2021. március 10., szerda

Istenanyák – új novella a Prae Spekulatív fikció számában

Az évösszegzős posztban meséltem róla, milyen keveset tudtam írni tavaly, egész pontosan két novellát: a Gyompálma december óta olvasható a Könyves Magazinon, most pedig megjelent a másik, egy hosszabb a Prae Spekulatív fikció számában Istenanyák címen. Amikor tavaly év végén éjjelente, egy borzasztó kimerítő időszakban istenektől terhes tinilányokról írtam, az agyam tudta, hogy inkább pihennem kellene, de nem bírtam ellenállni a történetnek, és annak, hogy valamiben ennyire elengedhetem magam.

Ebben a világban a panteon hatalmas, az elfelejtett telefonszámoktól kezdve a hűtőszekrényeken át az időig mindennek van istene – könnyű is megharagítani őket , és mind szűz emberlányokkal szeretné kihordatni a gyermekét. Hiába próbálják kölcsönös beleegyezéses béranyaságnak beállítani a rendszert, nemcsak a jutalom kétséges, hanem az is, vajon melyik isten választotta ki őket: egészen a szülés pillanatáig nem tudni, kinek a gyermeke növekedett bennük, és arra sem lehet felkészülni, milyen maradandó károsodást okoznak.

Lapis József szerkesztette, akinek nemcsak a gondosságát köszönöm, hanem a végtelen türelmet is, amíg várta, hogy az éjjeli írásoknak eredménye legyen.

Egyébként feltétlenül nézzétek végig a tartalomjegyzéket (beszúrtam a poszt végére!), mert a próza és a tanulmány rész is nagyon erős neveket vonultat fel – a legnagyobb öröm számomra, amikor a zsáner felől és a szépirodalom felől érkező emberek egy helyen találkozhatnak.

Ami pedig külön megtiszteltetés: szerepel benne egy írás Keserű Józseftől Performativitás, hazugság és világépítés címen, amiben a Mesterhazugság c. novellámat elemezte és gondolta tovább, amiért nagyon hálás vagyok, sosem hittem volna, hogy egy novellám ilyen alapos figyelmet kaphat. (Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 kötetben jelent meg a novella.) Valamint Lapis József Kontroll és bőr. Nyelvi és testi idegenség néhány kortárs disztópiában címen írt több kötetről, köztük az Irha és bőrről is – és bár ezt még nem olvastam, úgy hallottam, az Amatkáról is, amivel egy szövegben szerepelni már öröm. (Tudjátok, mennyire szeretem ezt a regényt, de ha nem, #afantasynemmese sorozatban ajánlottam itt.)

Kapható az Írók boltjában, hamarosan az újságárusoknál, vagy rendelhető a kiadótól. További részletek itt.


Így kezdődik a novella:


Istenanyák


A lányok megkötős hálóingben olvasnak a kórház udvarán, hajuk frissen mosott. A szülészeti klinika már nem olyan szigorú, mint régen, kiengedik őket a napfényre, őr sincs mellettük. Szebbek, mint szűzként, a terhesség és az istenük csókja a homlokukon ragyogóvá teszi őket.

Dejana agyonnyom egy rovart. A könyvön mászott, ő pedig ujjával beledörgöli a papírba. Sötét maszat takarja ki a szót, annyi marad belőle: esség. Ha ez jel volt, talán magára haragít egy közepesen befolyásos rovaristent, a sáskajárások urát, a beporzó méhek parancsolóját, esetleg a teljes átalakulás irányítóját, ám Dejana hisz benne, hogy a hasában egy ezeknél jóval nagyobb hatalmú isten gyermeke fejlődik, és nem fél.

– Ti éreztek bármi mozgást? – kérdezi Szofija, és felpillant a könyvből.

– Az enyém könnyebb a levegőnél – feleli Milena. Hisznek neki, lámpaoltás után látták, hogy a lány felemelkedik a kórházi vaságyból, akár egy héliumos léggömb, fel a plafonig.

– Az enyém folyton csíp, mintha chilit dugtam volna a pinámba – mondja Violeta, aztán a szájára csap, ahogy az intézetben tanulta. – De mozogni nem mozog.

– Ez normális – bólogat Szofija. A hasát simogatja, óvatosan, mintha nem tudná, szúrni fog-e. – A legtöbb gyerek nem mozog. A tiéddel mi a helyzet, Dejana?

Dejana becsukja a könyvét. Zavarja, hogy a parkban ülnek, ahol a tizenkét főistenszobor figyeli őket, zavarják a hálóinge ujjába varrt jelképek is. Legjobban az idő urától tart, akinek házi márványmását otthon konyharuhával borították le. Dejana három karórát visel, az egyiket megsimogatja.

A többiek irigyek rá. Nem mindenkinek jut vőlegényül egy teokrata miniszter fia, vagy a postán hetente kapott ajándékok, a jókívánság-kártyák. A nővérek is gyengédek vele, egyedül neki nincs bíbor folt a karján a vérvételektől. Ritkaság, hogy valakit egy főisten tiszteljen meg.

Dejana elmosolyodik. Homlokáról orrára ereszti a napszemüvegét, ami nélkül sem pisilni, sem átöltözni nem mer.

– Az enyém olyan ragyogó, hogy rá sem bírsz nézni.

És hogy bizonyítsa igazát, felhúzza a kórházi hálóinget, és terpeszbe ül, hogy vakítson, vakítson a fény.

* * *


Tartalomjegyzék


KERBER Balázs verse

MÉCS Anna: A kislányunk arca (novella)

Brandon HACKETT / MARKOVICS Botond: Sosem hal már meg (novella)

GÁSPÁR-SINGER Anna: Aranykapu (novella)

FARKAS Balázs: Másolat (novella)

NÉMETH Zoltán verse

 

NEMES Z. Márió: Spekulatív hibridek. A magyar prózapoétika spekulatív mutációja a kétezertizes években

KESERŰ József: Performativitás, hazugság és világépítés (Moskát Anita: Mesterhazugság)

LAPIS József: Kontroll és bőr. Nyelvi és testi idegenség néhány kortárs disztópiában

 

SIROKAI Mátyás verse

MOSKÁT Anita: Istenanyák (novella)

SEPSI László: Höksring gombái. A babaház (regényrészlet)

OLÁH Péter: a delfinek nem alszanak; acélgyomor (rövidprózák)

MOLNÁR Illés versei

 

SZÉP Eszter: A fantasy újragondolása és a sebezhetőség etikája Ursula K. Le Guin Szigetvilág-ciklusában

TAKÁCS Gábor: A Dűne az ökokrízis korában

NOVÁK Zsófia: Rekviem egy fényes jövőért. Felügyelet, megfigyelés és menedék a Fifteen Million Meritsben

 

TATÁR Sándor versei

NYERGES Gábor Ádám: Álmodik a magyar (novella)

SZÉKELYHIDI Zsolt: A grinnyei gőzgombóc (regényrészlet)

SZILÁGYI Zsófia Emma: Alternatív Éden (novella)

LUKÁCS Bence versei

TAMÁS Péter: A legértékesebb páros New Yorkban (rövidpróza)

VERSÉNYI Anna: Haruspex. A béljós (novella)

BAKA L. Patrik versei

 

NEMES István: A Káosz Szívének káosza, avagy hogyan (ne) adjunk ki könyvet a kilencvenes években?

KONKOLY Dániel: Halállal festeni (Jan van den Boomen: Az árnyékfestő)

SZEDLÁK Ádám: Ceglédi cyberware és makói mágusok

H. NAGY Péter: Bekezdések egy karanténkultúráról szóló monográfiából II.

 

Clark Ashton SMITH versei (Mohácsi Balázs fordításai)

 

A borító Szalay Miklós munkája.


* * *

Köszönöm, hogy itt jártál! Ha érdekelnek hasonló tartalmak, megtalálsz Facebookon és Instagramon is.