Irha és bőr

Te mit tennél, ha a kutyád emberi jogokat követelne?

Fülszöveg
Alig két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.

August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan.

Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.

GABO Könyvkiadó, 2019

A borítót Szabó Vince tervezte.

Megrendelhető a kiadótól papírverzióban, és elérhető e-könyvben is.


Ha beleolvasnál, az első fejezetet itt találod.

Ha többet is megtudnál a regényről, a blogomon lévő bejegyzéseket a világáról, ötletéről és születéséről itt találod.

Két részlet olvasható belőle spanyolul Orbán Eszter fordításában a Literatura húngara online oldalán: a Mese az elsőszülött nyúlról; és a harmadik fejezet eleje.

* * *

Az Irha és bőr elnyerte a 2020-as Zsoldos Péter-díjat, a zsűri döntése szerint.


Részlet H. Nagy Péter laudációjából a regényhez:

"Az ember egyediségének mémje visszaszorulóban van. Az erre a tendenciára és antropocén állapotra reflektáló művek sorába illeszkedik az Irha és bőr, de összetett problémaérzékenységével, a fajpusztulás inverziójának irodalmi alkalmazásával és modálisan rögzíthetetlen eljárásaival olyan felcserélhetetlen intermediális világot épít fel, amely a valaha írt magyar nyelvű fantasztikus alkotások egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb darabjává teszi."

* * *

Az Irha és bőr szerepel a Könyves Magazin "2019 legjobb könyvei' listáján, a 43. helyen.

 "A fajzatok társadalomba integrálásának motívuma a másságot rendkívül rétegzett módon emeli be a történetbe, legyen szó akár faji, nemi, vallási, ideológiai, szexuális vagy akár pszichológiai különbségekről." 

* * *

"Az év fantasy könyve 2019" – SFF Vektor


"Ha szeretnéd megismerni a kortárs fantasztikus irodalmat, Moskát Anita regényeinél kezdd. Nemcsak azok számára kötelező olvasmány minden könyve, akik úgy gondolják, hogy egy fantasybe kötelezően szükséges kard és sárkány, de azoknak is, akik kételkednek abban, hogy fantasyregényben lehet komoly, érett hanggal és magasirodalmi minőséggel találkozni."

 

* * *

Vélemények a regényről:



hvg.hu, Sándor Anna

"Az Irha és bőr három különböző hátterű főszereplője sorsán keresztül keresi a válaszokat nagyon is aktuális kérdésekre: Mi tesz emberré? Hogyan alakítjuk ki a normákat, amelyekhez igazodunk? Milyen lépéseket lehet tenni, ha a hatalom a félelemgenerálásra épít? Meddig tartanak az ösztönös reakciók, és honnan kezdődnek a tudatos döntések? Mit okoz, ha sztereotipen gondolkodunk a tőlünk különböző csoportokról?"


* * *
Könyves Magazin, Laki Péter

"A remekül megalkotott karakterek, a váratlan fordulatok, a hatalmi játszmák, a vallásos, mitologikus felhang, a gyakran szimbolikussá váló állatlárvák, a fajzatok kiszolgáltatottságáról szóló kíméletlen fabulák, valamint az ütős, katartikus jelenetek garantálják, hogy az Irha és bőr megkerülhetetlen hivatkozási ponttá váljon, és még sokáig beszédtéma maradhasson."

* * *


Ekultura.hu, Szabó Dominik


"Az írónő korábbi köteteiből az egyéni stílus, a komplex témákra érzékeny hangvétel vagy az erős próza ugyan ismerős lehet, de úgy érzem, minden könyve kicsit más, minden könyve valahogy eltérő irányból közelít a feltett kérdéseihez. Most talán Margaret Atwood vagy Murakami Haruki fantasztikum-közeli, karakterközpontú regényei jutottak eszembe, de igazából értelmetlen is hasonlítgatni – aki még nem olvasott Moskát Anitától, annak ez tökéletes lehetőség, hogy megismerkedjen az egyik legjobb írónkkal."


* * *

Azonnali, Pintér Bence

"A regény nagy erénye, hogy mindez nem fordul át valamiféle csöpögős jóemberkedésbe, ahol a tiszta és nemes fajzatokat csak úgy ok nélkül bántják a csúnya homo sapiensek: az Irha és bőr ennél jóval okosabb és sokkal komplexebb képet tud adni mind a fajzatok életéről és gondolatairól, egyes képviselőik tetteinek okairól."


* * *

Spekulatív Zóna, Hetei Péter

"Moskát Anita sikeresen vette az akadályt, minden téren felümúlta korábbi regényeit és az utóbbi évek egyik legfontosabb fantasy regényét hozta el az olvasóknak. Kíméletlen hatékonysággal darálja be az olvasót, a félelmeinkkel és előítéleteinkkel való szembenézés még a fantasztikum tükrén át is ritkán lehet ennyire kegyetlenül valóságos és felemelően élvezetes egyszerre."

* * *

Alföld folyóirat, H. Nagy Péter (A fajzatok eredete, 2019/11)

„Az Irha és bőr – per pillanat – vitathatatlanul a legjelentősebb – korunkban játszódó – biopolitikai fantasy.”

 * * * 

Opus folyóirat, Keserű József (Nem őznek való vidék, 2019/4)

„Regényében Moskát Anita egyedülálló érzékenységgel nyúl egy nagyon fontos és aktuális problémához, s úgy szembesít annak számos vonatkozásával, hogy közben nem feledkezik meg a kivitelezés kérdéséről sem. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Irha és bőr a kortárs magyar spekulatív fikció megkerülhetetlen, már most hivatkozási alappá vált (és megkockáztatjuk: idővel klasszikussá váló) darabja.”

 * * *

 Kortárs online, Fekete I. Alfonz (A 10 legmeghatározóbb magyar fantasyíró, 2020) 

„Moskát szövege olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek napjainkban igencsak aktuálisak: Hogyan és miként jön létre a Másik? Mi választ el engem a Másiktól? Miért gondoljuk, hogy csak az ember áll(hat) a világ középpontjában?”

* * *


Próza Nostra, Borbíró Aletta


"Moskát Anita harmadik regénye nem okoz csalódást az olvasóknak, sőt, sokkal kiforrottabb és komplexebb a történet minden egyes társadalomkritikai megnyilvánulása. Az Irha és bőr egyfajta szintézise a korábbi két regénynek, de határozottan képes meghaladni azokat, és egyszerre az ismerősség és idegenség érzetét kelteni."


* * *

SFmag, Keserű József


"A regény rendkívül rétegzett ebből a szempontból, hiszen a fajzatok létének jogi, politikai, filozófiai, teológiai és biológiai vonatkozásait is alaposan körüljárja. Eközben pedig folyamatosan nekünk szegezi azt a nyugtalanító kérdést, hogy mit is tekinthetünk tulajdonképpen emberinek."

* * *

Roboraptor.24.hu, Demencze Ilona

"Az Irha és bőrrel bebizonyította, hogy a jelen kor problémáit tökéletesen bele lehet ágyazni egy modern fantasy regénybe úgy, hogy az minden várakozást felülmúlóan izgalmas és megdöbbentő legyen. Ez a regény nem akar könnyű esti olvasmány lenni. Nem akarja, hogy gyorsan megemésszük. Néhol gyomorforgató, néhol horrorisztikus és kegyetlen. Pontosan olyan, mint maga a valóság."



* * *

Kalligram folyóirat (2020 május), Szapora Márk Aurél

"Kiemelkedő a történetszövés és a regény maga is mindenestül, egyetlen problémája az, hogy az író magyar, ugyanis ha külföldre (mondjuk angolszász területre) születik, akkor jóval híresebb és elismertebb lenne (...)"

* * *

Dunszt.sk, Steinmacher Kornélia Nóra (2020) 

„Ez a kötet társadalmi érzékenyítés mesterfokon: idegen kulturális életvitelűek, mélyszegénységben élők, testi és szellemi fogyatékkal élők iránt egyaránt.”


* * *


Gályász Szonja animációja a regényhez, avagy így is kinézhet egy átváltozás: