy sebész válhasson, ismerd meg az Egyszülős Központtal közös <a href="https://the-body-shop.hu/merj-almodni">kampányukat itt</a>.</span><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"></span><span style="font-family: "georgia";"></span><br /></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-13056455868624110332019-11-25T11:40:00.000+01:002019-11-25T11:40:09.781+01:00Első – online novella<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>Néhány hete vendégként szerepeltem a Spagetti Lakóautó podcastben </i></span><i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">– <a href="https://anchor.fm/spagettilakoauto/episodes/Spagetti-Lakaut-Podcast-8-llatok--komfortzna-s-szellemrk--Vendgnk-Moskt-Anita-e6f2e2">itt vissza tudjátok hallgatni</a> az adást </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">–, amelynek első blokkjában komolytalanabban beszélgettünk állatokról, a másodikban komolyabban a komfortzónáról, harmadikban pedig egy-egy rövid szöveggel készültünk "szellemíró" témában. Kiteszem most az én villanásnyi novellám </span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">– Káposztalepke és Mr. Jackpot megoldásáért kattintsatok az adásra. ;)</span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Azért akart elsőként
a Marsra költözni, hogy ő legyen a bolygó legjobb sakkozója”</i> – ezzel kellene
kezdenem, valami könnyűvel, ami elfelejteti velünk, hogy haldoklunk, hogy ennek
a bolygónak vége, és meg kell váltanunk jegyünket arra a másikra. Propaganda-író,
így fognak nevezni. De hát ki ne vállalta volna el, ha cserébe helyet kap a
védett övezetben?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Victor Boyle.
Született 2011. január 17-én, Manchester iparvidékén. Anyja gépkezelő, apja középiskolai
történelemtanár. Családi alkoholproblémák miatt tizennégy évesen elszökött
otthonról egy New Yorkba tartó óceánjáró felszolgálójaként.”</i> – Ilyeneket írt
róla az a négy mesterséges íróintelligencia, akiket felkértek az életrajzára. Tények
és precizitás, most mégsem erre van szükség, hanem személyességre, olyan hitelességre,
mintha ott lennél te magad is, mintha épp készülnél vele a Marsra. Próbálja meg
egy emberi író, mondták.</span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-qqlZalRxIOA/XdgwfdZ1hFI/AAAAAAAABEU/mSSYdud9gE4LgBZZTvfoO3uroGAzHovAgCLcBGAsYHQ/s1600/mars.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="700" data-original-width="498" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-qqlZalRxIOA/XdgwfdZ1hFI/AAAAAAAABEU/mSSYdud9gE4LgBZZTvfoO3uroGAzHovAgCLcBGAsYHQ/s400/mars.jpg" width="282" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Matt Harrison Clough</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Fekszem az
üres kádban, csípőmet nyomja a porcelán. Egy ponyvát húztam a fejem fölé, a
kinti fény halványan dereng át. A műanyag szaga, úgy képzelem, olyan, mint a
szkafanderé. Lélegzem a sötétben, a szűk helyen, és arra gondolok, ilyen lehet
az űrkapszulában feküdni. Ilyen érzés egy idegen bolygó felé repülni, hogy te
legyél az első hivatalos lakosa, ilyen érzés elbúcsúzni a Földtől. Ilyen érzés
nem fuldokolni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Anyám
torokgyulladásban halt meg 2037-ben. Hiába tömték belé az antibiotikumot <i style="mso-bidi-font-style: normal;">hátha</i>-alapon, az orvosok is tudták, hogy
esélytelen. Apámat egy klímamenekült rejtegetéséért tartóztatták le. Alig
emlékszem az ugandai férfira, csak a sovány kezére, amivel kortyonként emelte
szájához az ivóvizet, és hogy éjjeli háromkor járt ki a fészerből friss levegőt
szívni, nehogy a szomszédok jelentsék.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Róluk tudnék
írni. Hitelesen, ahogy kérték. De ki a faszom az a Victor Boyle? A fotókon
öntelten vigyorog a marsi dobozlakásban, mintha csak kertes házat vett volna a
zöldövezetben. Hősnek kellene neveznem, amiért a pszichológiai profilja alapján
a pionírok közé választották, amiért hátrahagyott mindenkit, hogy egy idegen
bolygón öregedjen meg, de hogy nevezhetném hősnek, amikor neki <i style="mso-bidi-font-style: normal;">könnyű</i>? Már kamaszként elszökött
otthonról, nem volt senkije. Még a jólét utolsó napjaiban született, és mielőtt
igazán felforrósodott volna a helyzet, beszállt az űrkompba, és lelépett. Na,
ezt biztos nem írták róla az íróintelligenciák! Ők sosem mondanák ki, hogy
Victor Boyle egy gyáva szar patkány, aki elmenekült a süllyedő hajóról, és itt
hagyott minket meghalni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Szorít a
mellkasom. Hirtelen szűk a porcelánkád, amit még soha életemben nem töltöttem
fel csurig esővízzel, sötét a ponyva a fejem felett. Csillagtalan ég,
műanyagszagú börtön. A torkom markolászom, és lélegezni próbálok, mélyebbet,
nyugodtabban, de a kád most koporsónak tűnik, és ki kell ugranom belőle, levegő
után kapkodva tántorgok ki a nappaliba.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Victor Boyle
pánikrohamot kapott az űrkapszulában”</i> – fogalmam sincs, igaz-e, de legalább
erről őszintén írhatok. Legalább némi együttérzést csikarhatok ki iránta, ha
már helyettünk menekült el a Földről. <i>„Victor Boyle hetekig tasakokba pisilt.”
„Victor Boyle a heréjét se tudta leborotválni a szkafanderben.”</i> Röhögve
kapkodom a levegőt, aztán a térdem átkarolva sírok, ringatózom, míg múlni kezd
a szorítás.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Sétálni
indulok a sötétben. Alszik a város, csak a széndioxid-megkötők zümmögnek,
mintha próbálkoznának még a lehetetlennel. Az égen nem látszik a Mars. Nem
látszik semmi, és innen olyan, mintha egyedül lennénk az univerzumban.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Egy játszótéren
állok meg. A homokozó padkáján lerúgom a cipőmet, ujjaimat a homokba fúrom;
felül hideg, alul még őrzi a nap melegét. Az utcalámpák fényében vörösesnek tűnik,
rezes, idegen sivatagnak. Victor Boyle tizenkét évet élt a Marson. Tizenkét
évig kísérletezett növénytermesztéssel és ellenőrizte a létfenntartó
berendezéseket, aztán elvitte egy keringési rendellenesség. Infarktus odafenn.
És persze nem ő az egyedüli: a pionír csapat fele halott. Most rajtunk a sor,
de ki akar ezek után elindulni, követni a hamis reményt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„A Föld díszpolgára.”</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„A jövő reménysége.”</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><i>„Az új élet
előkészítője.”</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Az
íróintelligenciáknak jobban megy.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Elképzelem Victort
odafenn. A protokollfotózás után talán lelohadt az a vigyor, amikor ott maradt
a vörös semmi közepén. Talán akkor sújtott le rá a gondolat, hogy soha nem
mehet haza. Hogy még azt a vacak manchesteri gyártelepet se látja többé,
nemhogy az erdőket vagy az óceánt. Talán ott vált akaratlanul hőssé.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 18.0pt;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Ujjaimmal a
homokot görgetve arra gondolok, így fogom kezdeni: <i>„Victor Boyle egyedül halt
meg a Marson, hogy nekünk már ne kelljen.”</i></span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"></span><span style="font-family: "georgia";"></span><br /></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-35862897949252489922019-11-04T13:03:00.001+01:002019-11-04T16:04:31.778+01:00A fantasy lelkiismerete, avagy a következmény nélküli erőszakról<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Vajon hány gyilkosságot követ el
egy átlagos fantasy regény főszereplője? Hány torkot vág el, hány épületet
robbant fel, hány névtelen áldozatot hagy maga mögött a végjátékig? De ami még
fontosabb: a gyilkosságok közül hány után érzi azt az olvasó, hogy itt valami
szörnyűség történt? Vagy hányszor legyint, hogy ez a sztori része?</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-etOIHueGiDA/XboT2aSuqsI/AAAAAAAABCo/lpNhXnLxq-QCJM_Sjk8HAX_jRmWlLfuHgCLcBGAsYHQ/s1600/fantasy-warrior-epic-battle-5-4k.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="514" data-original-width="914" height="223" src="https://1.bp.blogspot.com/-etOIHueGiDA/XboT2aSuqsI/AAAAAAAABCo/lpNhXnLxq-QCJM_Sjk8HAX_jRmWlLfuHgCLcBGAsYHQ/s400/fantasy-warrior-epic-battle-5-4k.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pózol és hentel, a sorrend tetszőleges</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Sokat foglalkoztat ez a kérdés
mostanában. Próbálok egyre kevesebb tettleges konfliktust írni – egyrészt
azért, hogy a szövegben maradó erőszaknak igazi súlya és hatása legyen,
másrészt meg azért, mert túl könnyű ilyen eszköz után nyúlni. Az <i>Irha és bőr</i>nél például direkt úgy választottam ki a három főszereplőt, hogy közülük kettőnek esélye
se legyen tettlegességgel megoldania bármit, boldoguljanak más, számomra
izgalmasabb képességekkel; a harmadik szereplő történetének pedig szerves
részévé tettem az agresszióhoz való viszonyát. Abban a regényben pedig, amit
most kezdek el írni (<i>psszt!</i>), a háborúk, csaták és hasonlók helyett valami
egészen más történik.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A grimdark elterjedése
valószerűbbé tette az erőszakot, a gyilkosság már nem olyan, mint a fénykard
vértelen vágásától békésen összeesni, hanem kihúzott belektől és kiköpködött
fogaktól mocskos. Mégis, a <i>lelki</i>
vonatkozásai nem mindig lettek valószerűbbek. Az olvasó megbocsátja a
tömeggyilkosságot. Sőt, néha nem is megbocsátja, hanem rá sem döbben, hogy itt valami
erősen problémás dolog történt. Az erőszak következmények nélküli, mint egy
számítógépes játékban végighentelni egy pályát, ahol mindenki csak legyőzendő
pixelellenfél. A névtelen statiszták lemészárlása a plot elemek közti habarcs,
helykitöltő, adrenalinnövelő, vagy akár tényleg szükséges rossz – mégsincs
tényleges következménye. (Ellenpélda: a <i>Tomb
Raider</i> (2013) eleinte kényelmetlenül szembesít vele, milyen egy egyetemista
lány számára a túlélés és az első gyilkosság. Közelről látjuk az arcát pánikhelyzetben, a
rémült, hisztérikus küszködést, a halálfélelmet. Kár, hogy utána ő is átmegy
üres hentes és mészárosba.)</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-H5DBABhGg9I/XboUD1LApwI/AAAAAAAABCs/BngnsqqtLQAap4HfYWJGHl2cJyhB09LQwCLcBGAsYHQ/s1600/lara.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="168" data-original-width="300" src="https://1.bp.blogspot.com/-H5DBABhGg9I/XboUD1LApwI/AAAAAAAABCs/BngnsqqtLQAap4HfYWJGHl2cJyhB09LQwCLcBGAsYHQ/s1600/lara.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Néha tükörbe nézhetnének a fantasy főhősök is</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A fantasy regényekben ritkán
küzdenek poszttraumás stresszel. Ritkán kapnak pánikrohamot, ha pisztoly kerül
a kezükbe. És még ritkábban éreznek a helyzet súlyához illő bűntudatot, ha
elkövettek valamit. Vagy ha éreznek is bűntudatot, hamar elhessentik, hogy az agresszió szükséges
volt, ne emésszék magukat. Ez pedig <i>az
olvasó előtt</i> mentegetni a szereplőt. Mert az írók egy része retteg
attól, hogy az olvasói nem kedvelik majd a főhőst; nehogy sarokba hajítsák emiatt a
könyvet! Ezért minden eszközt megragadnak, hogy ne
tűnjenek fel a hőseik rossz színben a többrendbeli, különös kegyetlenségekkel
elkövetett gyilkosságok miatt.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>Dehumanizáció</i> – Az ellenfelek nem emberek; úgy nem is rossz dolog
gyilkolni, ugye? Ezer ork vagy zombi vére nem olyan szörnyű, mintha embereket
mészárolnánk. Ezek az ellenfelek általában nem beszélnek, nem mutatnak érzelmeket, gyakran rusnyák, és nincs semmi olyan vonásuk, ami miatt empátiát ébresztenének az olvasóban, így "nem kár értük".
Mennyire más lenne, ha az orkok csata előtt félelmükben énekelnének, vagy megölelnék
egymást! Vagy ha lenne otthonuk, ahová hazavárják őket. Így azonban nem többek
bábuknál, akik azért dőlnek el, hogy a hős hősiesebb legyen.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-197MaHxa3jo/XboVmJx3BCI/AAAAAAAABC8/izDdMe0-VmovGKjpAIlt2xbcgId5J6VTACLcBGAsYHQ/s1600/joker.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="180" data-original-width="320" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-197MaHxa3jo/XboVmJx3BCI/AAAAAAAABC8/izDdMe0-VmovGKjpAIlt2xbcgId5J6VTACLcBGAsYHQ/s320/joker.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egyébként imádtam a <i>Joker </i>filmet,<br />
de azért ő is "szimpatikussá tett pszichopata"</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>A rosszfiúk megérdemlik</i> – Ha nincs más lehetőség, és a
főszereplőnek akadnak kisebb jellemhibái – például mondjuk pszichopata
sorozatgyilkos –, akkor az író gyakran azzal menti fel őket,
hogy igazi rohadékokat gyilkoltat velük. Megbújik itt egy összekacsintás az olvasóval: <i>„te is szívesen megbüntetnéd a pedofilokat,
ugye? Gondoltál már rá, hogy bevernéd a nőket zaklató mocskok orrát, mi?”</i>
És ezzel rögtön kicsit fel is menti Dextert vagy Jokert, hiszen bár morálisan
elítélendő dolgot tesznek, ugyanakkor morálisan is ítélkeznek. Bűnösek is, meg
kicsit a szegény ember hősei is. Így pedig az olvasó a szórakozásért cserébe "elfelejti", hogy ezeknek a
szereplőknek rács mögött lenne a helyük. (Pláne, ha még viccesek is. A vicces karakternek mindig van felmentős kártyája.)</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>Csak statiszták</i> – Ki siratta meg a Halálcsillag áldozatait, kezeket
fel! Egy bolygó méretű űrállomáson elképesztő sok ember halhatott meg,
takarítók, szakácsok, mérnökök, sőt, nekem logikus lenne, hogy sok ottani
dolgozó a családját is vitte magával, szóval ovisok is. Érdekelt ez valakit a
filmben? Ugyan. Egyrészt itt is játszik a dehumanizáció – a rohamosztagosoknak
nincs nevük, az egyensisak miatt arcuk sem, a néző nem gondol bele, hogy ők is
személyek –, másrészt nem ismerjük őket. A hősökért izgulunk, az ő vágyaikat,
félelmeiket, motivációikat ismerjük, de a pillanat töredékére feltűnt, lézerrel
lövöldöző, majd elhulló random katonát nem. Ez pedig könnyű választás: az ember
ahhoz húz szívesebben, akit ismer és kedvel. (És most képzeljük el a filmet másfajta narratívával: ha látjuk a Halálcsillag dolgozóinak mindennapjait, az átlagos arcokat, és aztán egyszer csak <i>bumm</i>, a terroristák felrobbantják, gyászolnak a családok.)</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-_JIcBcfACtc/XboWulrEWXI/AAAAAAAABDI/H0WLdeYba_seIuPkPgCB0xhtiXUpkdrpgCLcBGAsYHQ/s1600/olif%25C3%25A1nt.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://1.bp.blogspot.com/-_JIcBcfACtc/XboWulrEWXI/AAAAAAAABDI/H0WLdeYba_seIuPkPgCB0xhtiXUpkdrpgCLcBGAsYHQ/s320/olif%25C3%25A1nt.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fogadjunk, hogy még az olifántokat is jobban sajnáltad,<br />
mint az orkokat</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ebbe a statiszta-kérdésbe az <i>Irha és bőr</i> írásakor bele is futottam:
az első változatban a fő erőszakos kulcsjelenetnek <span style="font-size: 12pt;">–</span> és akkor most tojáshéjon járva kerülöm a spoilert <span style="font-size: 12pt;">–</span> minden brutalitása ellenére
se lett igazi súlya. Az áldozat egy jelentéktelen szereplő volt, mert végig
csak a hatásra koncentráltam, hogy fogja a gyilkosság felforgatni a status
quo-t, mennyire kilendíti a sztorit. De az áldozat statiszta volt, így a halála nem tűnt elég súlyosnak. Sőt, az elkövetőt is könnyű volt felmenteni. Csak akkor kezdett el működni a
jelenet, amikor kicseréltem az áldozatot: ismerje őt is az olvasó, és legyen legalább
egy másik szereplő, akit megrendít a halála, hogy átérezhető legyen a
veszteség. A másik fontos célkitűzés pedig az volt, hogy ez az erőszak ne
maradjon üres és következmények nélküli.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Sok esetben fölösleges körnek
érződhet hosszan olvasni gyászról, következményekről, bűntudatról – bár én gimiben is imádtam a <i>Bűn és bűnhődés</i>t –, de a hitelesség
látja kárát, ha ezeket kényelmi szempontból kihagyja az író. Ha pedig már erőszakról ír, először inkább meg
kell vizsgálni a kérdést: <i>valóban</i>
szükség van erőszakra ebben és ebben a jelentben? Meg lehetne-e oldani ezt másként is?
Csak azért írom bele, mert nem volt jobb ötlet/leült már a sztori/jól néz ki az
akció? Ha viszont az jön ki, hogy igen, az erőszak a történet és a karakterek
szerves része, így nem lehet kihúzni, akkor viszont arra sem kell sajnálni a
teret, hogy a hatását ábrázoljuk.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mert gyávaság a karaktert vagy a tettét az
olvasó előtt mentegetni. A gyilkosság súlyát az átélhetősége adja – és igen, ha
ezt realistán ábrázolják, akkor az lehet a következménye, hogy az olvasó
elfordul a szereplőtől. Olyan érzelmeket él át, amikkel már nem akar
azonosulni, olyan mélységbe húzza a történet, amit nem akar elviselni. De ez
olyan ár, amit az íróknak alkalomadtán meg kell fizetniük – aki pedig nem
akarja megfizetni, az ne piszkolja be a szereplői kezét.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<span style="font-family: "georgia";"></span><span style="font-family: "georgia";"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com13tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-21049514289112939042019-10-24T18:16:00.000+02:002019-10-28T21:25:58.671+01:00A test a végső művészet – Belgrádba utaztunk Marina Abramovicért<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-aqM5tT47pB8/XbHKfV2863I/AAAAAAAABBs/EFutDAqCFqs1oVeqSJMGvUnq4gktFwRlgCLcBGAsYHQ/s1600/20191023_114136-01.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-aqM5tT47pB8/XbHKfV2863I/AAAAAAAABBs/EFutDAqCFqs1oVeqSJMGvUnq4gktFwRlgCLcBGAsYHQ/s320/20191023_114136-01.jpeg" width="320" /></a><span style="font-family: "georgia";">2014-ben
találkoztam Marina Abramovic nevével először. A 2010-es híres videó jött szembe a New York-i kiállításáról, ahol három
hónapon át minden egyes nap ott ült egy asztalnál, és ha leült vele szemközt
egy látogató, ő felemelte a fejét, és ránézett. Aztán egyszer csak eljött hozzá
Ulay, régi szerelme és alkotótársa, akit huszonkét évvel korábban látott
utoljára a Kínai Nagy Fal közepén: egy gigantikus szakítás során elindultak
ketten a két végéről, és félúton találkoztak. A videóban annyi érzelem van,
néhány arckifejezéssel mesélnek el egy teljes történetet, hogy azonnal tudni
akartam, kik ők, és mit műveltek együtt. És mint utána egész napos netezéssel
és a performanszaik visszanézésével kiderült: csupa olyasmit, amibe akár bele
is halhattak volna. Olyat, ami balról nézve őrültség, jobbról viszont a lehető
legcsodálatosabb művészet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "georgia";"><iframe allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/OS0Tg0IjCp4" width="560"></iframe></span></div>
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia";">Mert
minek neveznéd, ha kifeszítenek ketten egy íjat, amit ha bármelyikük elereszt,
Abramovic meghal (</span><i style="font-family: Georgia;">Nyugvó energia</i><span style="font-family: "georgia";">)?
Vagy hogy órákon át ütemesen pofozzák egymást (</span><i style="font-family: Georgia;">Light/Dark</i><span style="font-family: "georgia";">)? Esetleg addig lélegeznek egymás szájából, míg
elájulnak (</span><i style="font-family: Georgia;">Belégzés/kilégzés</i><span style="font-family: "georgia";">)?
Nagyjából egy nap alatt rajongó lettem – Abramovicé, mert azért hamar kiderült,
hogy az ő zsenije kellett mindehhez –, mintha valami olyat találtam volna meg,
amit addig hiába kerestem, valami egyértelműt és nyerset, amit más művészeti ágban
nem kap meg az ember, vagy legalábbis nem </span><i style="font-family: Georgia;">így</i><span style="font-family: "georgia";">.
És ezért akartam elutazni most ősszel Belgrádba az életmű-kiállításra – amiről
előtte háromszor is lemaradtam, Koppenhágában, Firenzében és Lengyelországban, így
extrán szorongva kezdtem el szervezni az utat, hogy </span><i style="font-family: Georgia;">most már tényleg menni akarok</i><span style="font-family: "georgia";">. Komfortzóna-tágításért,
gyomorgörcsért, csodálatért, és persze elsősorban katarzisért.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-7z5kSY2-ApE/XbHKjuPz_eI/AAAAAAAABB0/C0PS6EGYXkkIkzb3SsalaS5TutxM3tUggCEwYBhgL/s1600/20191023_115527-01.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-7z5kSY2-ApE/XbHKjuPz_eI/AAAAAAAABB0/C0PS6EGYXkkIkzb3SsalaS5TutxM3tUggCEwYBhgL/s320/20191023_115527-01.jpeg" width="240" /></a><span style="font-family: "georgia";">Abramovic
leghíresebb performanszai középpontjában a test áll. Egy festő elrejtőzik az
ecset, a festék és a vászon mögé. Egy író a kellemes otthonában ül, miközben
mások a szövegét olvassák. De itt nincs semmiféle fal a közönség és a művész
között, és nincs semmiféle biztonságos közvetítő közeg sem. Könnyű úgy fontos
dolgokról beszélni, hogy a művész közben a háttérből figyel, és egészen más a
performansz. A </span><i style="font-family: Georgia;">Ritmus 0</i><span style="font-family: "georgia";"> (1974) során
Marina hat órán át egy szobában maradt a „közönséggel”, akik azt tehettek vele,
amit akarnak. Ehhez eszközöket is kaptak, amiket szabadon felhasználhattak, ő
nem reagált rájuk, ő csak „egy tárgy”: a közönség levetkőztette,
borotvapengével vagdosta, rózsatövist döfött a hasába, valaki ivott a véréből,
a végén pedig töltött pisztolyt tartottak a fejéhez. Ahogy lejárt a hat óra, és
Abramovic először megmozdult, a résztvevők elmenekültek. Mennyivel nyersebben
beszél ez az emberi pszichéről, mennyivel </span><i style="font-family: Georgia;">valóságosabb</i><span style="font-family: "georgia";">
a saját testén demonstrálni, mint leírni, milyen könnyen kijön az emberből a
legrosszabb, ha azt hiszi, nincsenek következmények, ha arról van szó, hogy
„megteheti”. És mennyivel igazabb az üzenet így, hogy valaki a saját testi
épségét teszi kockára a hatásért.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">A
test és az ahhoz való viszony amúgy is imádott nemezisem – ez, gondolom, nem
nagy titok az írásaim visszatérő témái alapján –, szóval lenyűgöz, mi mindent
tett magával: feküdt lángoló csillag közepén (</span><i style="font-family: Georgia;">Ritmus 5</i><span style="font-family: "georgia";">; ebbe majdnem bele is halt, elájult az oxigénhiánytól);
beszedett pszichiátrián használatos gyógyszereket a közönség előtt (</span><i style="font-family: Georgia;">Ritmus 2</i><span style="font-family: "georgia";">); csattant neki egy oszlopnak
újra és újra (</span><i style="font-family: Georgia;">Interruption in Space</i><span style="font-family: "georgia";">);
evett meg egy bödön mézet, majd karcolt a hasába csillagot pengével és
korbácsolta magát véresre (</span><i style="font-family: Georgia;">Tamás ajkai</i><span style="font-family: "georgia";">).
És döbbenetes belegondolni, melyik performansz meddig tartott: négy napig
pucolt vérben és bűzben marhalábszárakat a Velencei Biennálén, hogy a háborúról
meséljen (</span><i style="font-family: Georgia;">Balkán barokk</i><span style="font-family: "georgia";">), vagy órákig
üvöltött teli torokból, míg elment a hangja (</span><i style="font-family: Georgia;">Freeing the Voice</i><span style="font-family: "georgia";">). Ez utóbbi a kiállításon úgy van elhelyezve,
hogy az üvöltést mindenhonnan halld: már az ötödik szinten jársz, de még mindig
az üvöltése visszhangzik az egész múzeumban, míg ki nem lépsz a parkba.</span><br />
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-ZLWpA2QX7jQ/XbHKkZqgdbI/AAAAAAAABCI/uCYLfdn5ZAEFf5PiTx5WmZYZqdJm7ethQCEwYBhgL/s1600/20191023_130604-01.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1600" height="256" src="https://1.bp.blogspot.com/-ZLWpA2QX7jQ/XbHKkZqgdbI/AAAAAAAABCI/uCYLfdn5ZAEFf5PiTx5WmZYZqdJm7ethQCEwYBhgL/s320/20191023_130604-01.jpeg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Nagyon
vártam bizonyos performanszok újrajátszását, de a Firenzeivel ellentétben itt
csak az </span><i style="font-family: Georgia;">Imponderabilia </i><span style="font-family: "georgia";">(1977) látható
nem felvételről, hanem újraalkotva. Ahhoz, hogy bizonyos híres előadások
videóit láthasd, át kell kelni egy szűk ajtóban álló meztelen férfi és nő
között, akik közt szinte lehetetlen úgy lavírozni, hogy ne érj hozzájuk egy
picit. Kíváncsi voltam, felkavar-e ez az egész, de sokkal inkább intim volt:
egy idegen nemi szervének látványa és közelsége ma már kevésbé fura, mint
’77-ben lehetett, ellenben a művészek ilyen kitárulkozása, hogy érzed köztük a
leheletüktől melegebb levegőt, megható és bensőséges. És hiába néztünk előtte
performanszokat tárgyiasított testekről, mégse tudtam rájuk tárgyként
tekinteni, sőt, ahogy elléptem köztük, arra gondoltam, le ne tapossam véletlenül
a meztelen lábujjukat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-4kqZIG7r2V0/XbHKhfQJuzI/AAAAAAAABCA/K6CWv1sKaAY4OAYa6w7ngRFGoeBRS22JgCEwYBhgL/s1600/20191023_114635-01.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-4kqZIG7r2V0/XbHKhfQJuzI/AAAAAAAABCA/K6CWv1sKaAY4OAYa6w7ngRFGoeBRS22JgCEwYBhgL/s320/20191023_114635-01.jpeg" width="256" /></a><span style="font-family: "georgia";">A
felső szinteken Abramovic frissebb munkái is jelen vannak, bár az időrendi
sorrend annyira nem kedvez nekik: a 2014-es londoni kiállítás öt meditatív
stációja kevésbé működik itt, amikor az életmű régebbi darabjaitól felzaklatva
megérkezik az ember. Így nem is sikerült túl türelmesen szétválogatnom a
kupacba halmozott fehér és fekete magokat; csak miután kijöttem a kiállításról,
és elmúlt a zaklatottság, akkor jött volna meg a kedvem, hogy most már szívesen
bogarásznám őket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Hiába
láttam már szinte minden performanszát netről, hatalmas vásznon, szuggesztív
elrendezésben, Abramovic jegyzeteivel és instrukcióival még jobban működnek, és
a katarzis ugyanúgy letarol, mint amikor először rátaláltam a művészetére. A
kiállítás még január közepéig látható – Belgrád négy óra autóval, akár egynapos
program is lehet, bár akkor mi már előző este ott aludtunk egyet. Ha pedig még
csak ismerkednél vele, a </span><i style="font-family: Georgia;">The Artist Is
Present</i><span style="font-family: "georgia";"> c. dokumentumfilmet ajánlom, ami a New York-i kiállításáról mesélve
veszi végig az életét és a legfőbb munkáit.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Lehet
valakinek csodálatos vagy bizarr, megbotránkoztató vagy katartikus, de ezek a
performanszok kimozdítanak a szellemi tespedtségből. Nem öncélúan viszik be a
gyomrost, és nem is öncélúan teszi kockára saját épségét a művész sem: hanem
hogy a legtisztábban és legigazabban meséljen önmagunkról és az emberről.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="font-family: Georgia;"><br />Museum of Contemporary Art Belgrade</b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><b>Marina Abramovic, The Cleaner - <a href="https://eng.msub.org.rs/retrospektivna-izlozba-cistac-marine-abramovic-msub">2020. január 20-ig</a></b></span><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<span style="font-family: "georgia";"></span>
<span style="font-family: "georgia";"></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<br />Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-2609596005112172232019-07-26T15:18:00.000+02:002019-07-26T15:18:05.595+02:00Miért gyere el a Kéziratok Éjszakájára?<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia;">A
Könyvfesztiválon valaki megkérdezte tőlem, „szoktam-e még zsűrizni”, én meg halálos
nyugalommal feleltem, hogy „de hát nem is szoktam zsűrizni”. Utána esett le,
hogy az illető a Kéziratok Éjszakájára gondol, és utána jöttem rá, mennyire másként
látom ezt a rendezvényt, ami nem fér össze a fejemben a „zsűrizéssel”. Számomra
ez nem verseny, nem helyezésekről szól. Nem véletlen, hogy a győztes díja is
inkább egy lehetőség, hogy részt vegyen az Írókör táborában, ami mindig is
közös tanulásról szólt. Mert én ennek látom a Kéziratéjt: akik beküldik a
szövegeiket, olyan, mintha egy műhelybe jönnének, hogy elbeszélgessünk az
ötletekről, erényekről és gyengeségekről. Nincs mérleg, nem ítélkezik senki.
Csak egy formálódó sztori, amiről a barátaimmal is így beszélgetnék egy
kávé felett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Ha
esetleg nem ismernéd a rendezvényt: idén tartjuk meg kilencedik alkalommal, véleményt
kereső kezdő vagy kevésbé kezdő írók küldhetik be sci-fi/fantasy/horror szövegüket
5000 és 25000 leütés közti terjedelemben, amit mi a rendezvény előtt elolvasunk,
és ott a helyszínen véleményezünk – természetesen csak az adott írónak, külön
asztalnál, nem élveboncolva a többiek előtt. A részleteket <a href="http://sfmag.hu/2019/05/17/ix-fantasztikus-keziratok-ejszakaja-palyazat/" target="_blank">megtaláljátok itt</a>, a
beküldési határidő pedig elég közel van, augusztus 1.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-Qb83e07WbwE/XTr5g4drW-I/AAAAAAAAA_E/vxz3dgzITlQl8jK14zX4HCWxAUowcb7vACLcBGAs/s1600/wonderbook2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="682" height="234" src="https://1.bp.blogspot.com/-Qb83e07WbwE/XTr5g4drW-I/AAAAAAAAA_E/vxz3dgzITlQl8jK14zX4HCWxAUowcb7vACLcBGAs/s320/wonderbook2.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Az
évek alatt nagyon fontossá vált számomra a Kéziratéj. Emlékszem, milyen
szörnyű volt, amikor senkitől se kaptam visszajelzést az írásaimra: azt se
tudtam, mit csinálok jól, miben kell fejlődnöm, vagy egyáltalán
milyen hibák léteznek, amiket tudtomon kívül elkövetek. Légüres térben éreztem magam, és ezen csak az írókör
változtatott. Emlékszem egy csomó <i style="mso-bidi-font-style: normal;">aha</i>-élményre:
amíg </span><span style="font-family: "georgia";">például</span><span style="font-family: "georgia";"> </span><span style="font-family: "georgia";">valaki rá nem mutatott, </span><span style="font-family: "georgia";">hol váltok nézőpontot, magamtól észre se
vettem, fel se merült, hogy ez miért gond, utána meg annyira egyértelmű volt,
hogy nem is értettem, miért nem bökte ki a szemem korábban.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Ha
írsz már egy ideje, és érdekel a Kéziratok Éjszakája, de esetleg hezitálsz,
mert nem tudod, mire számíts, neked való-e, összeszedtem pár szempontot, hátha
segít dönteted.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "georgia";">1. Itt nem kell tökéletesnek lenned<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Talán
ez a legfontosabb: egy pályázatra egyetlen esélyed van beküldeni egy szöveget,
amivel vagy nyersz, vagy nem. Egy dobás, és ez engem rendszeresen görcsössé
tesz. Itt nincs ilyen: akár egy regény első fejezeteit is beküldheted úgy, hogy
nincs megírva a többi, és kíváncsi vagy, milyen a felütés, felkelti-e az
érdeklődést. Itt nem eljátszod az esélyedet, hanem teszteled a szöveget,
felkészíted a későbbi megmérettetésekre. Azzal a visszajelzéssel, amit itt
kapsz, egy következő „éles” pályázatra átgyúrhatod a novellát vagy a regényt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "georgia";">2. Személyre szól<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Egy
pályázaton nagyon ritkán adnak visszajelzést az elutasítás
okáról. Az írástechnikai könyvekben sok mindenre ráismerhet az ember, mégsem
személyes. Sőt, néha annyira közelről nézi az író a saját történetét, hogy
talán észre se veszi, hogy az adott tanács épp rá vonatkozik. Sokszor éreztem én is,
hogy elolvastam egy cikket, bólogattam, <i style="mso-bidi-font-style: normal;">értettem</i>
– aztán elkövettem a ugyanazokat a hibákat, és addig fel sem ismertem, míg
valaki rá nem mutatott. Itt a „zsűritagok” mind elolvassák az adott szöveget,
és abban a 15-20 percben csak erről beszélnek az íróval. Nincs általánosítás,
ott van a szöveg, és akár mondatszintű kérdésekbe is
belemehetünk, teljesen az adott íróra vonatkozva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "georgia";">3. Mert kérdezhetsz<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">És
kérdezz is, légyszi! Sokan meghallgatják, mit gondolunk az írásukról, és
aztán </span><span style="font-family: "georgia";">elköszönünk anélkül, hogy egyetlen kérdés elhangzott volna. És ez valahol
érhető, nehéz mit felelni a hirtelen zúduló „és van esetleg kérdésed?”-re, de
ne hagyjátok ki ezt a lehetőséget. Próbáld meg <i style="mso-bidi-font-style: normal;">előre</i> <i style="mso-bidi-font-style: normal;">kitalálni</i>, mit szeretnél kérdezni. Mi az, ami miatt
bizonytalankodsz, hogyan csapódik le az olvasóban? Ha attól félsz, lassú a
kezdés, kérdezd meg, mennyire vont be bennünket. Hogy melyik szereplő keltette
fel az érdeklődést. Hogy megfelelő volt-e az információadagolás, vagy valahol
elvesztünk. Ezekre persze valószínűleg magunktól is kitérünk, de ha tudjuk,
hogy ez bizonytalanabb pont számodra, beszélhetünk róla többet, több
szempontból. És egyébként is: éljetek azzal a lehetőséggel, hogy bármit
kérdezhettek szerkesztőktől vagy íróktól. Akár az adott szövegről, akár
írástechnika kapcsán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">(Ugyanitt:
valahogy jegyzeteljetek, vagy akár rögzítsétek a beszélgetést. Annyi infó zúdul
20 perc alatt az emberre, hogy természetes, ha már hazafelé a metrópótlón
kiesik a fele.)<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "georgia";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-3A2-O3eKet8/XTr5r_4plvI/AAAAAAAAA_M/TwvdDcFzhA4pVm-K2xjepo-0raQKvO_7ACLcBGAs/s1600/wonderbook1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1291" data-original-width="1600" height="515" src="https://1.bp.blogspot.com/-3A2-O3eKet8/XTr5r_4plvI/AAAAAAAAA_M/TwvdDcFzhA4pVm-K2xjepo-0raQKvO_7ACLcBGAs/s640/wonderbook1.jpg" width="640" /></a></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "georgia";">4. Nem fekete-fehér<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Az
írás nem matematika, hogy egyértelműek legyenek egy egyenlet megoldásai. Még a
szerkesztők sem ugyanúgy látják ugyanazt a szöveget, nincs egyetlen igazság.
Épp ezért jó, hogy nem egy, hanem rögtön több véleményt kapsz, amiből sok
mindent le lehet szűrni: ami többeknek feltűnik, azon érdemes
elgondolkozni, mi mehetett félre, de sokszor mi sem értünk egyet, és ami az
egyiknek kevésbé tetszik, a másik talán lelkesedik érte. Engem például nehezebb
lenyűgözni akciójelenettel, de volt már olyan kézirat, aminél pont ezt dicsértem meg. Viszont fele királyságomat egy
izgalmas és eredeti ötletért, és az egészet, ha meg is ríkat a szöveg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "georgia";">5. Együtt könnyebb<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Esély
sincs rá, hogy rivalizálás alakuljon ki a résztvevők közt, hisz a szó szoros
értelmében verseny sincs. És nincs annál jobb, mint a várakozás óráiban új írói
ismeretségeket kötni, akikkel később bétázhatjátok egymás műveit,
átsegíthetitek egymást az írói blokkokon. Nekünk is jó látni, amikor valaki nem egyedül ül oda, hanem a barátai is izgulnak érte,
támogatják: az írás maga magányos tevékenység, de nehezebb társak nélkül.
Kell valaki, akinek lehet sírni a vállán a „sosem áll ez össze”-napokon, és
akinek a nyakába lehet borulni, amikor mégis.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Szóval
ha eddig nem tudtál dönteni, belevágj-e a Kéziratok Éjszakájába, remélem, most kicsit jobban el tudod képzelni, mire számíts. A beküldési
határidő augusztus 1., ha pedig esetleg kérdésed merült fel, nyugodtan tedd fel akár itt,
akár az eredeti kiírás alatt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia";">Remélem,
hogy sokatokkal találkozunk szeptemberben! :)<o:p></o:p></span><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
* * *</div>
<span style="font-family: "georgia";"></span><br />
<span style="font-family: "georgia";"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Köszönöm, hogy itt jártál!:) Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz <a href="https://www.facebook.com/moskatanita" style="color: #999999;" target="_blank">Facebookon </a>és <a href="https://www.instagram.com/moskatanita/" style="color: #999999;" target="_blank">Instagramon </a>is.</span></i></div>
</div>
<br />Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6131744327005494829.post-314649838153169372019-06-06T14:40:00.001+02:002019-06-06T14:40:35.077+02:00Találkozzunk a Könyvhéten!<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Jövő héten itt a Könyvhét – a szokásos Vörösmarty tér helyett ezúttal nem messze tőle a Duna korzón –, én meg még mindig nem böngésztem át a friss megjelenéseket, annyira nincs időm a vizsgaidőszak mellett. Szóval ha esetleg tanácstalanul láttok bóklászni a standok közt, nyugodtan világosítsatok föl, milyen könyveket nem szabad otthagynom.:)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-sWUx3dlUpTk/XPkIbIZSm5I/AAAAAAAAA-A/ZkDiRlV8uWg0kcktxriThp7BKbFKk-atwCLcBGAs/s1600/k%25C3%25B6nyvh%25C3%25A9t.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="262" data-original-width="500" height="207" src="https://1.bp.blogspot.com/-sWUx3dlUpTk/XPkIbIZSm5I/AAAAAAAAA-A/ZkDiRlV8uWg0kcktxriThp7BKbFKk-atwCLcBGAs/s400/k%25C3%25B6nyvh%25C3%25A9t.jpg" width="400" /></a><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Aki esetleg lemaradt az árpilisi könyvfesztes dedikálásról, a Könyvhét szombatján megint tartunk egyet. E</span><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">zúttal kicsit nyugisabb-beszélgetősebb hangulatra számítok (és remélhetőleg a szokásos könyvheti az eső se mossa el), és alig várom, hogy találkozzunk.:)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><b>Mikor?</b> <span style="font-size: 12pt;">– 2019. június 15. (szombat), 17.00-18.00</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><b>Hol?</b> </span><span style="font-size: 12pt;">– Könyvhét, Duna korzó</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><b><a href="https://www.facebook.com/events/459894481449974/" target="_blank">Facebook-esemény és részletek itt</a>.</b></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Előtte 15.00 órától <a href="https://www.facebook.com/events/434314423814603/" target="_blank">Rusvai Mónika</a> fogja dedikálni debütáló fantasy regényét, a <i>Tündöklő</i>t, 16.00 órától pedig <a href="https://www.facebook.com/events/440153233232731/" target="_blank">Lőrinczy Judittal</a> találkozhattok, akitől tavaly jelent meg az <i>Elveszett Gondvána</i>.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt;">Mindenkit nagyon sok szeretettel várunk!:)</span></span></div>
Moskát Anitahttp://www.blogger.com/profile/14663876960800474013noreply@blogger.com0