A bábeli torony
újjáépül, és új prófétát szólít magához.
Fülszöveg
Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot.
Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek.
A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással.
Gabo Könyvkiadó, 2014
Oldalszám: 404
A borítót Szabó Vince tervezte, Ziv Qual festményének felhasználásával.
A regény első fejezete itt elolvasható:
http://issuu.com/gabokiado/docs/babelfiai_elsofejezet
A regény születéséről, az írás folyamatáról itt meséltem bővebben. Ha a Bábel fiaihoz kapcsolódó többi blogbejegyzés is érdekel, kattints ide.
E-könyvként is kapható.
* * *
Vélemények a regényről
ekultura.hu, Szabó Dominik
„Mintha csak nekem írták volna a Bábel fiait: pont annyira
történet- és háttérközpontú, amennyi a karakterekhez szükséges, miközben fontos
kérdéseket feszeget, rendkívül élvezetes módon – az pedig már csak jól eső
plusz, hogy mindez magyar szerző tollából született. Kemény, erős mű, amely
rátelepszik az olvasó lelkére, hogy azért mi se könnyű szívvel álljunk fel a
befejező lapoktól. ”
* * *
kilencedik.hu, Pusztai Dániel
„Ahogy az ihlető forrásul szolgáló ószövetségi történet, úgy ez a
regény sem vidám vagy felhőtlen… ám mivel az író egyetlen karaktert sem
idealizál vagy démonizál, így a történetben végig megtalálható az emberek iránt
érzett megértés.
A Bábel fiai egy kegyetlen történet humanista elmesélése, és ebben
rejlik az ereje.”
* * *
Próza Nostra, Fekete I. Alfonz
„A körülölelt történetfogyasztó a történet olvasása során
egyetlen egyszer sem tudja megtörni a delejt, a Bábel fiai pedig biztatja, fogyasszon még többet az általa előidézett
kábultságból.”
* * *
sfmag.hu, Lőrinczy Judit
„Moskát Anita minden
túlzás nélkül a magyar fantasy irodalom egyik legnagyobb ígérete.”
* * *
Mandiner, Pintér Bence
„Nem vagyok nagy fantasy-rajongó, magyar viszonylatban ez nekem mindig a táltosokkal meg ősmagyar dolgokkal operáló, kissé unalmas próbálkozásokat jelentette. Nyilván arrafelé is akadnak gyöngyszemek, elvétve. Kifejezetten üdítő tehát a két szerző könyve, amelyek sikeresen elszakadnak ettől a miliőtől.”
* * *
Olvass bele kulturális oldal, Abonyi Barbara
„Szerencsére Moskát
Anita kért még lapot a tizenkilencre, és olyan finist írt, amiben nem igazán jó
a szereplőknek, de egyszerűen így a leghitelesebb, ami velük történik.”
