Tervek 2016-ra

amely sok elhatározást és egy készülő új regényt tartalmaz.

Az évértékelés után jöjjenek a tervek! Jó sok mindent elképzeltem idénre, hogyha néhány végül nem is valósul meg, a teljesített többi is bőven elég legyen.

A regények nem írják meg magukat. Idén túlvállaltam magam munka terén, ezért az év második felében alig jutott időm írásra (vagy úgy egyáltalán levegőt venni). Ezen most változtatnom kell, egy munka sem ér annyit, hogy közben felőrölje az embert. Muszáj is lesz többet írnom, mert már pörög a fejemben a történet, a hosszas séták közben csak a szereplőkön jár az eszem. Összességében nem bánom a kihagyást, két nagyobb lélegzetvételű történet között nem árt pihenni, és szükségem is volt érzelmi újratöltődésre (valamint ismét meg kell keményítenem a szívemet, hogy kibabrálhassak néhány karakterrel).

Egy-két interjúban már dióhéjban meséltem az új regény témájáról: napjainkat felforgatja egy jelenség, amelynek hatására állatok bebábozódhatnak, akár a hernyók, és részlegesen emberré alakulhatnak, de leginkább félállat-félember torzók maradnak. Persze az emberi forma, az emberi viselkedés és az emberség három különböző dolog, és ezeknek a gyökértelen, egyszerre félelmet és szánalmat kiváltó, se nem állati, se nem emberi lényeknek maguknak kell megtalálniuk a helyüket a világban. A folyamatos keletkezésük nemcsak a társadalmi, gazdasági és vallási helyzetet borogatja fel, de az embereknek is át kell értékelniük, tényleg annyira különlegesek-e. A pillanatnyi munkacíme Irha és bőr, de ezt félve írom le, mert bármikor megváltozhat. Alig várom, hogy úgy igazán elkapjon a gépszíj.

Ha valami csoda folytán ezen kívül is tengernyi időm lesz, van egy másik tervem, amibe legalább jegyzetelés vagy próbálgatás szinten szeretnék belefogni. Annyit elárulhatok, hogy ez nem fantasy, szóval veszélyes kísérletnek tűnik.

A blogot viszont mindenképpen sűrűbben fogom használni. Most láttam csak, hogy idén több megkezdett bejegyzés maradt piszkozatban, mint ami végül kikerült, elsősorban időhiány miatt (kimaradt többek között egy könyvtári élmény; a nyári írótábor beszámolója, ahol írás mellett esténként egy fantasy társasjátékkal gyilkoltuk egymást; meg több Sorok mögött körblogolás). Néhány ezek közül már aktualitását vesztette, de idén nem hagyom magam. Tervezek a blogra egy újfajta projektet is tavasszal, vagy legkésőbb ősszel, de ez maradjon még homályban (ha megijednék, és el akarnám mismásolni, szóljatok rám).

A tervek általában az első "ma nincs kedvem megcsinálni, egyszer igazán ki lehet hagyni" alkalommal buknak el. Az önfegyelmet szeretném gyakorolni idén, akkor is felkelni reggel korábban, ha szívesebben aludnék még egy órát klaviatúrapüfölés helyett, vagy felhúzni a futócipőt, hiába nincs kedvem elindulni kocogni. Mindig csak egy kis lépést, mindig csak a következő napot. Remélem, sikerülni fog.:) 

Kívánok mindenkinek boldog új évet, izgalmas kihívásokat, sok örömöt!